IMF: sikersztori a kelet-európai válságkezelés

IMF-szakértők szerint sikersztori volt a közép- és kelet-európai válságkezelés 2008-2009-ben.
MTI-Eco, 2012. szeptember 13. csütörtök, 16:25
Fotó: Napi.hu

Sikersztorinak nevezték a 2008-2009-es globális pénzügyi válság közép- és kelet-európai kezelési módját a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, akik csütörtökön Londonban mutatták be erről összeállított tanulmányukat.

A 300 oldalas kötet, amelyet az IMF európai ügyosztályának két vezető munkatársa ismertetett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni székhelyén, a Magyarországról szóló fejezetben felfedi, hogy a magyar hatóságok 2008. október 9-én, csütörtökön fordultak segítségért a valutaalaphoz. Az aznapi eseményeket leíró rész szerint az IMF-nek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke telefonált, közölve, hogy "elszabadult a pokol" a piacon, miután reggel sikertelenül zárult az állampapír-aukció, az állampapírok elsődleges forgalmazói beszüntették az árjegyzést, a devizapiaci feszültség mértékét jelző swap-felárak megugrottak, a forint gyengült és az OTP részvénye nyomás alá került (az OTP-részvények ára aznap 14,33 százalékkal esett).

Ismerve a magyar gazdaság sebezhetőségeit, nem volt meglepetés, hogy ilyen gyors és súlyos hatásai voltak Magyarországon a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elhatalmasodó globális pénzügyi válságnak, ugyanakkor üdvözlendő volt az a gyorsaság, amellyel a magyar hatóságok annak idején segítséget kértek - áll az IMF tanulmányában. A telefonhívást is gyors válasz követte, az IMF igazgatótanácsa már 2008. november 6-án jóváhagyta Magyarországnak a készenléti megállapodást.

Stabilizálódás

Az IMF-tanulmány szerzőinek adatai szerint Magyarország külső bruttó finanszírozási igénye potenciálisan rendkívül magas, 2008 negyedik negyedéve és 2009 vége között 39 milliárd euró volt. Az arra az időszakra várt beáramlások - az EU-folyósítások, a működőtőke- és egyéb magántőke-befektetések - értéke 19 milliárd euró volt, így a finanszírozási hiány 20 milliárd euróra volt tehető. Ezt a rést töltötte ki az IMF 12,5 milliárd eurós, az Európai Bizottság 6,5 milliárd eurós, valamint a Világbank egymilliárd eurós juttatásából összeállt csomag.

A magyar gazdaság ezután kevesebb mint egy év alatt stabilizálódott. A piacok kedvezően reagáltak a programra; ezt mutatta, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása 2009 tavaszára jelentősen és tartósan esett, a 2009 júliusában végrehajtott sikeres devizakötvény-kibocsátás pedig erőteljes jelzés volt arra, hogy visszatért a globális befektetői bizalom Magyarország iránt - áll az IMF-tanulmányban.

A kötet szerint a kormányváltás a program "idő előtti befejeződéséhez" vezetett 2010 júliusában. A tanulmány szerzői szerint "ennek következtében" Magyarország ismét nyomás alá került, amikor az euróövezeti válság 2011 második felében intenzívebbé vált.

A tanulmányt bemutató IMF-küldöttség egyik tagja, Bas B. Bakker, a valutaalap európai ügyosztálya felzárkózó európai piacokért felelős részlegének igazgatója az MTI-nek a tanulmány ismertetése előtt adott interjúban ugyanakkor azt mondta, hogy ma már korántsem olyan sürgető a helyzet Magyarország szempontjából, mint a globális pénzügyi "leolvadással" fenyegető 2008 végi időszakban volt. A vezető IMF-tisztviselő szerint a kockázati felárak az egész közép- és kelet-európai térségben "drámai mértékben" csökkentek.

Bas B. Bakker szerint a helyzet megváltozását jelzi, hogy 2008-ban a felzárkózó európai térséget a piac sokkal kockázatosabbnak tartotta, mint Nyugat-Európát, most azonban Észtország kockázati mérőszámai időnként alacsonyabbak Hollandiáénál, Bulgária és Románia befektetési eszközeinek árazásai pedig jobbak Spanyolország és Olaszország felárainál.

Arra a kérdésre, hogy az úgynevezett Második Bécsi Kezdeményezés mennyire tekinthető sikeresnek a térségi bankrendszerekben zajló mérlegalkalmazkodási - vagyis hitelforrás-csökkentő tőkeleépítési (deleveraging) - folyamat visszaszorításában, az IMF-tisztviselő az MTI-nek azt mondta: bár a jelenleg érvényben lévő Bécsi Kezdeményezés inkább elővigyázatossági jellegű, kezdete óta azonban a térségi mérlegalkalmazkodási folyamat jelentősen lassult.

Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kidolgozásában az EBRD és az IMF kulcsszerepet játszott - a Lehman Brothers 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép- és kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.

