Előhúzta ceruzáját az IMF - ennek nem mindenki örülhet

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a világgazdaság a korábban vártnál is lassabban bővülhet idén és jövőre, miközben a növekedést befolyásoló kockázatok nőttek. A Magyarországot is magába foglaló régió idei előrejelzésén ugyanakkor javítottak, míg a jövő évin jelentősebbet rontottak.
Szabó Zsuzsanna, 2019. július 23. kedd, 15:01
Fotó: Pixabay

Az IMF a legfrissebb Világgazdasági Kilátások (WEO) című előrejelzésében ismét lefelé módosította a globális gazdaság növekedésére adott előrejelzését, amelynek megfelelően 2019-re 3,2, jövőre 3,5 százalékos bővülést vár. Bár ez mérsékelt, 0,1 százalékpontos korrekciót jelent mindkét évre vonatkozóan az áprilisi előrejelzéshez képest, ezt már egy komolyabb kiigazítás előzte meg - hívja fel a figyelmet Gita Gopinath, az IMF vezető közgazdásza. A 2019-re vonatkozó korrekciók azokat a negatív meglepetéseket jelzik, amelyek a fejlődő és feltörekvő piacokon bekövetkezhetnek és a néhány fejlett piacon bekövetkező pozitív váratlan események hatásait kiolthatják.

Bár a globális növekedési kilátások javulhatnak az előrejelzések szerint 2019-ben és 2020-ban, a bővülés 70 százaléka az amúgy is nyomás alatt lévő fejlődő és feltörekvő piacok növekedési teljesítményének javulásától függ, tehát nagy bizonytalanság övezi.

Magunkat okolhatjuk

Gopinath szerint a globális növekedés lassú és bizonytalan, de ennek nem kellene így lennie, néhány tényezőt ugyanis mi magunk okozunk. A növekedés dinamikáját ugyanis az olyan elhúzódó bizonytalanságok húzzák vissza, mint például a kereskedelmi feszültségek - amelyek a legutóbbi USA-Kína "tűzszünet" ellenére éleződtek tovább -, a technológiai feszültségek, amelyek a globális technológiai beszállítói láncra jelentenek veszélyt, illetve a megállapodás nélküli brexit lehetősége, melynek esélye nőtt.

A bizonytalanságok következménye látható már a feldolgozóipartól a szolgáltatószektorig, és a globális kereskedelem gyengélkedésében is megmutatkozik. A világkereskedelem növekedése - amely szorosan együtt mozog a beruházásokéval - éves szinten jelentősen, 0,5 százalékra lassult 2019 első negyedévében, ami 2012 óta a leggyengébb teljesítmény - fogalmazott az IMF főközgazdásza. Eközben a szolgáltatószektor tartja magát, a fogyasztói bizalom erős, a munkanélküliségi ráták rekordalacsony szinten vannak, a munkajövedelmek pedig több országban emelkednek.

Múló hatás

A fejlett gazdaságok közül az USA, Japán, az Egyesült Királyság és az eurózóna a vártnál gyorsabb növekedést produkált, ám az e mögött álló tényezők (például nagyobb készletfelhalmozás) csak átmenetiek, így a növekedés üteme a jövőben várhatóan lassul, főleg azon országokban, amelyek a külső kereslettől függnek.

Az IMF a fejlett országok gazdasági növekedésén 0,1 százalékpontot javított, így erre az évre 1,9 százalékos bővülést vár. Ez azonban 1,7 százalékra lassul, miután kifut a költségvetési stimulus hatása az USA-ban, gyenge a termelékenység növekedése, a társadalom öregedése pedig hosszabb távon húzza le a fejlett gazdaságok növekedését.

Az USA-ban az IMF idén 2,6 százalékos növekedést vár, ami azonban 2020-ban 1,9 százalékra lassul.

Az eurózóna gazdasága gyorsulni fog, az idei 1,3 százalékról 1,6 százalékra jövőre, utóbbi ráadásul 0,1 százalékponttal magasabb az áprilisi prognózisnál. Az IMF kissé rontott a német növekedésen, amelyet a vártnál alacsonyabb külső kereslettel indokolt, és ami a beruházásokon is éreztette a hatását. Franciaországén és Olaszországén ugyanakkor nem változtatott. A spanyol gazdasági növekedési előrejelzésen ezzel szemben javított a Valutaalap 2019-re.

Az Egyesült Királyság gazdasága idén 1,3 százalékkal növekedhet - ami 0,1 százalékkal erősebb ütemet jelez az áprilisi előrejelzéshez képest -, jövőre pedig 1,4 százalékos lehet a növekedés. Az IMF ugyanakkor megjegyzi, hogy bár július közepétől a brexit formája továbbra is nagyon bizonytalan, ez az előrejelzés egy rendezett kilépést és egy fokozatos átmeneti időszakot feltételez az új rendszer felé.


