Így erősítenék meg az eurót

Az öt uniós intézmény vezetője tíz év alatt három szakaszban képzeli el a gazdasági és monetáris unió kiteljesítését. Ez legkésőbb 2025-ig egy eurózóna szintű fiskális stabilizációs mechanizmust, jogilag kötelező gazdasági konvergenciafolyamatot és az eurózónának egy saját „kincstárat” irányoz elő.
Napi.hu, 2015. június 23. kedd, 15:14
Fotó: Reuters

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Donald Tusk, az euróövezeti csúcstalálkozó elnöke, Jeroen Dijsselbloem, az eurócsoport elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke nyilvánosságra hozta a gazdasági és monetáris unió (GMU) szorosabbra fűzésére vonatkozó terveit, amelyben 2015. július 1-jétől három szakaszban 2025-ig végrehajtandó, konkrét intézkedésekre tettek javaslatot. Ezt a tagországok állam- és kormányfői elé a június 25-26-i EU-csúcson terjesztik elő megvitatásra.

A jelentés három szakaszt határoz meg:

1. szakasz avagy az elmélyítési szakasz (2015. július 1-jétől 2017. június 30-ig): a versenyképesség és a strukturális konvergencia fokozása, felelős nemzeti és euróövezeti szintű költségvetési politikák elérése, a pénzügyi unió megvalósítása, valamint a demokratikus elszámoltathatóság javítása a meglévő eszközök és a hatályos szerződések felhasználásával.

2. szakasz avagy a gazdasági és monetáris unió megvalósítása: több nagyobb horderejű intézkedés indul annak érdekében, hogy a konvergenciafolyamat kötelezőbb jellegűvé váljon, például jogi jelleget öltő, közösen megállapított irányadó konvergenciamutatók, valamint az euróövezeti kincstár révén. (A Bruxinfo a második szakaszban tervezett intézkedésekkel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy bár itt sincs szó kimondottan az uniós szerződés módosításáról, de már meghozott intézkedések uniós keretbe foglalásáról viszont igen, ami viszont feltételezi a szerződés legalább egyszerűsített eljárás útján történő módosítását).

3., végső szakasz (legkésőbb 2025-ig): a fenti lépések teljes mértékű megvalósítása után a valódi, szoros GMU stabilizálása, megerősítése és a csatlakozni vágyó országok számára vonzóvá tétele.

Konkrét javaslatok

Az elnökök javaslata a konvergencia, a növekedés és a munkahelyteremtés gazdasági uniója felé vezető utat egy négy pillérre támaszkodó rendszerként képzelik el:

  • versenyképességi hatóságok euróövezeti rendszerének létrehozása: egy egységes minta alapján minden tagállam maga határozza meg nemzeti versenyképességi hatósága pontos felépítését, de annak demokratikusan elszámoltathatónak és működési szempontból függetlennek kell lennie. A nemzeti szereplők, például a szociális partnerek továbbra is minden tagállamban a helyi bevett gyakorlat szerinti szerepüket töltik be, de a bértárgyalások során iránymutatásként használják a hatóságok véleményét. (Egyes tagállamokban, például Hollandiában és Belgiumban már létrehoztak ilyen hatóságokat.)
  • a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szigorúbb végrehajtása;
  • a foglalkoztatás és a szociális teljesítmény középpontba helyezése;
  • és a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása az átdolgozott európai szemeszter keretében. Mindezt rövid távon (az 1. szakaszban), a gyakorlati intézkedések és a közösségi módszer alapján kell végrehajtani. Középtávon (2. szakasz) az uniós jogszabályokban meghatározásra kerülő, magas színvonalú közös szabványok rendszere révén kötelezőbb jellegűvé kell tenni a konvergenciafolyamatot.

Pénzügyi unió

A gazdasági és a pénzügyi unió kiegészíti és kölcsönösen erősíti egymást. Az e két fronton történő előrehaladásnak kiemelt prioritást kell élveznie az első szakaszban a javaslat szerint. Mivel a pénz túlnyomó része bankbetét formájában van, az egységes valuta csak úgy lehet valóban egységes, ha minden tagállamban, az adott bankok földrajzi helyzetétől függetlenül egyforma a bankbetétek biztonságába vetett bizalom. Ehhez a javaslat szerint egységes bankfelügyeletre, egységes bankszanálásra és egységes betétbiztosításra van szükség. Az egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó cél már megvalósult, az Egységes Szanálási Mechanizmusról és a kapcsolódó Egységes Szanálási Alap 2016. január 1-jével lép működésbe.

A javaslat szerint - következő lépésként - az 1. szakaszban az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása történne meg, ami a nemzeti betétbiztosítási rendszerek európai szintű viszontbiztosítási rendszereként működhetne.

Költségvetési unió

Rövid távon (1. szakasz) egy tanácsadó funkciót ellátó Európai Költségvetési Tanács létrehozását javasolják az elnökök, ami koordinálná és kiegészítené a már meglévő nemzeti költségvetési tanácsokat. Ez a testület európai szintű, független értékelést készítene arról, hogy a költségvetések milyen mértékben teljesítik az uniós költségvetési irányítási keretben meghatározott gazdasági célkitűzéseket.

