Így költünk jóval többet az élelmiszerüzletekben, mint kellene

Egy új statisztika szerint egészen elképesztő mennyiségű ételt dobnak ki a britek, de a globális statisztikákat böngészve kiderül, hogy az egész világ megtanulhatna ésszel vásárolni.
Napi.hu, 2017. január 11. szerda, 07:08
Fotó: Napi.hu

A brit háztartások 2015-ben 13 milliárd fontnyi, azaz mai árfolyamon több mint 4500 milliárd forintnyi olyan ételt dobtak ki, amit meg lehetett volna enni. Ez azt jelenti, hogy két éve immár 7,3 millió tonna élelmiszer landolt a kukákban, miközben 2012 ez még csak 7 millió volt.

Ebből 4,4 millió tonna az az ételmennyiség, aminek kidobása gondosabb előrelátással elkerülhető lett volna, hiszen olyan élelmiszerekről van szó, ami fogyasztható volt, mielőtt a kukában landolt volna. Tipikus ilyen eset például a penészes kenyér. A maradék mennyiség viszont tényleg a szemetesbe való: a többek közt csontok, tojáshéjak, teafilterek és almacsutkák összesen 2,9 millió tonnát tettek ki.

Mindez azt jelenti, hogy egy brit háztartás átlagosan 470 fontnyi (kb 166 ezer forint) ételt dob ki, amit meg is ehettek volna. Ennek van egy nem várt mellékhatása is: ez a folyamat annyi üvegházhatású gázt termel, ami azonos azzal, mintha minden negyedik brit autót kivonnánk a forgalomból!

A jó hír, hogy összességében jó irányba haladnak a dolgok, hiszen 2007-hez képest évente 1 millió tonnával kevesebb még fogyasztható élelmiszer végzi a kukákban - idézi a The Guardian Marcus Govert, a felmérést készítő Wrap vezetőjét.

A világban sem sokkal jobb a helyzet

Az emberi fogyasztásra készített élelmiszer mintegy harmada, azaz 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként a Földön - áll a FAO, azaz az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének jelentésében. Ebben egyébként minden benne van: az aratásnál elveszett ugyanúgy, mint amikor egy fürt banán lerepül a kamionról, illetve amikor a lejárt élelmiszert kidobjuk a szemetesbe.

Ez az iparosodott országokban mintegy 680, a fejlődőknek 310 milliárd dollárnyi ablakon kidobott pénzt jelent. Mindez mai árfolyamon 197 880, illetve 90 210 milliárd forint. Ami egészen elképesztő: a gazdag országok nagyjából annyi ételt pazarolnak el, mint amennyi az egész afrikai szubszaharai régióban termelnek (222 vs 230 millió tonna).

Megint másként: csak Latin-Amerikában annyi étel veszik el, ami 300 millió embert tudna megetetni. Az európai szemetesekben végzők 200 milliót. A FAO számításai szerint amennyiben a most elveszített ételmennyiséget negyedével tudnánk csökkenteni, úgy 870 millió éhes embert lehetne jóllakatni.

Az ételfajtánként változik, hogy mennyi nem végzi az asztalon: a gabonaféléknél például átlagosan 30 százalék a veszteség, 40-50 százalék a gyümölcsöknél és zöldségeknél, 20 százalék az olajos magvaknál és 35 százalék a halaknál.
Személyre bontva mindez azt jelenti, hogy az európai, észak-amerikai lakos átlagosan 95-115 kilogramm ételt dob ki, míg a szubszaharai régióban, Dél- és Délkelet-Ázsiában csak 6-11 kilogrammot.

Ennyire spórolós a magyar

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ennek hozzávetőleg egynegyede a háztartásokban - mondta még októberben Zsigó Róbert, Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára.
Számítások szerint egy átlagos magyar család évente 50 ezer forint értékű élelmiszert dob ki a szemétbe. Ez fejenként körülbelül 40-50 kilogramm élelmiszerhulladékot jelent, a teljes lakosságot számítva mintegy 400 ezer tonnát.

Zsigó akkor elmondta azt is, hogy Magyarországon az önkéntességen alapuló adományozási kultúra fejlődését mutatja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület a múlt évben 2600 tonnát, az előző évhez képest 1000 tonnával több élelmiszert tudott eljuttatni a rászorulóknak.

HOZZÁSZÓLÁSOK