Teherán megtorló rakétacsapása az iraki amerikai bázisok ellen Kászim Szulejmáni tábornok likvidálásra válaszul túl gyorsan, túl dühösen történt, ezért megvan a veszélye annak, hogy választ válasz követi, s végül a konfliktus ellenőrzése kicsúszik a felek ellenőrzése alól - vélekedett a CNBC-nek nyilatkozva Alex Vatanka Közel-Kelet-szakértő. Irán tucatnyi ballisztikus rakétát lőtt ki Irakban lévő amerikai célpontokra. A károkat még nem mérték fel, úgy tűnik, halálos áldozata nem volt az akciónak. Vatanka úgy véli, túlságosan korai megmondani, mit válaszolhat az amerikai hadsereg. A legfőbb kérdés, hogy találnak-e halálos áldozatot, és ha igen, hányat?

Más véleményen van Richard Schmierer, az USA korábbi ománi nagykövete. Szerinte az iráni támadás jó lehetőséget kínál arra, hogy a felek azt mondják: mindketten jól odacsaptunk a másiknak, megmutattuk, hogy nagy erővel rendelkezünk, úgyhogy akár itt be is fejezhetjük az adok-kapok meccset. Más szóval itt a lehetőség, hogy felek visszavegyenek egymás fenyegetéséből és megnyugodjanak a kedélyek, végül is sem Iránnak, sem az USA-nak nem érdeke egy elhúzódó, elmérgesedő konfliktus, nem beszélve a háborúról.

Kapcsolódó

Erődemonstráció

Az iraki bázisok elleni támadás célja az volt, hogy a teheráni rezsim megmutassa: képes elérni rakétáival ezeket a célpontokat, és képes kárt okozni - véli Harry Kazianis, a Center for the National Interest intézet védelmi kutatócsoportjának igazgatója. A iráni hadseregnek kétezer ballisztikus rakétája van - így a csapás azt mutatja, hogy egy komoly támadásban nagy károkat tudnának okozni. Valójában egy nagy akciót az USA nem tudna ellensúlyozni: ha a ballisztikus rakéták elhárítását célzó összes eszközüket a Közel-Keletre csoportosítanák át, akkor is csak enyhíteni tudnák a hatást.

Az USA kétféleképpen reagálhat a szerda reggeli támadásra. Az egyik, hogy a rakéták indítóállomásaira mérne csapást, ami arányos válasz lenne, a másik, hogy kiterjedt légi támadásokat kezdene. Az utóbbinak az a gyengéje, hogy hosszabb felkészülési időt igényel a tengeren és a környező amerikai bázisokon is, ami lehetővé tenné Teheránnak, hogy megelőző csapásokkal próbálja útját állni a támadásnak.

Üzenet

Kazianis úgy véli, hogy az iráni rezsim az USA-nak és Donald Trump elnöknek akart üzenni azzal, hogy nem valamelyik vele szövetséges félkatonai szervezet akciójával válaszolt Szulejámáni lebombázására. Azt akarták megmutatni - egyébként nem csak közvetlen ellenfeleiknek, hanem az egész világnak -, hogy katonai szempontból nem kispályás versenyzők. Ballisztikus rakétákat sok éve fejlesztenek, oly annyira, hogy a szakértő szerint ebben a fegyvernemben nagyhatalomnak számítanak.

Irán olyan katonai arzenállal rendelkezik, hogy még az USA hadseregének is nagyon nagy kihívást jelenteni legyőzni őket, egy szóval egy igazi katonai konfliktus igencsak véres lenne. A szakértő összességében úgy fogalmaz, hogy a szerdai rakétacsapást szándékosan csinálták látványosan, szándékosan akarták megmutatni, hogy ha nem is győzhetnének egy háborúban, kőkemény ellenfelek lennének.