Jó eséllyel nem tud elindulni Nagy-Britanniában a nyugdíjbiztosítás holland mintára kidolgozott ága, mert a munkáltatók nem sok érdeklődés mutatnak iránta, így nem fogják ajánlani a belépést alkalmazottaiknak - írja a Financial Times (FT). Az új módszer lényegében egy csoportos biztosítás (lásd keretes írásunkat), amelynek résztvevői abban bíznak, hogy egyéni megtakarításaik összeadásával nagyobb szereplőként jelenhetnek meg a befektetési piacon, továbbá mérsékelhetik nyugdíjalapjuk működési költségét.

Ennek köszönhetően nagyobb hozamokat érhetnek el, és végső soron magasabb nyugdíjra számíthatnak. A collective defined conrtribution (CDC) rendszer működik Hollandiában és Kanadában, a brit vállalatok 2016. áprilisától szállhatnának be először a helyi változatba. Vezető kormánypárti politikusok azzal kecsegtetik választóikat, hogy az új rendszernek köszönhetően akár 30 százalékkal is megnőhet nyugdíjuk.

Jobb lesz

Steve Webb, a koalíció kisebb pártjához, a Liberális Demokratákhoz tartozó nyugdíjügyi miniszter úgy véli, hogy a CDC kiszámíthatóbbá teszi a várható nyugdíj összegét szemben az egyéni nyugdíjmegtakarításokkal. Neil Carberry, az egyik munkaadói szövetség, a CBI szakértője úgy véli, hogy a rendszer túl bonyolult, ezért várhatóan csak néhány nagy foglalkoztató fogja bevezetni. Ezek a cégek elfogadják a kormány érveit.

Nyugdíjtanácsadással foglalkozó szakértők szerint az emberek ingadoznak, mivel a CDS-hez tartozó nyugdíjalapoktól nem várhatnak határozott ígéretet arra, hogy jól fognak járni. Az érintettek tartanak attól, hogy a következő kormányok belenyúlkálnak a rendszer feltételeibe, s ezzel érvénytelenné teszik a korábbi ígéreteket.

Nem jó reklám a CDC-nek, hogy tavaly a 415 CDC-alap közül 55 mérsékelte a nyugdíjkifizeetéseket. Ugyanakkor ez nem lenne gond, ha a 30 százalékos emelkedés valóban teljesülne, mert ez esetben az ilyen gondok csak ennek egy részét vennék el az érintettektől.

Jobb lehet

A Trades Union Congress szakszervezeti szövetség támogatja a CDC bevezetését, de felhívja a figyelmet arra, hogy a kormánynak többet kell tennie annál, mint hogy csupán megteremti a rendszer működésének feltételeit. További támogatásra is szükség lehet, mert a vállalatok csak akkor szállnak majd be, ha úgy látják, hogy a rendszer kiépült. Nem akarják megkockáztatni, hogy az ő bőrükre derüljenek ki a gyermekbetegségei - fejtegette Nigel Stanley, az érdekvédők szakértője.

A kormány azonban optimista. Hét eleji közleményében az előbbiektől eltérő képet fest a helyzetről. Világos bizonyítékát látjuk annak, hogy a biztosítást nyújtók, a megtakarítók és a foglalkoztatók is érdeklődnek az új típusú nyugdíjbiztosítás iránt, amely nagyobb biztonságot, a kockázat egyenletesebb megosztását ígéri - derül ki a dokumentumból.

Holland modell

A holland nyugdíjrendszer három részből áll: egy állami alapnyugdíjból, egy a ledolgozott évekhez igazodó részből és egyéni megtakarításból. A középsőt vennék át a britek. Ebben a munkaadók szerződést kötnek egy nyugdíjbiztosítóval, amelynél biztosítják az alkalmazottaikat - derül ki Lapohos András nyugdíjszakértő blogjából. Ehhez fizetik a járulékot. A munkaviszony megszűnése, új munkaviszony kezdte esetén a munkavállaló magával viszi a nyugdíjalapját: az előző biztosítójától kapott igazolást el kell juttatnia új munkaadója biztosítójához. A nyugdíjbiztosítók minden év végén kimutatást küldenek arról, hogyan áll ügyfeleik megtakarítása.

A csoportos biztosítás előnye, hogy a biztosított kevésbé kiszolgáltatott a piaci hanyatlásoknak, mint ha egyénileg takarékoskodik - emlékeztet az FT. Kihasználhatja a szervezet nagyságából, az úgynevezett méretgazdaságosságból származó előnyöket. Tény viszont, hogy csak olyan országban vezethető be a modell, ahol a vállalatok és az emberek többsége hajlandó belépni ebbe.