Koronavírus: ilyen lehet az idei évünk az IMF szerint

Javított a 2021-re vonatkozó globális növekedési előrejelzésén a Nemzetközi Valutaalap, a jövő évre vonatkozón viszont nem változtatott. Az előrejelzés körül továbbra is nagy a bizonytalanság, bár a 2020-as gödör kisebb lehet a korábban vártnál, az, hogy milyen gyorsan javulhat a helyzet, - nem meglepő módon - a járványkezelés hatásosságától függ. Kína például már vissza is tért a válság előtti szintre.
Szabó Zsuzsanna, 2021. január 26. kedd, 14:01
Fotó: Getty Images

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb Világgazdasági kilátások (WEO) című előrejelzésében ezúttal - az októberi prognózisát 0,3 százalékponttal megemelve - 5,5 százalékos bővülésre javította, míg a 2022-re vonatkozó előrejelzését az októberihez hasonló, 4,2 százalékos növekedésen hagyta.

A Valutaalap szerint a 2021-re vonatkozó javítás a néhány országban zajló oltások pozitív hatásainak, valamint a decemberben - egyebek mellett az USA-ban és Japánban - bejelentett újabb intézkedéseknek, illetve az egészségügyi válság enyhülésével a kontakintenzív aktivitások várható növekedésének köszönhető. Ezeket a pozitív hatásokat azonban valamelyest beárnyékolják a közeljövőre vonatkozó valamelyest borúsabb kilátások, miután a vírus terjedést gátló intézkedések visszafogják a gazdasági aktivitást.

Az IMF előrejelzését továbbra is jelentős bizonytalanságok övezik, miután az oltási programok sikeresebb végrehajtása és a vírus kezelésében elért nagyobb sikerek további kormányzati támogatásokkal javíthatják a kilátásokat, ugyanakkor a vakcinák kiszállításának lassúsága, a vírus mutációinak megjelenése és az intézkedések túl korai visszavonása ronthatják. Amennyiben a lefelé mutató kockázatok jönnek be, a pénzügyi kondíciókban bekövetkező nagyobb szigor felerősítheti a lefelé menetet, miután mind az állami, mind a vállalati adósságok rekord magasságokban állnak.

Kisebb lehetett a tavalyi gödör

Az idei évre várt fellendülés az 1929-1933 nagy gazdasági világválság óta a legnagyobb békeidőbeli visszaesést követően jöhet. Bár ez a mélyrepülés kisebb lehet a korábban vártnál, azaz 2020-ban a korábban várt 4,4 helyett "csak" 3,5 százalékkal zsugorodhat a világgazdaság, a 2021-es évben a részleges fellendülés miatt több mint 150 országban eshetnek az egy főre eső jövedelmek a 2019-es szint alá, ami 2022-ben 110 körülire mérséklődhet. Emellett a 2020-2025-re becsült kumulatív kibocsátási veszteség 22 ezer milliárd dollár lehet a járvány előtti időkhöz képest - mutat rá az IMF.

Ráadásul a várt fellendülés is jelentős külöbbségeket mutathat az országok között. Az IMF szerint Kína például visszatért a pandémia előtt prognosztizált növekedési pályára 2020 negyedik negyedévében, minden más nagy gazdaságot megelőzve. Az USA várhatóan az idén lépi át a válság előtti szintet, jóval az eurózóna előtt.


Veszélyben a konvergencia

Bár a fejlett gazdaságok általában várhatóan gyorsabban helyreállnak, az elmúlt évtizedben tapasztalt javulás a konvergenciában veszélybe került. Azon fejlődő és feltörekvő országok fele ugyanis, amelyek az egy főre eső jövedelmet tekintve az elmúlt évtizedben közelebb kerültek a fejlett gazdaságok szintjéhez az elmúlt évtizedben, a most következő két éves periódusban várhatóan inkább távolodni fognak.

