Bekövetkezhet, amitől sokan tartanak - ez Magyarországnak is rosszul jöhet

Az IMF rontott a globális növekedési kilátásain, az eddig vártnál alacsonyabb bővüléssel számol. A fejlett gazdaságokban az eddigi előrejelzésekhez képest nagyobb mértékű a lassulás, ehhez jön a fejlődő, feltörekvő piacok átmeneti fékezése. A Magyarországot is magába foglaló feltörekvő európai gazdaságok előrejelzésén is nagyot rontott a valutalalap - derül ki a legfrissebb Világgazdasági kilátások jelentésből.
Szabó Zsuzsanna, 2019. január 21. hétfő, 14:01
Fotó: Shutterstock

A globális növekedés gyengült, 2018-ban 3,7 százalékkal bővülhetett a világgazdaság az IMF legfrissebb Világgazdasági kilátások (WEO) előrejelzése szerint. Ez hasonló ütem a 2018 októberi prognózisban szereplőhöz. A valutaalap elemzése szerint azonban 2019-ben 3,5 százalékra lassulhat a világgazdaság, ami 2020-ra 3,6 százalékra élénkülhet, de még így sem erősödik vissza a 2018-as szintre.

A 2019-es és 2020-as előrejelzések 0,2, illetve 0,1 százalékponttal kisebb a 2018 októberi prognózisban közöltekhez képest, ráadásul e számok már az októberi előrejelzésben is lefelé módosított értékek voltak, amelyre részben az amerikai-kínai vámháború negatív hatása miatt volt szükség az IMF szerint.

Romlott a helyzet

A tavaly őszihez képest azonban tovább romlott a helyzet, a várakozások lefelé módosítását most részben a 2018 második felében tapasztalt, vártnál gyengébb teljesítménnyel indokolják a valutaalap elemzői. A fejlett gazdaságokban a lassulás a korábban vártnál gyorsabb, amelyhez hozzáadódik 2019-ben a fejlődő és feltörekvő piacok átmeneti fékezése is.

Mindebben szerepet játszik, hogy Németországban az autókra új emissziós szabályozást vezettek be, Olaszországban az államadósság és a pénzügyi kockázatok nyomot hagynak a belső fogyasztáson, de az is, hogy rosszabbodott a pénzpiaci hangulat, illetve a török gazdaság a vártnál nagyobb visszaesést produkál.

A fejlett országokban a gazdasági növekedés a 2018-as 2,3 százalékos ütemről 2 százalékra esik 2019-ben. Ez a folyamat 2020-ban is folytatódik, akkor ugyanis a várt növekedési ütem mindössze 1,7 százalék lehet. Mind a 2018-as, mind a 2019-es adat 0,1 százalékponttal alacsonyabb a tavaly őszi prognózisnál, főleg az eurózónára adott várakozás 0,3 százalékpontos rontása miatt.

Az eurózóna ugyanis a 2018-as 1,8 százalékról 1,6 százalékra lassul idén, majd az ütem 2020-ban 1,7 százalékra élénkülhet. Mindez annak köszönhető, hogy több európai gazdaság növekedési várakozásán rontott az IMF, beleértve Németországot (mérsékeltebb belső fogyasztás, gyenge ipari termelés és a visszafogottabb külföldi kereslet miatt), Olaszországot (gyenge belső fogyasztás, megnövekedett hitelfelvételi költségek, magas szuverén hozamok miatt) és Franciaországot (utcai tiltakozások és az ipari tevékenység miatt) is. Emellett jelentős bizonytalansági tényezőt jelent a brexit is.

Az USA növekedési előrejelzésén nem változtatott az IMF, továbbra is 2,5 százalékos bővüléssel számol idén, jövőre pedig 1,8 százalékossal. A belső kereslet erősödése támogatja az importot, így emelkedhet az amerikai külkerhiány.

Nagyot fog fékezni a feltörekvő Európa

A fejlődő és feltörekvő piacokon is lassulást vár az IMF: a növekedés 2019-ben - a 2018-as 4,6 százalék után - 4,5 százalék lehet, majd 2020-ra, ismét lendületet vehet a gazdaság és a bővülés üteme elérheti a 4,9 százalékot. Mindezzel együtt az országcsoportra vonatkozó 2019-es előrejelzés 0,2 százalékkal alacsonyabb, mint a tavaly októberi prognózis volt.

