Rejtő Jenő-regénybe illő jelenetsor játszódik le a néhány hete a világ tengerein. Egy olajjal feltöltött tankhajó össze-vissza csalinkázik vevőt keresve portékájának. A hajó május végén futott ki a törökországi Ceyhan kikötőjéből, ahol az Irakból induló olajvezeték végződik, azzal a céllal, hogy Európában értékesítse egymillió hordónyi tartalmát.

Később a latin-amerikai vizeken látták, majd két hete Marokkó partjainál tűnt fel. Az eladó, az Irak északi területének egy részét irányító Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) a múlt héten felére, hordónként 56 dollárra szállította le a rakomány árát - derül ki a Bloomberg cikkéből.

Az iraki kormány olajmarketinggel foglalkozó szervezete, a SOMO arra figyelmezteti a potenciális vevőket, hogy ne vásárolják meg a tartályhajtó tartalmát, mert azt a kurd kormány illegálisan exportálta Irakból, következésképpen a vevő ellen bírósági eljárást indíthatnak. Becslések szerint Kurdisztán privát exportja havonta 1,2 milliárd dollár bevételtől fosztja meg a központi bagdadi kormányt.

Szakadás

Szakértők szerint ha sikerül eladni az olajszállítmányt - márpedig török segítséggel erre megvan minden esély -, az fordulópontot hozhat a kurd függetlenségi törekvések történetében. Az önálló olajbevételre támaszkodva és kihasználva az Irakot megbénító szunnita-síita polgárháborút Kurdisztán lehet az első országrész, amely leválik az országról. Első lépésként a kurd erők a napokban elfoglalták a Ceynanig futó vezeték másik végpontját, Kirkukot, amelynek hovatartozásáról vita van a kurd és az iraki vezetés között. Az előbbi szerint a kurdisztáni régióhoz kellene sorolni.

Az ország 2003-as amerikai megszállása után a KRG belement abba, hogy lemondjon a Kurdisztán területén kibányászott olajból származó bevétel nagyjáról. Egy 2004-es megállapodás szerint a pénz 17 százalék maradhat helyben. Az egyezmény ugyanakkor nyitva hagyta azt a kérdést, hogy mi legyen a feltáratlan olajkészletekkel. Becslések szerint a kurd régió tartalmazza az iraki tartalékok negyedét, 45 milliárd hordó olajat. A KRG 2011 óta négy nagy céggel - Chevron, Exxon Mobil, Hess és Total - és vagy 30 kisebb vállalkozással kötött szerződést olajipari beruházásokra.

Hosszú távú drágulás

Emellett elkezdett exportálni saját szakállára, amihez megnyerte Törökország segítségét. Ceynanban külön tárolóhelyet biztosítanak a kurd olajnak, elválasztva azt a hivatalos iraki raktárkészlettől. Az első önálló exportszállítmányt szállító tankhajót továbbiak követik, bár a fuvart szervező társaságot le kellett cserélni, mert a korábbi üzleti partner nem akar bajuszt akasztani Bagdaddal. A török kormány viszont nem sokat törődik azokkal az iraki tiltakozásokkal, amelyeket a kurdoknak nyújtott segítség miatt címeznek neki.

További szereplője a világ olajpiacát is befolyásoló játéknak, az USA, amely ellenzi a kurdok magánakcióit, és igyekszik kompromisszumos megoldást találni. Megfigyelők azonban úgy látják, hogy az amerikai közvetítési kísérletek teljes kudarcot vallottak. Washington attól tart, hogy Kurdisztán egyre közelebb kerül a függetlenné váláshoz Iraktól.

A londoni Brent kőolaj ára a héten is emelkedett a kibontakozói iraki válság miatt. A hosszú távú határidős piacokon egyre több a további drágulásra játszó üzletkötés. A befektetők az év végére a mostani, kilenchavi csúcsnál is magasabb árat várnak. Szakértők szerint a piaci szereplők elhúzódó konfliktusra számítanak, amely Irak három részre - kurd, szunnita, síita - vezethet.