A fejlett gazdaságok gyorsabb fellendülése elsősorban annak köszönhető, hogy többet tudtak költeni a gazdaság támogatására és sok fejlődő országhoz képest gyorsabban hozzáférhetnek a vakcinákhoz. Az olajexportőr és a turizmusra támaszkodó gazdaságoknak a legborúsabbak a kilátásai az olaj árának visszafogott emelkedése és az országok közötti utazások várható lassú normalizálódása miatt.

90 millióan csúszhatnak mélyszegénységbe

A helyzet javulása azonban nemcsak országok között, hanem országokon belül is nagyon egyenlőtlen, a pandémia ugyanis növelte az egyenlőtlenséget - állapította meg az IMF. Az alacsonyabb végzettségű munkavállalókat, a fiatalokat, a nőket és a feketén foglalkoztatottakat aránytalanul súlyosabban érintette a jövedelemkiesés. A Valutaalap szerint ugyanis közel 90 millióan kerülhetnek extrém szegénységbe 2020-2021-ben, két évtizedes pozitív trendet eltörölve ezzel.

Ha a vakcinák hatásosak a vírus új variánsai ellen is, akkor ebből a válságból a korábban feltételezettnél talán kevesebb "sérüléssel" jöhetünk ki, és így nemcsak az országok közötti, de az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedését is meg lehet állítani - véli Gita Gopinath, az IMF gazdasági tanácsadója és kutatási igazgatója a jelentéshez fűzött kommentárjában. Ehhez azonban a szabályozási fronton sokkan nagyobb erőfeszítésekre van szükség.

Így lehetne gyorsabb a kilábalás

Először is a nemzetközi közösségnek kell gyorsan lépnie, hogy biztosítsa a vakcinákhoz és a kezelésekhez szükséges hozzáférést még a szegényebb országok számára is. Az IMF szerint, ha a vártnál hamarabb sikerül véget vetni az egészségügyi krízisnek, az a globális jövedelmet 9 ezer milliárd dollárral emelné 2020-25 között, és ebből minden ország profitálna, a fejlett gazdaságok jövedelme például 4 ezer milliárd dollárral nőhetne - emeli ki az IMF kutatási igazgatója.

Azon helyeken, ahol a fertőzések száma emelkedik, fenn kellene tartani a háztartásokat és vállalatokat célzó támogatásokat, hogy fenn lehessen tartani a megélhetést és megóvni az egyébként még életképes vállalatokat a csődtől. Az ilyen jellegű támogatásoknak az egészségügyre és a szegényeknek járó transzfelekre kellene mennie elsősorban. Amint a lakosság immunitása javul és a fertőzések száma csökken, e támogatásokat fokozatosan kellene visszavonni.

Amennyiben van mozgástér, forrásokat lehet átcsoportosítani a fellendülés ösztönzésére. A priorizált területek között az IMF kutatási igazgatója az oktatást, a digitalizációt, a zöld beruházásokat említi.

A monetáris politikának továbbra is alkalmazkodónak kell maradnia a gazdaságok támogatása érdekében, de közben a kamatok szintjére kell kiemelt figyelmet fordítani, miután azok történelmi mélységben vannak. Az olyan pandémiás intézkedéseket, mint például a moratóriumok visszavonása, minden bizonnyal megnöveli majd a csődök és a nemteljesítő hitelek számát, ami a már egyébként is törékeny bankrendszereket kényszerhelyzetbe sodorhatja.

Az alacsony kamatok és a 2021-ben várható fellendülés várhatóan stabilizálni fogja sok ország adósságszintjét, de mindegyiknek a hasznára válna egy középtávú költségvetési keret ahhoz, hogy az adósságaik fenntarthatók maradjanak.

Végül pedig Gopinath úgy véli, hogy a nemzetközi közösségnek többet kellene tennie a szegényebb nemzetekért a válság elleni harcban és nem kellene nagyon elmaradniuk a fenntarthatósági céljaik teljesítésében.

HOZZÁSZÓLÁSOK