A Hatok (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország) és az iráni kormányzat képviselői öt héten belül harmadik alkalommal gyűltek össze Genfben, hogy megpróbáljanak megegyezni Irán vitatott nukleáris programjának korlátozásáról és nemzetközi felügyeletéről.

"Ez csupán egy rövid bevezető ülés volt, most bilaterális megbeszéléseket fognak tartani" - közölte egy diplomata az AFP hírügynökséggel.

A szerdai plenáris ülésen Teherán azt kérte, hogy a megbeszélést szenteljék a tárgyalások folyamatának, mielőtt elkezdenék a megállapodás problémakörének vizsgálatát, mivel az előző fordulóban "elveszett a bizalom".

"A szerdai délutánon a tárgyalás folyamatáról kezdjük meg az egyeztetést, és amennyiben kedvező eredmény születik, holnap valószínűleg elkezdjük a tárgyalásokat a (megállapodás) szövegezéséről. (...) Vissza kell nyerni az elveszett bizalmat" - mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes, Teherán főtárgyalója a plenáris ülést megelőzően a Farsz iráni hírügynökség szerint.

Az iráni politikus megjegyzése a megállapodás módosításaira vonatkozik, amelyeket Franciaország kért a legutóbbi, november elején lezajlott tárgyalási forduló alkalmával. Akkor megállapodás nélkül álltak fel a felek a tárgyalóasztaltól, állítólag főként amiatt, hogy Franciaország elfogadhatatlannak tartotta a megállapodás első tervezetét, és álláspontjából nem volt hajlandó engedni.

Az Iránnal megkötendő köztes megállapodás, amelyről a jelenlegi genfi tárgyalások folynak, nem rendelkezik arról, hogy Teheránnak legyen-e joga az urándúsításhoz - jelentette ki szerdán John Kerry amerikai külügyminiszter. Kerry rámutatott: a tárgyalásoktól függ, hogy mit engedélyeznek majd egy országnak (Iránnak) a szabályok keretei között.

"A kezdeti szakaszában vagyunk annak a meghatározásában, hogy létezik-e vagy sem olyan első lépés, amelyet megtehetnénk, és biztosíthatom önöket, hogy ezt (az urándúsítás jogának kérdését) nem oldjuk meg az első lépésben, bármilyen legyen is az" - mondta az amerikai diplomácia vezetője.

A plenáris ülést megelőzően Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője folytatott megbeszélést. Az iráni fél ezt "kedvezőnek és hasznosnak" ítélte meg, több részletet azonban nem árult el.

A nagyhatalmak képviselői előzetesen bizakodóan nyilatkoztak a megbeszélések lehetséges eredményeiről. Oroszország és Nagy-Britannia úgy gondolta, hogy áttörést érhetnek el a tárgyalásokon. Li Baodong kínai külügyminiszter-helyettes közölte, hogy "a dolgok sínen vannak".

Szajed Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője néhány órával a genfi megbeszélések előtt azt mondta, hogy közvetlenül nem kíván beleszólni a tárgyalásokba, de az iráni küldöttség számára a genfi találkozón át nem lépendő határvonalakat határozott meg. Korábbi nyilatkozatok szerint az urándúsítás jogának megtartásáról, a fordói föld alatti dúsító létesítmény megőrzéséről, valamint az araki nehézvizes reaktor további működtetéséről van szó.

A november 10-én befejeződött előző tárgyalási forduló alkalmával legalább két kérdésben - az araki nehézvizes reaktor ügyében, illetve az iráni urándúsítás szintjéről - nem sikerült a tárgyaló feleknek kompromisszumra jutniuk.

Teherán a gazdaságára nehezedő nemzetközi szankciók fokozatos feloldását akarja elérni azáltal, hogy kisebb engedményeket tesz a Hatok felé. A Hatok pedig biztosítékokat akarnak kapni arra vonatkozóan, hogy Irán nem kísérel meg atomfegyvert előállítani.

Valódi megoldást akar Netanjahu

Valódi megoldást szorgalmazott az iráni atomprogramról folyó vitában Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, miután szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt.
"Mindannyian diplomáciai megoldást szeretnénk, de ennek valódinak kell lennie" - jelentette ki az izraeli politikus a Kremlben tartott tájékoztatón. Hangoztatta, hogy Teheránnak fel kell hagynia az urándúsítással és a centrifugás eljárással ugyanúgy, mint ahogy Szíria lehetővé teszi, hogy megsemmisítsék vegyifegyver-készleteit az orosz-amerikai terv alapján, hogy elkerülje az Egyesült Államok által kilátásba helyezett katonai csapást.
Az izraeli kormányfő úgy vélte, hogy Iránnak egy harmadik országban kell elvégeztetni az urándúsítást. Benjámin Netanjahu azt hangoztatta, hogy Izrael békés megoldást szeretne, mert ha az nem jön létre, akkor országa fog a legtöbbet szenvedni miatta.
Vlagyimir Putyin orosz államfő azt hangoztatta az izraeli miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy remélhetően mielőbb mind Teherán, mind a nagyhatalmak számára elfogadható megoldás születik Genfben.
Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő Szíriáról is tárgyalt. A politikusok a szíriai vérontás azonnali beszüntetését és a politikai megoldást célzó Genf-2 konferencia megkezdését sürgették.