Egyik sem elegáns megoldás, de elvben lehetségesek. Az egyik megoldás nagyon durva, a másik pedig kicsit macerás - írta a portál.

Az egyik esetben elképzelhető olyan helyzet, hogy a nagy befizető országok egyszerűen kevesebbet adnak majd, arra hivatkozva, hogy ha más nem teljesíti a kötelezettségét, akkor ők sem fogják.

Magyarország kötelezettsége abból adódhat, hogy 120 ezer menekült kvóta szerinti elosztása minden tagállam számára kötelező. A kötelezettség alól az sem mentesít, hogy Magyarország a kvóta ellen szavazott. Ez a típusú nyomásgyakorlás azonban beláthatatlan következményekkel járna, mivel attól kezdve nehéz lesz számon kérni a tagállamokon kötelezettségeiket, és bizonytalanná válna minden megállapodás, és így az egész EU értelmét vesztené.

A másik eset arról szól, hogy a 2014-2020-as ciklusban már lehetséges a támogatások elvétele. Ha ugyanis az Európai Bizottság gazdaságpolitikai ajánlásait egy tagállam nem hajtja végre három hónapon belül, akkor a bizottság javasolhatja a támogatások felfüggesztését. Az itt számító ajánlások között vannak az úgynevezett országspecifikus ajánlásokat is - ezek egy részét Magyarország sohasem hajtja végre, sőt már az is előfordult, hogy a kormány felháborodott közleményben utasított el egy-egy javaslatot.

Bár az országspecifikus ajánlások be nem tartásáért még egyetlen tagállamot sem büntetett meg a bizottság, nem volna kivételes, hogy éppen Magyarországgal statuáljanak példát - írta a 444.hu.