A fejlődő és feltörekvő európai gazdaságok esetében azonban borúsabb a kép: a mostani elemzésében az IMF ugyanis arra számít, hogy a korábbi becsléseknél nagyobb mértékben, 0,7 százalékra lassul a gazdaság a 2018-as 3,8 százalékról. Mindez annak ellenére fog bekövetkezni az IMF szerint, hogy közben a kelet-közép-európai gazdaságok általában erős növekedést produkálnak. A térség gazdaságai 2020-ra szépíthetnek 2,4 százalékra, de ez még így is elmarad a 2018-as szinttől.


Az IMF szerint az igen jelentős, a 2019-re vonatkozó 1,3 százalékpontos és a 2020-ra vonatkozó 0,4 százalékpontos negatív korrekció annak köszönhető, hogy 2019-ben a török gazdaság a vártnál nagyobbat fékez, 2020-ban pedig lassabban tér magához a szigorítások és a külső pénzügyi kondíciók romlása miatt.

A helyzet fokozódik

A globális kockázatok lefelé mutatnak. A kereskedelmi feszültségek fokozódása jelenti továbbra is a legnagyobb kockázatot a növekedési kilátásokra. A pénzügyi kondíciók már ősz óta szigorodtak, ráadásul egy sor esemény van, amelyek a kereskedelmi feszültségek mellett további romlást idézhetnek elő a piaci hangulatban, amely így a növekedésre is negatív hatással járhat. Az IMF kiemeli a magán- és az állami szféra magas adósságszintjeit is.

Potenciális katalizátor lehet egyebek mellett még a továbbra is magas olasz hozamok, az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kihullása az EU-ból, valamint egy vártnál nagyobb gazdasági lassulás Kínában.

A lefelé mutató kockázatok közé tartozik a hatalomra kerülő új kormányok politikai menetrendje, egy elnyúló kormányzati leállás az USA-ban, valamint geopolitikai feszültségek a Közel-Keleten és Kelet-Ázsiában.

A lassabban ható kockázatok között említi még az IMF a klímaváltozás hatásait, valamint a tradicionális politikai pártokba és az intézményrendszerekbe vetett bizalom folyamatos erodálódását.

Mit kellene tenni?

Az IMF szerint a gazdasági erősödés túljutott a csúcspontján, a globális növekedésre ható kockázatok lefelé mutatnak, a gazdaságpolitikai manőverek sok országban szűkültek, ezért a valutaalap szerint a multilaterális és helyi szabályozásoknak a lassulás elkerülését és az ellenálló-képesség erősítését sürgősen a középpontba kellene helyezniük.

A valutaalap szerint az érintett országoknak együttműködve gyorsan megoldást kellene találniuk a kereskedelmi vitáikra és az ebből fakadó bizonytalanságokra, ahelyett, hogy további káros korlátokat emelnek és tovább destabilizálják a már egyébként is lassuló globális gazdaságot. Minden gazdaságra vonatkozóan tanácsos lenne a potenciális gazdasági növekedésen javítani a gazdaság befogadóképességének erősítése mellett.

A kereskedelmen túl erősíteni kellene azokat a tényezőket, amelyek segíthetnek abban, hogy a globális integrációból fakadó előnyöket szélesebb kör élvezhesse. Ezek között az IMF a pénzügyi szabályozási reformokat, nemzetközi adózást, illetve a határon átívelő adóelkerülés minimalizálását, a korrupció csökkentését említi, illetve szükségesnek tartja a globális pénzügyi biztonsági háló megerősítését, hogy csökkenteni lehessen az országoknak a külső sokkok elleni védelméhez szükséges igényét.

Emellett minden országra kiható kihívásként említik a klímaváltozás hatásainak csökkentését és az ehhez való alkalmazkodást annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a humanitárius katasztrófák előfordulását és azok gazdasági következményeit.

A fejlett gazdaságokban az IMF szerint javítania kellene a termelékenységet, emelni a munkaerőpiaci részvételt - különösen a nőkét és néhány esetben a fiatalokét -, valamint biztosítani a megfelelő szintű társadalombiztosítást. A monetáris politika dolga pedig, hogy az inflációs várakozások horgonyzottak maradjanak. A költségvetési és pénzügyi pufferek képzése pedig egy magas adósságokkal és szigorúbb pénzügyi kondíciókkal terhelt környezetben kötelező - hangsúlyozza az IMF.

A feltörekvő gazdaságok közül néhánynak a magas magán- és állami adósságokat kellene kezelnie, erősíteni a makroprudenciális szabályozást, hogy külső sokk esetén meglegyen az árfolyam-rugalmasság is. A fiskális politikának pedig biztosítani kell az adósságállomány fenntarthatóságát, ezzel is felkészülve a majdani kihívásokra - állapította meg az IMF.

HOZZÁSZÓLÁSOK