A fejlődő és feltörekvő gazdaságok előrejelzésén rontottak a szervezet közgazdászai: így 2019-ben 0,3 százalékponttal alacsonyabb növekedés, azaz 4,1 százalékos bővülés várható, míg jövőre 4,7 százalékos, ez 0,1 százalékponttal jelent kisebb értéket. Az okok között szerepel, hogy a kínai gazdaság részben az USA által májusban belengetett büntetővámok miatt lassul, míg a vártnál gyengébb belső fogyasztás miatt India és Brazília gazdaságának növekedési ütemét rontották jelentősebben. A 2019 és 2020 közötti fellendülés a fejlődő és feltörekvő piacokon olyan tényezőktől függ, mint az argentín, a török, az iráni és a venezuelai gazdaságok erősödése, ezért az előrejelzésben sok a bizonytalanság.

Kelet- és Közép-Európánál az IMF megjegyzi, hogy e gazdaságokban erős a növekedés, amelyet a rugalmas belső kereslet és az emelkedő bérek támogatnak. A régió idei növekedési kilátásain javítottak: a térség GDP-je 2019-ben 1 százalékkal bővülhet, ami 0,2 százalékponttal jelent gyorsabb ütemet az áprilisi előrejelzésnél, míg jövőre az áprilisban előrejelzettnél 0,5 százalékponttal lassabb, 2,3 százalékos lehet a növekedés. Utóbbit a török gazdaság várható lassulásával indokolják.

Nőttek a kockázatok

A lefelé mutató kockázatok erősödtek az IMF szerint az áprilisi előrejelzés óta. Ezek továbbra is a kereskedelmi és technológiai feszültségekből fakadnak, amelyek a globális értékláncokat jelentősen megbolygatták. A becslések szerint Kínával szemben az USA által tavaly, illetve az idén májusban belengetett büntetővámok együttes hatása a globális GDP-t 2020-ban 0,5 százalékkal vetheti vissza.

A pénzügyi bizalom meglepetésszerű és tartós romlása az elmúlt évek alacsony kamatai miatt kiépült kockázatok miatt pénzügyi sérülékenységet idézhet elő, miközben dezinflációs nyomás okozhat gondot az adósságok visszafizetésében az adósoknak - hangzik a konklúzió.

Emellett a Valutaalap szerint a nagyobb kockázatok között található még a kínai gazdaság váratlan lassulása, az eurózóna fellendülésének elmaradása, egy megállapodás nélküli brexit, valamint a geopolitikai feszültségek eszkalálódása.

Miután a globális növekedés lassú és azt a lefelé mutató kockázatok dominálják, az IMF szerint szükségszerű lenne, hogy a vámokat ne használják a bilaterális kereskedelmi egyensúlyok megbontására vagy a nemzetközi viták kordában tartásának eszközeként. A konfliktusok megoldására erősíteni és modernizálni kellene a multilaterális kereskedelmi rendszert, a digitális szolgáltatások, a támogatások és a technológiai transzferek bevonásával.

Így lehetne támogatni a növekedést

Az IMF szerint a gazdasági növekedés támogatásához a monetáris politikáknak alkalmazkodóknak kellene maradniuk, különösen azon régiókban, ahol az infláció a jegybanki cél alá esett. Ezt azonban olyan erős kereskedelmi politikáknak kell kiegészíteni, amelyek segítik a fellendülést és csökkentik a lefelé mutató kockázatokat. A tartósan alacsony kamatok mellett pedig olyan makroprudenciális eszközök bevezetését javasolja az IMF, amelyek biztosítják, hogy ne épüljenek ki pénzügyi kockázatok.

A fiskális politikáknak segítenie kell fenntartani a növekedés, az eszközök és a fenntarthatósági tényezők közötti egyensúlyt, beleértve a társadalmak legsérülékenyebb rétegeinek védelmét is. A költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak a potenciális növekedés javítása érdekében fizikai és szociális infrastruktúrába is be kellene fektetniük. Nagy visszaesés idején az országok egyedi körülményeinek megfelelően összehangolt, alkalmazkodóbb költségvetési politikáknak kellene kiegészíteniük a monetáris lazításokat.

Minden eddiginél nagyobb globális együttműködésre van szükség - írta az IMF főközgazdása a jelentéshez kiadott kommentárjában. A kereskedelmi és technológiai feszültségek mellett az országoknak olyan ügyekben is együtt kell működniük, mint a klímaváltozás, a nemzetközi adóztatás, a korrupció elleni fellépés, a kiberbiztonság vagy az újonnan megjelenő digitális fizetési technológiákból fakadó kihívások.

HOZZÁSZÓLÁSOK