Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Trump döntését "a nemzetközi közösség minden olyan országa határozottan el fogja ítélni, amely a biztonság és a stabilitás elkötelezettje" - nyilatkozta Rjabkov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek. Rjabkov szerint Washington azért mondta fel az egyezményt, mert az útjában állhat globális egyeduralmi törekvéseinek - írja az atv.hu az MTI-re hivatkozva.

Konsztantyin Koszacsov, a szenátus külügyi bizottságának elnöke a Facebookon azt írta: az amerikai kilépés azt jelenti, hogy "az emberiség teljes zűrzavarral szembesül a nukleáris fegyverek területén".

Leonyid Szluckij, a képviselőház külügyi bizottságának vezetője alaptalannak nevezte az amerikai vádat, amely szerint Oroszország évek óta áthágja a megállapodást.

Trump lépett

Donald Trump amerikai elnök szombaton a nevadai Elkóban tett kampánykörútja után jelentette be, hogy felmondja a nemzetközi szerződést.

"Felbontjuk a szerződést, majd fegyvereket fogunk fejleszteni, hacsak Oroszország és Kína nem egyezik bele egy új megállapodásba" - fogalmazott Trump.

Oroszország már korábban kilátásba helyezett "válaszlépéseket", számítva az amerikai kihátrálásra. Éppen egy évvel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban már jelezte: országa "haladéktalanul és szimmetrikus módon" reagál majd, ha az Egyesült Államok felmondja a szerződést.

Mérföldkő volt a hidegháború lezárásában

Az INF-szerződést - Szerződés az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a közepes és rövid hatótávolságú rakétáik felszámolásáról - Washingtonban írta alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) főtitkára 1987. december 8-án. Az amerikai szenátus fél évvel később, 1988. május 27-én ratifikálta, és a moszkvai június 1-jei ellenjegyzést követően lépett életbe.

A szerződés földi indítású hagyományos és nukleáris robbanófejekkel felszerelt közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákról és robotrepülőgépekről rendelkezett. A hatótávolságot 500-5500 kilométerben határozták meg. Az egyezmény - amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában - megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.