Hosszabb távon (2. szakasz) viszont közös makrogazdasági stabilizációs funkciót kell létrehozni a csak nemzeti szinten nem megoldható válságok jobb kezelése érdekében. Ez a javaslat szerint hozzájárulna a nagy makrogazdasági sokkok hatásainak enyhítéséhez, és növelné a gazdasági és monetáris unió egészének ellenállóképességét. A stabilizációs funkció első lépésként az euróövezetre jellemző, kiaknázható finanszírozási források és beruházási projektek körének azonosítása révén az Európai Stratégiai Beruházási Alapra építhetne.

A demokratikus elszámoltathatóság, a legitimitás és az intézmények megerősítése

Az uniós és euróövezeti szintű nagyobb felelősségvállalás és integráció nagyobb mértékű kölcsönös függéssel jár együtt. A jelentés az országspecifikus ajánlások, a nemzeti reformprogramok és az éves növekedési jelentés kapcsán mind nemzeti, mind uniós szinten szélesebb körű parlamenti részvételre és ellenőrzésre tesz javaslatot. Rövid távon (1. szakasz) a gazdasági és monetáris unió egységes külső képviseletét kell megvalósítani, hogy jobban érvényesüljön az EU politikai és gazdasági súlya. Az öt elnök emellett az eurócsoport szerepének megerősítését is javasolja. Rövid távon ehhez szükség lehet az elnökség és a rendelkezésére álló eszközök megerősítésére, hosszabb távon (a 2. szakaszban) megfontolandó, hogy állandó elnöke legyen az eurócsoportnak.

Vagyis az 1. szakaszban, 2017. június 30-ig:

  • az európai szemeszter átdolgozását;
  • az európai szemeszter részeként a parlamenti ellenőrzés megerősítését;
  • az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek közötti együttműködés szintjének növelését;
  • az eurócsoport kormányzásának megerősítését;
  • euróövezet egységes külső képviselete felé tett lépéseket;
  • a stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés, az Euró Plusz Paktum megfelelő részeinek, és az Egységes Szanálási Alapról szóló kormányközi megállapodás integrálását javasolják az uniós jogi keretbe.

Hosszabb távon pedig integrálnák az európai stabilitási mechanizmust (ESM) az uniós jogi keretbe, valamint létrehoznának egy Európai szinten elszámoltatható euróövezeti kincstárat. Utóbbival kapcsolatban a dokumentum azonban hangsúlyozza: szó sincs a tagállami bevételek és kiadások valamennyi aspektusának eurózóna-szinten történő központosításáról. Az egységes valutaunió tagjai saját elképzeléseik szerint továbbra is maguk döntenének adóügyekben és a költségvetési kiadások felhasználásról. Ahogy azonban az euróövezet egy valódi gazdasági és monetáris unióvá alakul át, bizonyos döntéseket egyre inkább kollektíven kell majd meghozni, és ezeknek a demokratikus elszámoltathatóságát és legitimitását erősíteni. Egy jövőbeli eurózóna kincstár lehetne a helye egy ilyen kollektív döntéshozatalnak.

A GMU szociális dimenziója kapcsán a dokumentum mindössze annyit említ meg, hogy a válság egyik fő tanulsága az volt, hogy az "AAA besorolású gazdasági és monetáris unió" megvalósításához nagyfokú társadalmi kohézióra is szükség van. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a munkaerőpiacoknak és a jóléti rendszereknek minden euróövezeti tagállamban jól működőnek és fenntarthatónak kell lenniük.

A fenti lépések alapján a GMU-t legkésőbb 2025-ig kellene kiteljesíteni. A dokumentum szerint az uniós intézményeknek 2015. július 1-től be kell indítaniuk az első kezdeményezéseket. Az elsőből a második szakaszba való átmenet előkészítésére a bizottság (a többi uniós intézmény elnökével konzultálva) 2017 tavaszán fehér könyvet fog előterjeszteni, amelyben értékeli az 1. szakaszban elért haladást, és felvázolja a további szükséges lépéseket. A fehér könyv a gazdasági és monetáris unió 2. szakaszbeli kiteljesítéséhez szükséges, hosszabb távú javaslatok jogi, gazdasági és politikai előfeltételeit vitatja meg, és egy szakértői konzultációs csoport analitikus eredményeire épít majd. Az öt elnök jelentésének jogszabályok és intézmények formájában történő megvalósítását haladéktalanul meg kell kezdeni - áll a bizottság közleményében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matolcsy, 2015.06.23 15:40

Ja-ja...már a grexit szóval megbuktak mára már graccident van...meg ez a hülyeség.
Nem elég az Európai Egyesült Államok az Usa szabadkereskedelmi egyezménye mára már Draghi a főkincstáros arról álmodozik, hogy minden államnak ő íratja a költségvetését.
Őrült Néró!

Egy csőd az unió de ő fokozza...ez az a hülye csirkés játék és Draghi örül, hogy az övé a leggyorsabb autó...aminek nincs kormánya.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html