Így duplázhatta volna meg a pénzét júliustól szeptemberig

Egyfajta nemzeti egységkormányt alakítana Görögországban Vangelisz Meimarakisz, a volt kormányfő kihívója, míg ellenfele, Alekszisz Ciprasz továbbra is abszolút többséget akar, ha győz a vasárnapi választásokon. Eközben kiderült, hogy a görög kötvények elképesztő hasznot hozhattak idén a okos befektetőknek.
Napi.hu, 2015. szeptember 16. szerda, 09:14
Fotó: MTI/EPA

Több órán át tartó televíziós vitában mérte össze erejét a görögországi parlamenti választások előtt hat nappal Vangelisz Meimarakisz, a konzervatív Új Demokrácia elnöke és Alekszisz Ciprasz, a baloldali Sziriza első embere. A két párt a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint hajszálra egyenlő támogatottságra, a szavazatok 31,6-31,6 százalékára számíthat - derül ki az athéni ekathimerini.com tudósításából.

A miniszterelnök-jelöltek álláspontja nem változott a legfontosabb kérdésben az elmúlt napokban. Ciprasz abszolút többséget szeretne, és ha ez nem jön össze, akkor "progresszív" koalíciót alakítana, mibe az Új Demokrácia nem férne bele, mert más értékrendet képvisel, mint a Sziriza. Meimarakisz azonban a lehető legszélesebb bázisra építené kormányát, félig-meddig szakértői kormányzást képzel el. Emellett az ország jövőjének kifundálását rábízná egy nemzeti egyeztető csoportra.

Adósság-csiki-csuki

A felek megütköztek egymással a korrupció ügyében is: Ciprasz azzal vádolta ellenfelét, hogy pártja részese volt az országot évtizedeken át mételyező korrupciónak, míg válaszul megkapta, hogy januárban kérdődött féléves kormányzása alatt semmit sem tett a korrupció visszaszorítása érdekében. A Ciprasz-kormány valójában semmit sem csinált - így Meimarakisz, ami meglátszik azon is, hogy az országot elárasztották a menekültek. Ciprasz szerint ez európai probléma, amit nem tudnak egyedül kezelni.

További vitatéma volt az adósság elengedésének kérdése. A Sziriza-kormány fél évet vesztegetett el azzal, hogy adósságelengedést követelt a hitelezőktől, akik persze nem így képzelték az új kölcsön nyújtásának alapfeltételét. Meimarakisz szerint ez nem volt bölcs taktika.

Van ugyanis itt egy csiki-csuki: az eurótagállamok csak akkor hajlandók az adósság csökkentéséről beszélni, ha úgy látják, hogy Görögország képes törleszteni tartozásait. (Más szóval a tartozások elengedése után nem adósodik el újra.)

Rekordok

Eközben a Bloomberg kiszámolta, hogy egy kis fifikával az elmúlt hónapokban óriási pénzeket lehetett (volna) keresni a görög kötvényeken. Az ország természetesen messze nem tudta még le súlyos pénzügyi gondjait, ám a januári kormányváltást követő bizonytalanság, majd a júliusi fordulat - az új hitelcsomag elfogadása - olyan hullámzást vitt az ország állampapírjainak árába, amin kiválóan lehetett (volna) szörfölni.

Január óta a görög kötvények hozták a legtöbbet a befektetőknek az eurótagállamok összehasonlításában, júliustól kezdve pedig az egész világot "verték".

A Ciprasz-féle vezetés arra az ellenmondó feladatra kapott megbízást a választóktól az év elején, hogy vessen véget a költségvetési kiadások lefaragásának, de eközben markolja fel a második segélycsomagból még megmaradt 7,2 milliárd euró hitelt, amire szükség van az ország működtetéséhez. Ezzel kezdetét vette a hitelezők és a kormány huzavonája.