Az EBRD ez év elején Londonban bejelentette, hogy elindult a "Bécs 2.0" Kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amely ezúttal az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól hivatott megvédeni a felzárkózó Európa bankrendszereit.

Gyógyulás

Az IMF részlegvezetője a közép- és kelet-európai térség válságkezeléséről összeállított tanulmányt ismertetve kijelentette: 2009-ben a piac a felzárkózó európai térséget tekintette Európa "beteg emberének", ma már azonban ez a megkülönböztetés nem létezik, és a régió megmutatta, hogy a belső kiigazítás és a külső segítség kombinációjával mély válságból is képes kikeveredni. Az IMF-tisztviselő előadásában a kiigazítás egyik példájaként Bulgáriát említette, ahol 2008-ban a folyómérleg-hiány elérte a GDP-érték 25 százalékát, most azonban zéró körül van a folyó deficit.

A pénzügyi válság örökségei közé tartoznak olyan problémák, mint a nem teljesítő banki kinnlevőség-állomány megugrása, és a régió további sorsa nagyban függ attól, hogy mi történik az euróövezetben, ám összességében a felzárkózó európai térség válságkezelése sikersztori - jelentette ki csütörtöki londoni előadásában az IMF részlegvezetője.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MegaLaciBacsi, 2012.09.14 17:28

@rigolya: "Vagy csak a bankellenesség dívik magánál?"
Nem én csupán a tényeket értelmezem és az alapján eldöntöm kit szeretek, kit nem.
Miért lennék bankellenes? Például:
- ezt a korruptsága miatt szabályozhatatlan szektor időről-időre válságba taszítja a világot. Ettől milliók földönfutók lesznek, éheznek, stb.
- azért (is)dolgozok és az eu összes polgára (még Te is, ha nem is jut el a tudatodig), h szándékos vagy felelőtlen-megközelítés kérdése-viselkedésüknek az árát, a bankmentésük formájában mi finanszírozzuk. A magánadósságból közadósságot csinálnak. Ha én rosszul, felelőtlenül dolgozok kirúgnak. Ezek meg a tapsod közepette megkapják azt a pénzt amivel te is gyarapodhatnál. :)
- hitelezés helyett a pénzpiacon játszik a mi terhünkre
- eladósították a lakosságot, az önkormányzatokat stb. devizában való elszámolás trükkel. Csak a retardáltak nem látják, h szándékos előre kitervelt csapda volt amibe a tudatlan nép belesétált.
- olyan pénzért szedhetnek kamatot amivel nem rendelkeznek,
Most ennyi elég, hirtelen. Most komolyan érdekelne mi az amitől azt gondolod, h az élethez való hozzáadott értéke ennek a szektornak nem a nullával egyenlő.

Jössz megint ezzel a MOL pakettel. Mondtam már engem nem érdekel a pártháborúd. persze itt megjegyezném, h miért adták el ha utána többszörösére felment az ára?
A lustasággal nemtom mit akartál mondani. Pont a munkám miatt kevés időm van ide írogatni, Te viszont mindennap teleszemeteled itt a felületet a pártpropagandáddal. Igen valóban nem hiszek a kormányok munkájában mert adók ide-oda tologatásával nem a problémák okát szüntetik meg. Az monetáris oldalon van, amiről ügye minden államnak le kellett mondani a nemzetközi pénzkartell javára.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kukoricajancsi, 2012.09.14 13:17

http://akk.hu//kepek/upload/2009/eredendo%20bunok.pdf

Az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) szerint ezek a 'hibák' vezettek a magyar válsághoz:

- Magas költségvetési hiány(ok)
- Kevés valutatartalék
- Rövid távú konstrukciókkal finanszírozott banki hitelezés

Bár még mindig nem jöttem rá, hogy hogyan is jött össze az az éves 39 milliárd eurós külső finanszírozási igény. (Sejtem, hogy milyen tételekből állhat, de konkrét számokat nem találtam.)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Mecsabesz, 2012.09.14 11:17

Azt, hogy van bevétel áramlás az országba, igaz sajna az, hogy nem a munkahelyek miatt, de van, ezért nem kell minden áron IMF, most hogy is van az, hogy Spanyolországnak feltételeket szab az IMF, ők azt állítják, hogy nem, nos még is?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kukoricajancsi, 2012.09.14 11:16

Hogy jött ki ez a 39 milliárd euró külső finanszírozási igény?
Erről tudna valaki esetleg egy linket dobni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.09.14 11:14

@Mecsabesz: Nem oly nagy csoda, hogy a fizetési mérlegünk pozitív egy nyomott jövedelmű országban, ahol a belső kereslet mindenféle nem-megszorítás-csak-átszervezéssel el van nyomva!

A fizetési mérlegünk főleg a külkereskedelmi szufficit miatt pluszos, aminek már 70%-a a karvalytőke multijai miatt jön össze! Ebből nem lesz nagy fejlődés!

Szóval mit akar vele megmutatni?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html