Az eurózóna vezetői azon gondolkodnak, hogy már 2014 végén lezárnák az EU és az IMF görögországi segélyprogramját. A kedvezményes hitelből megmaradt 11 milliárd eurót az övezet biztonsági alapjában (ESM) elkülönített számlára helyeznék. Ebből vehetne fel hitelt a görög kormány, ha a piaci kötvénykibocsátás túl drágának bizonyulna - jelentette a Financial Times. Az elképzelésről először az eurózóna pénzügyminiszterei tárgyalnak e heti ülésükön.

Ha elfogadják a tervet, akkor Antonisz Szamarasz miniszterelnök bejelentheti, hogy a Görögország kilépett a segélyprogramból, következésképpen vége az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatoknak. Ezzel jó pontot szerezhetne a görögöknél, akik mindennél jobban gyűlölik a hírhedt trojka látogatásait Athénban. Ezek azok az ellenőrzések, amelyeken az EU, az Európai Központi Bank (ECB) és az a szakértőiből küldöttség felülvizsgálja, hogy a kormány végrehajtotta-e azokat megszorításokat, amelyeket az EU és az IMF megkövetelt a görög társadalomtól.

Pánik

Szamarasz néhány hete kész helyzetet teremtett azzal, hogy megszavaztatta a parlamentet az EU-IMF segélyprogram lezárásáról. Ahogy az várható volt, a képviselők többsége támogatta a lépést, ám a pénzpiaci befektetők úgy vélték, hogy Görögország a külső támogatás nélkül, önállóan, piaci kötvénykibocsátásokkal nem lesz képes finanszírozni államháztartását.

Kisebb pánik tört ki: az eladási hullámban a tízéves állampapírok hozama kilenc százalékra - finanszírozhatatlan szintre - ugrott. A miniszterelnök már akkor is arról beszélt, hogy a görög bankok feltőkésítésére szánt 11 milliárd eurót külön alapba kellene helyezni biztonsági tartaléknak az ilyen esetekre. A uniós javaslat támogatói most úgy vélik, hogy a 11 milliárdos biztosíték elég lehet ahhoz, hogy a pénzpiacok megnyugodjanak.

Marad az IMF?

Egy hete ugyanis világossá vált, hogy az ország bankjainak nincs szükségük erre a pénzre. Az ECB stressztesztje azt az eredményt hozta, hogy a legnagyobb görög bankok büdzséjén 2013 végén ugyan 8,7 milliárd eurós lyuk tátongott, ám azóta 6,5 milliárd eurót begyűjtöttek a tőkepiacról, következésképpen csak az a kérdés, hogy a két összeg különbségét is meg tudják-e szerezni önállóan. Ha igen, akkor félre lehet tenni a teljes 11 milliárd eurót.

Nyitott kérdés, hogy ha az eurózóna államai el is engedik Görögország kezét, mi lesz az IMF-fel. Németország azt szeretné, ha a Valutaalap független, hiteles ellenőrként továbbra ott sertepeltélne a görög politikusok körül, akik nem arról híresek, hogy skrupulózusan precizitással bánnak a közpénzekkel. Ha azonban az IMF marad, akkor belső szabályainak megfelelően negyedévente ellenőrzéseket kell végrehajtania - azaz nem teljesen lehetne eltüntetni a görög nép életéből a gyűlölt trojka utált szaglászásait.

Puhább lett

Ez kockára teheti az egész terv sikerét. Az eurózóna vezetőinek ugyanis az a célja, hogy segítséget adjanak a görög kormányfőnek, akire várhatóan márciusban előrehozott választások várnak. A helyzet a következő: az államfő mandátuma lejár, a helyére Szamarasznak kell utódot jelölnie, akinek megválasztásához a parlamenti ellenzék támogatására is szükség lenne. Ezt azonban várhatóan nem kapja meg, viszont ha sikertelen államfőválasztás, akkor a törvény szerint előrehozott parlamenti választást kell kiírni. Ez lehet márciusban.

Nem csoda, hogy az ellenzék vezető ereje, a radikális baloldali Sziriza az előrehozott választásokban érdekelt, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint 4-11 százalékponttal vezet a jobboldali kormánypárt, az Új Demokrácia előtt - emlékeztetett a Reuters. A párt vezetője, a 40 éves, ifjú korában a kommunistákkal szimpatizáló Alekszisz Ciprasz jelenleg az ország legnépszerűbb politikusa. A tavaszi európai parlamenti választások után, amelyet a Sziriza fölényesen megnyert, lényegesen puhított korábbi radikalizmusán.

Hasta la vista, Che

Az elmúlt hónapokban kormányfő-várományosként lépett fel: találkozott mások mellett Mario Draghival, az ECB elnökével és Heinz Fischer osztrák államfővel. Nem követeli az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodás teljes elvetését, csak puhítana annak feltételein, például a visszafordítaná a minimálbér csökkentését, továbbá megállítaná a közalkalmazotti elbocsátásokat és az állami vagyon privatizációját.

Eközben a növekedés ösztönzésének fontosságára hivatkozik - átvéve a francia és az olasz baloldali vezetés szövegét. A Sziriza nem kockáztatná meg a GDP 175 százalékára nőtt államadósság leírását sem, amivel államcsődbe taszítaná Görögországot, "csupán" a törlesztési feltételek "újratárgyalásáról" beszél. Arra hivatkoznak, hogy Görögország problémája egész Európa problémája. Van ebben valami, hiszen a 318 milliárdos tartozás nagyját az eurózóna kormányai hitelezik. Jelképe a változásnak, hogy Che Guevara portréja lekerült a pártszékház faláról.

Álmok

Egyes európai tisztviselők szerint az ilyesfajta elképzelések az álmok világába tartoznak. Az összesen 240 milliárd euró ráfordításával kétszer megmentett Görögország nincs abban a helyzetben, hogy alkudozzon. A hitelezők amúgy is adtak már kedvezményeket: haladékot adtak a tízéves tartozások törlesztésére, az ECB és az eurózónás jegybankok elengedték a kezükben lévő görög kötvények kamatát. A további engedményekért minden bizonnyal kérni fognak valamit cserébe.

Az EU terve, hogy hátszelet fúj a kormánypártnak az előrehozott választások előtt, amivel hatalmon tarthatja a jelenlegi vezetést, nem esélytelen. Szamarasznak van ideje visszaszerezni támogatottságát, feltéve, hogy úgy léphet fel, mint aki kivezette Görögországot a nemzetközi hitelezők gyámsága alól. A Sziriza nagy fölénnyel vezet, de a kormányfő imázsa is nagyon erős - értékeli a helyzetet Takisz Teodorikosz, a GPO közvélemény-kutató cég vezetője. A harc szoros lesz.