Így ütheti ki szomszédait Magyarország

Alábbhagyott a pénzügyi sajtó kezdeti lelkesedése a devizahitelek kezelésének magyar módszerével kapcsolatban. A Financial Times sem vitatta a dicséreteket a svájci frank árfolyamgátjának feloldásakor, hogy ez óvta meg az adósokat, ma már azonban nem ajánlja más országoknak a módszer átvételét.
Napi.hu, 2015. január 29. csütörtök, 09:23
Fotó: Napi.hu

Kétszer meg kellene gondolniuk Magyarország szomszédainak, mielőtt átveszik a magyar kormány módszereit a devizahitelek kezelésével kapcsolatban - írja a Financial Times (FT). Amikor a svájci nemzeti bank két hete feladta a nemzeti valuta 1,2 frank/eurós szintjének védelmét, ötödével megugrott a lengyel, a holland, a román és a szerb devizaadósok törlesztőrészlete. Magyar társaik viszont a tavaly ősszel rögzített árfolyamnak köszönhetően ezúttal kimaradtak a rosszból.

A magyar kormány ezért dicséretet kapott a nemzetközi pénzügyi sajtótól is. Kevesebb szó esett a siker áráról. Az FT pénzügyi egyszereggyel kezdi. Ha sok háztatás küszködik devizahitel-törlesztéssel, akkor kevesebb pénzük marad fogyasztásra, ami fékezi a gazdasági növekedést. Ha kölcsönök nagy része behajthatatlanná válik, az leradírozza a bankok profitját, ami visszafogja a hitelezést, azaz ismét csak hátráltatja a gazdaságot.

Tervek

A hitelek forintosítása jelentős veszteség elszámolására kényszerítheti a pénzügyi szektort - erre hívta fel a Fitch hitelminősítő a figyelmet múlt heti jelentésében, amelyben arról ír, hogy a svájci jegybank döntésének "kezelhető azonnali hatása van" a legtöbb svájcifrank-hitelt nyújtó pénzintézetekre, elsősorban az osztrák bankokra. Többségük - Raiffeisent kivéve - Ausztriában helyzete ki ezeket a kölcsönöket, amelyek jobb minőségűek, mint a csóró kelet-európaiaknak adott devizahiteleknek.

Az új helyzetben a román kormány azt tervezi, hogy kiterjeszti azt a programját, amely mérsékli a legkisebb jövedelemmel rendelkező adósok terheit, a horvát parlament egy évre az erősödés előtti szinten rögzítette a frank/kuna árfolyamot, a lengyel vezetés pedig felszólította a bankokat, hogy mérsékeljék a svájcifrank-hitelek kamatát, igaz, a miniszterelnök-helyettesek szerdán közölte, hogy nem terveznek "magyar megoldást".

Politikai nyomás

A helyzet azonban az, hogy Horvátországban és Lengyelországban is parlamenti választások lesznek idén, így a devizahitelesek szövetségei sikeresen gyakorolhatnak nyomást a politikusokra, keményebb beavatkozást, a magyar út követését követelve. Nem fogják felhívni a figyelmet azokra a ballépésekre, amelyeket az Orbán-kormány tett a probléma kaotikus kezelése során.

A magyar módszer lényege, hogy a felelősséget a külföldi bankokra hárítják, mondván: nem figyelmeztették a kockázatokra ügyfeleiket. Sok bankár azonban úgy látja, azért büntetik a túlzott profitra hivatkozva az ágazatot, hogy egyes pénzintézetek tulajdonosait végül érdekeltségeik eladására kényszeríthessék, ami lehetővé teszi az állami befolyás növelését a pénzügyi szektorban - árulja el az itthon jól ismert elméletet külföldi olvasóinak az FT.

Óvatosan!

Ezután ismerteti a bankokat sújtó különféle adókat, a végtörlesztést és megjegyzi, hogy az MNB kilencmilliárd eurónyi forrást biztosított a devizahitelek átváltásához, hogy a bankok devizakereslete ne gyengítse meg brutálisan a forintot. Látni kell azonban, hogy a magyar alapkamat jelenleg 2,1 százalék, így az "új" forinthitelek ára kezelhetőnek mondható, míg például a szerb kamat nyolc százalék, ezért ott a devizahitelekből csak megfizethetetlenül magas kamaton nyújtott dinárhitelt lehetne csinálni.

Más régiós országokban pedig az jelenthet gondot, hogy a jegybankok nem lennének képesek kellő mennyiségű devizát adni az átváltáshoz. Boris Vujcic, a horvát központi bank elnöke például arra figyelmeztetett, hogy a magyar módszer átvétele 3,2 milliárd euróba kerülne a horvát bankoknak, ami devizatartalékuk 30 százaléka.

