Átkerült Magyarország a napos oldalra

Nagyot változott a helyzet a világban: míg egy éve szinte minden régióban növekedést lehetett látni, immár hét fő gazdaság is van, ahol romlottak a kilátások. Ennek megfelelően a Nemzetközi Valutaalap (IMF) rontotta az idei és a jövő évi világgazdasági prognózisát és lassabb növekedéssel számol komoly kockázatok mellett. Magyarország és feltörekvő európai régió viszont ezzel szemben azon térségek között tűnik fel az IMF legfrissebb elemzésében, amelyekkel kapcsolatban derűlátóbb a nemzetközi szervezet.
Szabó Zsuzsanna, 2019. április 9. kedd, 15:08
Fotó: AFP

Egy éve még szinte minden régióban gyorsult a gazdaság növekedési üteme, de mára ez megváltozott. Az éleződő USA-Kína kereskedelmi feszültségek, a szükségessé váló hitelszigorítások Kínában, makrogazdasági gondok Argentínában és Törökországban, a német autóipar nehézségei, a normalizálódó monetáris politikák a nagy fejlett gazdaságokban mind hozzájárult a globális gazdasági növekedés gyengüléséhez - különösen 2018 második negyedévében.

Ez a gyengélkedés az IMF legfrissebb, Világgazdasági kilátások (WEO) című előrejelzése szerint még 2019 első negyedévében is fennmarad, a prognózis szerint a világ gazdaságainak 70 százalékában lassulni fog növekedés üteme - mutat rá Gita Gopinath, a valutaalap vezető közgazdásza a jelentéshez fűzött kommentárjában.

A friss prognózisa szerint immár hét fő gazdaságban vár a korábban feltételezettnél lassabb ütemet az IMF: az eurózónában, Latin-Amerikában, az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és Ausztráliában. Jelentősen, 0,5 százalékponttal rontották a német növekedést is - ami nem jó hír Magyarországnak sem, hiszen a magyar gazdaság jelentősen függ a némettől -, így 2019-re már csak 0,8 százalékos növekedést vár, 2020-ban pedig 1,6 helyett 1,4-et.

Ezt tükrözi a 2019-es prognózis is, hiszen az az IMF szerint a tavalyi 3,6 százalékos ütem után idén 3,3 százalékra lassulhat, ami az januári előrejelzéshez képest 0,2 százalékponttal jelent lassabb növekedést.


Ismét erőre kaphat a gazdaság

Jó hír is van azért, a valutaalap szerint ugyanis a növekedési ütem 2019 második felében ismét erőre kaphat és 2020-ban már 3,6 százalékra gyorsulhat vissza a világgazdaság növekedése. Ennek alapja egyebek mellett a Kínában folyó gazdasági ösztönzés, az elmúlt időszak hangulatjavulása a globális piacokon, valamint hogy csökkent az eurózónában néhány olyan hatás, ami a gazdaságot visszafogja, és folyamatosan stabilizálódik a helyzet olyan feltörekvő piacokon, mint Argentína és Törökország.

A növekedés gyorsulását segítheti a nagy fejlett gazdaságok jegybankjainak - Fed, ECB, BoE, BoJ - jelentős monetáris politikai alkalmazkodása is, mivel nincs inflációs nyomás annak ellenére, hogy a gazdaságok a potenciális szint körüli ütemben nőnek.

A fejlődő és feltörekvő piacok növekedése 2019-ben és 2020-ban a korábban vártnál mérsékeltebb lesz, de az idei 4,4 százalék jövőre 5 százalék közeli ütemnél stabilizálódhat, igaz régiónként és országonként eltérően. A feltörekvő ázsiai gazdaságok kilátásai az IMF szerint kedvezőek, Kína növekedése ugyan lassul, de így egy fenntarthatóbb szintre kerül és fokozatosan konvergál a magasabb fejlettségű gazdaságokhoz.

Más régiókban ez nem ennyire egyértelmű: a konvergenciakilátások mintegy 41 fejlődő és feltörekvő gazdaságban - amelyek a globális GDP vásárlőerő-paritáson számolt értékének mintegy 10 százalékáért felelősek és népességük mintegy egymilliárd fő - meglehetősen borúsak. E gazdaságokban ugyanis az egy főre eső jövedelem a következő öt évben még inkább le fog szakadni a fejlett gazdaságokétól.


És Magyarország?

