Keddtől kell döntenie közel 17 millió lengyelnek, hogy magánnyugdíj-pénztáruk tagja marad-e, vagy átlép az állami nyugdíjrendszerbe. Az úgynevezett nyílt nyugdíjalapoknak (OFE) pontosan 16,7 millió tagja van, július végéig kell dönteniük ebben az ügyben. A tét, hogy a fizetésük 19,92 százalékát kitevő nyugdíjjárulékuk az állami társadalombiztosítóhoz (ZUS) folyjon be, vagy csak 16,6 százalék, és 2,92 százaléka az OFE-ben kössön ki, mint eddig.

A tavaly elfogadott nyugdíjreform keretében az állam elvette a magánnyugdíj-pénztárak megtakarításainak több mint felét - írta a befolyásos jobboldali Rzeczpospolita. Ugyanakkor felajánlotta a leendő nyugdíjasoknak a fentebbi választás lehetőségét azzal, hogy azok, kik OFE-tagok akarnak maradni, erről nyilatkozatban kell tájékoztassák az állami társadalombiztosítót. Ellenkező esetben automatikusan a ZUS-ba kerül a nyugdíjjárulékuk.

A döntés nem könnyű, mert kiszámíthatatlan, hogy évtizedek alatt hogyan alakulnak a pénzpiacok, s hogy a magánnyugdíj-pénztárak nyereségek vagy veszteségesek lesznek. Szerencsére a mostani döntésnek nem kell véglegesnek lennie: két év múlva ismét négy hónapra kinyílik az "átlépési ablak", ezután pedig minden negyedik évben dönthetnek újra az OFE-tagok, hogy mennek vagy maradnak.

A nyugdíjtörvény módosításával megkezdték a nyugdíjak korhatárának emelését (2020-ra férfiaknál 67 év lesz), gyakorlatilag megszüntették az előrehozott nyugdíj lehetőségét, s választani kell a munkabér és a nyugdíj között, ami gyakorlatilag azonnal éreztette hatását: idén februárban 101 ezerrel kevesebb nyugdíjas volt az országban, mint egy évvel korábban, a központi statisztikai hivatal (GUS) legújabb adatai szerint 8 995 millió. Ez a csökkenés több mint 2 milliárd zloty, vagyis mintegy 150 milliárd forint megtakarítást jelent a költségvetésnek.

A GUS két csoportra bontotta a nyugdíjasokat: a falusiakra és a nem mezőgazdaságban dolgozókra. Az első csoportba 20 évvel ezelőtt még 2 millióan tartoztak, mára számuk 1,2 millióra apadt - a magyarázat a kihalás, a falvakból való elvándorlás. Míg 2000-ben 2,5 millióan dolgoztak magángazdaságukban, tavaly év végén már csak 1,7 millióan - írta a Gazeta Wyborcza.

Az állami rendszer feltámasztásához a kormánynak szüksége van a magánnyugdíj-pénztári pénzekre, az ugyanis krónikus hiánnyal küzd, amelynek nagysága évente több mint 40 milliárd zloty, vagyis meghaladja a 3000 milliárd forintot. A válsághelyzetre félretett pénz, az úgynevezett demográfiai tartalék alapban mindössze 17 milliárd zloty van, ami másfél havi nyugdíjkifizetést fedezne. A szakemberek ezért elengedhetetlennek tartják a nyugdíjak további reformját, elsősorban a szakmai kiváltságok felszámolását, vagy legalább csökkentését. Ehhez már hozzáfogtak az egyenruhás testületeknél, ahol akár már 35 évesen az átlagosnál is magasabb összeggel vonulhattak nyugdíjba. A jelenleg szolgálók élhetnek a rendkívüli kedvezménnyel, azonban a most belépőknek csak 55 éves koruktól jár a nyugdíj. Nehezebb megoldani a különböző ágazatok kiemelt nyugdíjainak lefaragását - a bányászoké például az átlag kétszerese, és mint többször megmutatták, készek szétverni Varsó belvárosát ennek védelmében.