Így is lehet: menekülnek az oroszoktól a lengyelek

Varsó a rendszerváltás óta igyekszik csökkenteni függését az orosz energiahordozóktól, ennek most az ukrajnai válság új lökést adott.
Napi.hu, 2014. március 6. csütörtök, 07:44

Lengyelország a rendszerváltás óta keresi az utat, hogy számolhatná fel, vagy legalább hogyan csökkenthetné függését az orosz energiahordozóktól - eddig gyakorlatilag sikertelenül. Sokat ígérő terv volt több mint egy évtizede egy Norvégiából induló olajvezeték építése, azonban a gazdaságossági számításokon gyorsan megbukott. A legújabb reménység a palagáz, amely reálisnak látszik, de legalább tíz év, míg komoly szerephez juthat az ország energiaellátásában. Az ukrán események hatására igyekeznek felgyorsítani a már megkezdett diverzifikációs beruházásokat.

Ha az erre az évre tervezett beruházások megvalósulnak, jövőre a teljes lengyel gázszükségletet már nem Belaruszon vagy Ukrajnán áthaladó vezetékek biztosíthatják. Ráadásul az új megoldásokkal a gázimport évi 23 milliárd köbméterre emelkedhet, ami 54,4 százalékkal több a jelenleginél - állítja a Gaz-System, amely 11,5 milliárd zlotyt, több mint 900 milliárd forintot költ 2018-ig a szükséges vezetékek kiépítésére. Jan Chadam, a vállalat elnöke szerint máris képesek a szükséges import 45 százalékát más irányból megoldani. Ezt a reverz szállítással képesek elvégezni - megfordítják az áramlás irányát a Jamal gázvezetékben, így az ahelyett, hogy az orosz gázt továbbítaná nyugatra, onnan hozza be a gázt. Ha valamennyi szállítás leállna Kelet felől, ezzel a módszerrel Németországból több mint 5,3 milliárd köbméter, más vezetékekkel együtt 7,5 milliárd köbmétert tudnak importálni már ez év április 1-től. A teljes biztonsághoz azonban új vezetékeket is kell építeni, amelyek a cseh és a szlovák rendszerhez kapcsolódnak. A programot 2011-ben kezdték, és 2014 végéig 5,3 milliárd zlotyt költenek rá.

A szakértők azonban a legfontosabb diverzifikációs beruházásnak a cseppfolyósított földgáz (lng) fogadására alkalmas kikötő építését tartják, amely a világ minden részéről lehetővé teszi az importot - míg akárhogy tekergetik a vezetékeket, csak orosz gáz jöhet belőlük. A swinoujsciei gázkikötő építése befejezésének határidejét tavaly szeptemberben 2014 december végére halasztották, ami fél éves csúszást jelent, és a beruházás végösszegét felemelték 2,4 milliárd zlotyra. A kikötő kezdetben évi 5 milliárd köbméter lng fogadására lesz alkalmas, amit a tervek szerint később 7,5 milliárdra növelnek.
Az energiabiztonság fontos elemei a földalatti gáztározók, amelyek befogadó képessége jelenleg 2,5 milliárd köbméter. Folyamatosan építik ezeket, amivel 2015 végére kapacitásuk eléri a 3 milliárd köbmétert. Ez európai viszonylatban elég kevés, de nehéz kivitelezőket találni erre a nem igazán kifizetődő munkára.

Folytatja a hálózatfejlesztést az elektromos energia továbbításáért felelős PSE, amely 2018-ig 7-8 milliárd zlotyt ad ki erre a célra. A hazai vonalak mellett a legfontosabb cél az összeköttetés megteremtése a litván, az ukrán és a német hálózattal, ami jelentősen javítja az energiaellátás biztonságát. Idén több mint 3 milliárd forintnyit adnak ki a Litvániával való összeköttetés első szakaszának megépítésére, a teljes összekapcsolódás 2015 végére jöhet létre. Addigra már részben kész lesz a német vonal is, a leggyengébben az ukrán vonal áll, bár maga a vezeték megvan, de 1993-ban kikapcsolták. A cseh és a szlovák rendszerekkel megvan a kapcsolat, mint ahogy a svéd hálózattal is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2014.03.06 11:30

A lengyeleknek könnyebb, mint kis hazánknak: nekik rengeteg jó minőségű fekete szenük is van, abból is lehet áramot termelni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html