A fejlődő és a feltörekvő Európában az IMF szerint az idei 0,8 és a jövő évi 2,8 százalékos növekedési ütem 0,1, illetve 0,4 százalékponttal gyorsabb a januári prognózisban előrejelzettnél. Ezen belül Magyarország is azok közé tartozik, ahol az idei növekedési előrejelzésén javított a Valutaalap: 2019-re a korábban várt 3,3 százalékhoz képest a most kiadott prognózisban 3,6 százalékos növekedési ütemmel számol. Ez azonban 2020-ban 2,7 százalékra lassul.

Az inflációs előrejelzésen is változtatottak: eszerint 3,3 helyett 3,2 százalékos pénzromlással számolnak idén, amely 2020-ban 3,1 százalékra mérséklődhet.

A folyó fizetési mérlegnél viszont jelentősebb változtatást látunk, miután a tavaly őszi prognózis (a legutóbbi, amikor a magyar adatok is szerepeltek a WEO-ban) szerinti 2,1 százalékos többletet 0,5 százalékosra vágta vissza. A munkanélküliség alakulásán nem változtatott az IMF 2019-re vonatkozóan.

Recesszióról még nincs szó

Bár a globális gazdaság továbbra is elfogadható ütemben növekszik, és a recesszió nincs az alapforgatókönyvben, azért vannak lefelé mutató kockázatok. A kereskedelmi viták miatti feszültségek fokozódása és a kapcsolódó bizonytalanságok tovább gyengíthetik a növekedést. Az IMF szerint jelentős a piaci hangulat hirtelen romlásának a kockázata is, ez pedig a kockázatos eszközöktől való menekülésben, illetve az általános pénzügyi kondíciók szigorodásában manifesztálódhat.

Egy ilyen sokk kiváltója lehet például az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kiesése az EU-ból (hard brexit), de tartósan gyenge adatok is okozhatják a gazdaság lassulását, illetve a tartós pénzügyi bizonytalanság és magas olasz hozamok okozhatnak átgyűrűző problémákat más eurózónás gazdaságban is. A Fed monetáris politikájának rapid piaci átértékelése is eredményezhet szigorúbb pénzpiaci kondíciókat.

Középtávon pedig a klímaváltozás, valamint a fokozódó egyenlőtlenségekből fakadó politikai ellentétek ronthatják a gazdasági kilátásokat, ez különösen a sérülékeny országokban jelenthet súlyos következményeket.

Mit kellene tenni?

Az IMF szerint a döntéshozóknak kerülniük kell a költséges hibákat és együtt kell működniük, hogy a döntéshozatali bizonytalanságok ne befolyásolják negatívan a beruházásokat. A fiskális politikának ellensúlyoznia kell a kereslet támogatása érdekében hozott döntések negatív hatását, hogy azok ne menjenek a szociális kiadások kárára és biztosítaniuk kell, hogy az államadósság fenntartható pályán maradjon. Az intézkedések azonban országspecifikusak kell legyenek.

A pénzügyi szektor szabályozásának proaktivan kell kezelnie az ágazat sérülékenységét a megfelelő eszközök - például megfelelő tartalékok képzése - bevezetésével. E feladatok sürgősebbekké váltak, hogy az alapkamatok vélhetően hosszabb ideig alacsonyan maradnak. A közgazdászok szerint a monetáris politikának továbbra is alkalmazkodónak kell maradnia, a jegybankoknak pedig világos iránymutatást kell adniuk, biztosítva ezzel az inflációs várakozások horgonyzottságát.

Minden gazdaságban erősíteni kell a potenciális kibocsátást, befogadóbbá (inkluzivabbá) tenni a növekedést és erősíteni az ellenálló-képességet. Az IMF szerint nagyobb multilaterális együttműködésere van szükség a kereskedelmi konfliktusok feloldásában, a klímaváltozás és a kiberbiztonsági kockázatok kezelésében és a nemzetközi adózás hatékonyságának javításában.

Képlékeny helyzet

Az IMF szerint a globális gazdasági helyzet képlékeny. Ha a lefelé mutató kockázatok nem valósulnak meg és hatékonynak bizonyulnak a gazdaságot támogató gazdaságpolitikai intézkedések, akkor a globális növekedés fellendülhet. Ellenben ha a legfőbb kockázatok materializálódnak, a gyengélkedő, az exportfüggő és a nagyon eladósodott gazdaságokban kiigazításokra lehet szükség. A környezettől függően ez összehangolt, de mégis országspecifikus stimulusra lenne szükség, alkalmazkodó monetáris politika mellett - véli az IMF vezető közgazdásza.

A multilaterális intézmények megfelelő forrásainak biztosítása továbbra is létfontosságú az IMF szerint, hogy hatékony globális védőhálót tudjanak biztosítani, ami segít stabilizálni a globális gazdaságot krízis esetén.

HOZZÁSZÓLÁSOK