Nagy pénz 1.0

A befektetők a bizonytalanná vált helyzet miatt elkezdték kiszórni görög állampapírjaikat, ami - a nagy kockázat miatt csökkenő kereslet nyomán - a benchmarknak számító 10 éves kötvény hozamát 11,2 százalékra lökte fel. A múlt hét végére ez 8,11 százaléka esett, következésképpen, aki akkor vett és most eladott, az bő fél év alatt 26 százalékos hasznot kaszálhatott.

Kellett (volna) a dologhoz némi elszántság, mert a szakértők kongatták a vészharangot. Alan Greenspan, a Fed volt elnöke február elején arról beszélt, hogy csak idő kérdése, mikor tér vissza a drachma. Szerinte az eurózóna csak akkor maradhatna fenn, ha tagországai nem pusztán költségvetésüket egységesítenék, de politikai uniót is létrehoznának.

Nagy pénz 2.0

Ez követően valamelyest javult a piaci hangulat és a 10 éves papír hozama március végére lement 10,8 százalékra. Akkor akkor vett (volna) és most eladott (volna), az 21 százalékos profitot tehetett (volna) zsebre fél év alatt. Ha eközben shortolta volna az európai csúcskötvényt, a 10 éves német bundot (azaz arra játszott volna, hogy az utóbbi tartása fél év alatt veszteséges lesz), az 25 százalékos haszonnal lett volna gazdagabb.

Soros György magyar származású befektetési guru azonban - legalábbis nyilvános megszólalása szerint - nem volt optimista. A tavasz kezdetén úgy látta, hogy Görögország elsüllyed. Egy vesztes-vesztes játszma folyik a görögök és hitelezőik között. A legjobb, amit a felek tehetnek, ha megpróbálnak keresztülgázolni a mocsáron, ami előttük áll.

Nagy pénz (nagyon nagy) 3.0

A piaci pesszimizmus július elején, a görögországi népszavazás után érte el mélypontját. A szavazók elutasították a hitelezők akkor aktuális feltételeit (köztük egy újabb rakás megszorítást), és úgy látszott nincs tovább. Ha nem tetszik a rendszer, ki lehet lépni, jöhet vissza a drachma.

Marcel Fratzscher, Harvardon végzett közgazdász, az Európai Központi Bank korábbi vezető elemzője, a tekintélyes német DIW gazdaságkutató intézet feje eltemette a görög eurót. A referendum egyet jelent Görögország politikai és gazdasági katasztrófájával - jelentette ki. A Grexit maradt a legrosszabb lehetőség a görögök számára, ám ennek ellenére egyre valószínűbbnek látszik - tette hozzá. Véleményét osztotta a befektetők többsége is.

Ismét a piacra öntötték görög kötvényeiket, ami 19,2 százalékra lökte fel azok hozamát. Aki akkor nem osztotta a főkutató-közgazdász véleményét, és vásárolt, az szeptember közepéig 101 százalékos hasznot zsebelhetett be, miután Ciprasz miniszterelnök 180 fokos fordulat vett, az ellenzéki parlamenti képviselők támogatásával aláírta a harmadik hitelcsomagot, és ez fellendítette a görög kötvények piaci keresletét. Így duplázhatta (volna) meg a pénzét, aki elég bátor és gyors (lett volna).

Nem kellett hozzá diploma

A Bloomberg elemzői felhívják a figyelmet két körülményre, amelyek azt támasztják alá, hogy előre lehetett látni a fél éve kezdődött történet (a Sziriza-kormányzás) végét, ezért észérvek alapján lehetett volna vállalni a végül az említett haszont hozó, kockázatos döntéseket.

Az egyik, hogy a görög közvélemény túlnyomó része ragaszkodik az euróhoz, egy percig sem akarta a drachma visszatérését. A másik, hogy egyetlen első számú európai döntéshozó, kormányfő vagy brüsszeli vezető sem mondta soha, hogy ki akarnák lökni Görögországot az eurózónából.

HOZZÁSZÓLÁSOK