Megtették új tétjeiket Görögországgal kapcsolatban azok a nagyhatalmak, amelyek akaratától a leginkább függ az ország sorsa - derült ki az elmúlt nap sajtóhíreiből. A sort Vlagyimir Putyin orosz államfő nyitotta meg, aki még kedden beszélt telefonon Alekszisz Ciprasszal, az új athéni kormány fejével - jelentette az athéni ekathimerini.com internetes hírportál.

Putyin meghívta politikus kollégáját Moszkvába, továbbá szóba hozta az ukrán válság ügyét és az energetikai együttműködés lehetőségeit, köztük a Török Áramlatnak nevezett orosz gázvezeték tervét. Az utóbbi a Déli Áramlatot helyettesítené, Törökországon át szállítva az energiahordozót a török-görög határra.

Az Egyesült Államok is úgy érezte, hogy ideje félhivatalos nyilatkozatban megszólítania az új athéni vezetést. Egy vezető amerikai kormánytisztviselő szavai szerint a washingtoni kormány bízik benne - és igen fontosnak tartja Görögország szempontjából -, hogy az új kormány együttműködik európai partnereivel és a Nemzetközi Valutaalappal.

Az USA azt tanácsolja a görög vezetőknek, hogy tegyenek így, és bízik benne, hogy mindez kölcsönösen előnyös eredményeket hoz a feleknek. Barack Obama elnök ezt megelőzően finomabban fogalmazott: azt mondta, hogy egyetlen országot sem lehet szorongatni a vele szemben támasztott kemény követelményekkel.

Nein!

Teljes kudarccal végződött az első görög-német minicsúcs. A két ország pénzügyminisztere a legkevésbé sem mutatkozott nyitottnak a másik álláspontjára - derült ki sajtótájékoztatójukon a Bloomberg beszámolója szerint. Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter a elmondása szerint egyáltalán nem találták a közös hangot német kollégájával, Wolfgang Schäubléval.

Varufakisz elismételte, hogy négy hónapos átmeneti finanszírozási megállapodást akarnak kötni, amelynek segítségével május végéig talpon maradhat Görögország. Terveik szerint ez alatt az idő alatt kötnének új megállapodást az EU-val és az IMF-fel az ország további sorsáról.

Schauble azonban kétségeinek adott hangot. Szerinte nem jó irányba mutatnak az új athéni vezetés első lépései, köztük a minimálbér emelése, amelyekkel a görögök felrúgták az EU-IMF párossal korábban kötött megállapodást. A német álláspont szerint csak a jelenleg futó program módosításáról lehet szó, nem teljesen új egyezségről.

Még egy nein!

Egy nappal korábban már érte egy csapás a görögöket: az Európai Központi Bank felfüggesztette a görög bankok közvetlen finanszírozását. Így azok csak drágábban - az ekathimerini.com szerint 0,05 százalékos kamat helyet egy százalék feletti áron - juthatnak euróforráshoz az athéni jegybankon keresztül, az úgynevezett rendkívüli likviditási támogatás (ELA) kertében.

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, az ECB monetáris tanácsának tagja azonban ezt is kifogásolja. Az ELA-ből csak rövid távú finanszírozást szabad nyújtani fizetőképes bankoknak - mondta a Börsen Zeitung gazdasági napilapnak nyilatkozva. Figyelembe kell venni, hogy a görög pénzintézetek és az állam elég közel állnak egymáshoz, így a kormány politikája jelentős hatással van a pénzügyi szektorra. Az összefonódás helyett a kormányoknak és a parlamenteknek világosan el kell döntetniük, mely bankokat tartanak életben, és melyeket hagynak bedőlni.