Az európai farmereknek mindig van valami bajuk: hol az emelkedő földbérleti díjakra, hol a kedvezőtlen időjárásra, hol a terményeiket, állataikat megtámadó betegségekre, hol az adókra és a bürokráciára, hol nagy- és kiskereskedők árleszorító praktikáira panaszkodnak. A hónap elejétől nem kell számolniuk a tevékenységük egyik meghatározó feltételével: a tejtermelési kvótákkal. Ez új helyzetet teremt - derül ki a CNBC elemzéséből.

Az új feltételrendszer jelentős lehetőségeket és kockázatokat hoz az európai tejipar tevékenységébe. A tejárak hullámvasútra ülhetnek, ami számtalan élelmiszer árában meg fog mutatkozni. A tejkvótákat egyébként éppen a piaci hullámzások kivédésére vezették be 1984-ben. Ezeknek köszönhetően a kereslettől függetlenül garantált árat kaptak termékeikért a termelők, ami kisvártatva elvezetett a vajhegyek és a tejtavak felhalmozódásához. A közgazdászok egy része az állami beavatkozás káros hatásait bizonyító példának tartotta ezt az állapotot.

Változó piac

A kvóták egyes országoknak kifejezetten jók, míg másoknak rosszak voltak. Az írországi termelőknek például gondot okozott a rájuk vonatkozó limit betartása. Az Európai Bizottság végül felismerte, hogy a rendszer akadályozza a farmereket a piaci mozgások követésében, miközben a világpiacon megváltozott a helyzet. Nevezetesen a nagy feltörekvő országok bővülő középosztályai több finomságot fogyasztanak, mai túlkeresletet teremtett a tejtermékek világpiacán is.

Várakozások szerint a kvótarendszer megszűnése után a farmerek Európa-szerte fel fogják pörgetni termelésüket, hogy utána menjenek a nagyobb keresletnek. Az Európai Bizottság adatai szerint az EU tejtermékexportja 45 százalékkal ugrott meg az elmúlt öt évben annak ellenére, hogy korlátozások érvényben voltak. A szakértők a kivitel további bővülésére számítanak.

Balra vagy jobbra

A termelők előtt két lehetőség áll: vagy csökkentik, vagy növelik a tej előállítását. Nincs középút - véli Mike King, a brit tejterméktermelők szövetségének elnöke, aki maga is egy 500 állatot számláló tehenészet tulajdonosa. Több lesz a tej a piacon, ami nyomást gyakorol az árakra Nagy-Britanniában. Alan Renwick, a dublini egyetem élelmiszer-ipari szakértője árnyalja ezt a képet: a feltörekvő országok középrétegeinek gazdagodása erősíti a keresletet, ami támaszt adhat az áraknak, de nagy hullámzások követhetik egymást a piacon.

Emellett az új helyzet változatos hatást gyakorol Európában: egyes vidékeken, ahol magasak a termelési költségek, s így a kvótarendszer haszonélvezői voltak, visszaesés várható, míg a versenyképesebb országokban, például Írországban felfuthat a termelés. A zöld sziget kormánya ennek szellemében 2020-ra 50 százalékos termelésbővülést látna jónak az ágazatban.

Boldog tehenek

Hogy hol, mi történhet, azt jól előre jelezhetik a befektetések. Várhatóan Nyugat-Franciaországban, Dániában, Hollandiában, Németország egyes részein fognak létrejönni új tejfeldolgozó kapacitások. Ahol fejlesztenek a befektetők, ott arra számítanak, hogy bővülni fog a tejtermelés - fejtegeti Renwick.

Tovább színesíti a képet az egészen kicsi, biotermékeket kínáló vállalkozások helyzetének alakulása. Az egyik ilyen angliai farmer 2,50 fontot kap a tej literéért, miközben a nagyüzemekben termelt tej ára literenként 70-90 penny. Az előbbi azonban egy mindössze 12 tehenet tartó mikrovállalkozás, amely kizárólag fűvel eteti az állatait. A teheneknek naponta csak egyszer kell átesniük a fejés tortúráján. Az emberek tudják, hogy a mi termékünk teljesen más, mint amit általában a boltokban kapnak - mondja a cégvezető, aki szerint a vásárlók egyre inkább meggondolják, hogy milyen élelmiszereket vigyenek be a testükbe.