Ha Bernie Sanderst megválasztanák az Egyesült Államok elnökének, akkor vélhetően azzal kezdené, hogy beterjesztene egy 300 milliárd dollár értékű munkahely-garancia programot, amelynek célja a munkahelyek megőrzése lenne mégpedig a gazdasági recessziók idején is - mondta a Reutersnek nyilatkozva Stephanie Kelton, a New York állambeli Stony Brook University professzora. A szakértő ugyan a demokrata elnökjelölt-aspiráns tanácsadója, ám hangsúlyozza, hogy nem a jelölt nevében nyilatkozott a hírügynökségnek, hanem saját véleményét osztotta meg a Reuters riportereivel.

Az egyik legnagyobb költségű intézkedés az 1,7 ezer milliárd dollár értékű visszafizetetlen diákhitel elengedése lenne. Emellett a környezetvédelmet szolgáló infrastruktúra-fejlesztéseket és a 65 évesek általános orvosi ellátását az egész társadalomra kiterjesztő egészségügyi programot kezdeményezne az új elnök. A kiadások növelésében elmenne a falig, ami jelen esetben azt jelentené, hogy tesztelné, mennyit költekezhet az állam anélkül, hogy felpörögne az infláció.

Mindez az úgynevezett Modern Monetary Theory (MMT) költségvetési filozófiáján alapul. Az MMT szerint az olyan országokban, mint az USA, amelyek csak saját valutájukban adósodnak el, azaz nem vesznek fel más devizában kölcsönöket, nem az szab határt a költségvetési kiadásoknak, hogy mekkora a büdzsé hiánya vagy mennyi adóbevételt tudnak elérni, hanem az, hogy mekkora az a kiadás, amely felgyorsítaná az inflációt.

Nagyobb hiány

Kelton becslése szerint a munkahely-garancia program 1,5 százalékkal dobná meg a szövetségi költségvetés GDP arányos hiányát, miközben biztosítaná teljes foglalkoztatottságot. (Ez utóbbi némileg homályos meghatározás, de a lényeg az, hogy nagyon kevesen lennének munka nélkül.) Az USA jelenlegi költségvetési hiánya a GDP 4,5 százaléka, azaz viszonylag magas.

A költségvetési költekezés nem újdonság az USA gazdaságtörténetében, munkahely-teremtési programokkal húzták ki a gazdaságot a Great Depression időszakából, azaz az 1928-1933-as világgazdasági válságból. Mostanában más demokrata elnökjelölt-aspiránsok is kínálnak hasonló programot, például a szintén a Demokrata Párt balszárnyához tartozó Elizabeth Warren szenátor, aki azonban kiszállt a versenyből..

Sandersnél azonban a munkahely-garancia program választási programjának központi eleme. Kelton szerint ez olyan biztosítás lenne, amely költségvetési kiadásokkal pótolná ki a csökkenő magánkiadásokat, biztosítva a munkahelyek megőrzését a gazdaság bizonytalankodása idején is. A professzor kutatásai szerint az 1,7 ezer milliárdos diákhitel-adósság kiváltása végső soron gazdaságösztönöző hatással bírna, mert az emberek megszabadulva törlesztésüktől költekezhetnének.

Bírálatok

Az MMT bírálói szerint, akik között a republikánus szakértők mellett demokrata érzelműek is vannak, úgy vélik, hogy valójában egy vágyálomról van szó, amit a gyakorlatban csak nagy adóemelésekkel párosítva lehetne alkalmazni, ami automatikusan hitelkereslet, s ezzel a hitelkamatok növekedéséhez vezetne. Így végső soron ártana a gazdaságnak. Lawrence Summers harvardi professzor, aki a demokrata Bill Clinton kormányában pénzügyminiszterként is dolgozott, úgy véli, hogy az MMT többféleképpen is félrevezető teória, amely olyan gazdasági rendhez vezetne, amelyben az emberek állami járadékokon élnének.

Sanders elismeri, hogy ha elnökké választanák, akkor növekednének az adók, ám szerinte ez a jómódúakat sújtaná. Azt nem árulja el, mennyivel lennének nagyobbak az adóterhek. Mérsékelt ellenfelei, Joe Biden volt alelnök és Pete Buttigieg polgármester - aki azóta szintén kiszállt az elnökjelölti versengésből - azzal bírálják, hogy programja elriasztja a párttól az ingadozó szavazókat, ami garantáltan Donald Trump elnök hatalmon maradásához vezet.

Sokan még ennél is rosszabbra számítanak: úgy vélik, hogy a radikális baloldali fordulat lehetősége elfordítaná a szavazókat a párt képviselőjelöltjeitől is. Egyébként ha a kongresszus alsó- és/vagy felsőházában republikánus többség lenne, akkor Sanders költekezési törvényét biztosan leszavaznák.