Az FT végül is emlékeztet arra, hogy a pénzügyi válság előtt kevesen ostorozták a pénzügyi szektort a devizahitelek miatt (és a politikusok feltűnően hiányoztak azok közül, akik a veszélyekre figyelmeztettek). Ez jó indok lehet arra, hogy azok a kormányok, amelyek energikus eszközökkel akarják megoldani devizahitelek problémáját, tartózkodjanak attól, hogy politikai megfontolásokból megnyomorgassák a bankokat. Inkább meg kellene osztani a terheket az érintettek között.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

luki44, 2015.02.02 14:29

@megfigyelt:
Meg lehetne tenni ha, mindig 1 eve epult utszakaszon jarnal. Az utak karbantartasa minnel idosebb az annal koltsegesebb, akor is ha rendesen karban voltak tartva addig. A karbantartashoz felhasznalt teknologiak arai nem az inflacioval nonek :(

Ami meg a matricakat illeti akor ha mar minden kellene akor legyen mar 1km enyi forint (ja hoppa az tobbe kerul lasd mas nyugateuropi orszagot ahol ilyen rendszer van). Nem lehet mindenkinek kenye kedve szerint :( (en mondjuk arra szavaznek hogy semmiert ne keljen fizetni :) )
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

luki44, 2015.02.02 14:23

@rigolya:

1.
Anyira azert nem maszok be Hungaria korut, Rakoczi hid, Budaors.
A nagykorut ugyan olyan hasznalhatattlan mint a M0 :(

2.
Ehez hasonlo vita volt a szorakozo helyeken valo dohanyzas is (es nem igazolta azokat kik jovedelem kiesest josoltak). Tobb retegu celok elerese es nem mindig a befizetes menyisege a lenyeg. Dohanyboltok esetebben is az elsodleges cel a dohanyzas visszaszoritasa volt nem a nagyobb jovedelmek beszedese(illetve az 1,2 nagy multi nyeregbol kibillentese, nem akartak, hogy kiesenek de ne is uljenek olyan kenyelmesen).

Informatika :) en pont evel foglalkozom. Soha egyetlen szervezet (legyen az allami vagy magan) nem fog napra kesz lenni Megnezheted akar a Cisco netakademiat ok is 1-2 eves kesesben vannak az aktualis tehnologiai trendel. Jo alapokat meg lehet tanulni de ... . IT eseten mindez igaz a hardware es a software oldalon is. Az ezelet 4 evel vegzet informatika szakosoknak azon resze lesz tanar aki nem tud elhelyezkedni a maganszferabba (kivetel talan 1-2 kutato informatikus aki magan szfera mellet egyetemi prof is). Mikrosoft, nokia is csinalt hatastanulmanyokat es mirre ment vele.

KLIK hmm, probaltal mar ugy tanitani egy kozosegben hogy a gyerekek nagyresze "liberalis" (a gyereknek mindenhez joga van es meg csunyan se nezhetsz ra) rendszerbe orat tartani? Mikor a gyerek nem tiszteli tanarat mert joga van hozza, mig a tanarnak akor is tisztelnie kell a gyereket ha az pimaszkodik? (es eleg 1 ilyen tanulo az osztalyba). Ez az iskolai gyerkjogi kerdeskor nagyon kenyes es szerintem kicsit mar egyensulyilag elbillent.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2015.02.01 12:27

@luki44: Mi a véleménye ha a matrica rendszert a 2010-évit az inflációval növelten módosították volna :Pl a 2010 januári legolcsóbb matrica 1 170 ft volt a nagy rezsicsökkentés után a legolcsóbb matrica 2 975 ft volt 2014-ben.
Kellene egy HÁROMNAPOS matrica a hétvégi család látogatásokat szolgálná kellene egy HAVI és egy ÉVI, a megyei maradhat ha ragaszkodik hozzá a RABLÓBANDA.
Amikor 2010-ben ezt javasolta az egyik minisztériumi szakember barátom ,gyorsan bebizonyították ,hogy akkor az éves bevétel 30%-al kevesebb lenne.
Az én olvasatomban ez úgy van ,hogy amennyivel kevesebb bevétel lenne az államnak annyival kevesebb kiadás a ZEMBEREKNEK.
sikeresen HÜLYÉNEK néznek bennünket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megfigyelt, 2015.02.01 12:14

T.@rigolya: Az sem lenne baj ha az EGOISTA politikusok helyett a szakemberek véleményére hallgatna a beképzelt majom kormány.
Kabaré számba ment az új útdíj változtatás is azontúl,hogy az építés is politikai ígérgetések szerint megy nem a forgalmi igényeknek megfelelően.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.02.01 01:35

@luki44:
1. Az M3-M1 áthajtást élvezhette eddig BP-n keresztül. Végül is csak újabb felújításook vannak idén, majd 2016-tól a nagykörút belsejéből szorítják ki pont a nagykörútra a forgalmat... Vagy már BP-n keresztül se lesz ingyenes, amit eddig élvezett!

2. Látom hitvita... Remélem nem úgy fog nőni majd az állam bevétele, mint a dohánymutyiból származó plusz adóbevétel befolyik...

Mire is kellett volna még hatástanulmány?! Mondjuk 2011 CXC. törvény a Köznevelésről:
- Létrehozták a KLIK-et, de azóta évente elismerik: nem hatékony, alulfinanszírozott, stb... amit szakemberek előre megmondtak.
- A 7-10. évfolyamokon heti 1 órára szorította le az addig akár 5-12. évfolyamokon, akár heti 2 órában is tartható informatikát.
- 2014-2020-ra megjelent Nemzeti Infokommunikációs Stratégia a kormany.hu oldalon 2015 elején véglegesítve kirakva (ugye felfigyelt az időbeli anomáliára!), amelyben beismerik: kevés az informatika óra, elavult az eszközpark... amit a szakemberek, informatikatanárok előre megmondtak.

Hatástanulmányok, de legalább konzultáció... Ezek nagyon hiányoznak 2010 óta orbániában!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html