Itt a döntés Orbán Viktor biztosjelöltjéről

Várhelyi Olivér megtette, amit az európai parlamenti képviselők kértek tőle: megválaszolta az írásban feltett kérdéseket, amelyben ezúttal is hangsúlyozta, hogy semmilyen ország miniszterelnökének, semmilyen kormány és más tisztviselőjének kérése, nyilatkozata nem fogja befolyásolni munkája során. Az EP külügyi bizottsága végül, az írásbeli válaszok alapján zöld utat adott a magyar biztosjelöltnek.
Szabó Zsuzsanna, 2019. november 18. hétfő, 15:41
Fotó: Európai Parlament

"Semelyik ország miniszterelnökének, illetve semelyik kormány semmilyen tisztviselőjének semmilyen kijelentése vagy állásfoglalása nem fog kötelezni és nem is fog befolyásolni" - jelentette ki az Európai Parlament külügyi bizottsága képviselőinek írásban feltett kérdéseire adott válaszában Várhelyi Olivér, a magyar kormány uniós bővítésért felelős biztosi pozíciójának jelöltje a Politico szerint.

Az írásbeli válaszok kiértékelése hétfő délután történt meg, amely után az Európai Néppárt Twitteren közölte, hogy a magyar biztosjelölt megkapta a zöld jelzést az Európai Parlament illetékes bizottságától. Most már csak az Egyesült Királyságnak nincs elfogadott biztosjelöltje, igaz a brit kormány nem is jelölt a brexit miatt. Miután a kilépés halasztásával az Egyesül Királyság még mindig teljes jogú tagja az EU-nak, ezért kötelességük lett volna jelölni valakit. Mivel ezt nem tette a brit kormány, ezért az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az országgal szemben. A teljes biztosi testületről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell, amire ha minden a tervek szerint halad, akkor november 27-én kerülhet sor.

Szóban nem győzte meg az EP-képviselőket

Várhelyi Olivért, az Orbán-kormány uniós biztosi jelöltjét a múlt hét csütörtökön hallgatta meg az Európai Parlament külügyi szakbizottsága az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosi posztjára. Az EP-képviselők a magyar jelöltet három órán át faggatták, ám Várhelyi Olivér nem tudta meggyőzni a képviselőket arról, hogy alkalmas lenne a biztosi poszt betöltésére.

Nem is igazán Várhelyi szakmai felkészültségével volt baja a képviselőknek - hiszen abban nem nagyon lehet fogást találni a magyar jelölt esetében - hanem főleg az volt vele a probléma - ahogy ez a meghallgatás utáni reakciókból kiderült -, hogy Várhelyi nem határolódott el Orbán Viktor politikájától, amit a képviselők sok esetben ellentétesnek látnak mindazzal, amit az EU képvisel, ezért kétségesnek találták a függetlenségét is.

Ezt leginkább Orbán Viktor azon kijelentésének "köszönhette" a biztosjelölt, hogy a magyar miniszterelnök a Türk Tanács csúcstalálkozóján Bakuban azt találta mondani:

Magyarország jelenleg azért küzd, hogy megszerezze ebben az európai kormányban a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor a Keleti partnerség keretében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, a tagság kérdésében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit.

Az írásbeli válaszában Várhelyi elhatárolta magát a magyar vezetés külpolitikai álláspontjától.

Az EU Azerbajdzsán egyik fő kereskedelmi partnere, támogatja a gazdasági diverzifikációt és a reformokat az üzleti környezet javítása érdekében. Közös érdekünk az energiaipari együttműködés. Ennek ellenére nem fogok tartózkodni az emberi jogi helyzet egyértelmű kezelésétől és az ide vonatkozó olyan ügyek felvetésétől, mint például a politikai foglyok, a gyülekezés vagy a szólás szabadságának ügye, mind nyilvánosan, mind közvetlenül a legmagasabb rangú azerbajdzsáni tisztviselők előtt

- írta válaszában Várhelyi Olivér, aki azt is leszögezte, hogy ugyan ez vonatkozik Törökországra is.

Törökország az EU fontos partnere és erős érdekünk fűződik a Törökországgal való együttműködéshez. Ennek ellenére ez nem fog meggátolni abban, hogy egyértelmű üzeneteket közvetítsek olyan ügyekben, mint a jogállamiság és az alapjogok terén bekövetkezett súlyos visszalépés, az illegális fúrások a Földközi-tengeren vagy a szíriai katonai benyomulás.

- olvasható Várhelyi válaszában.

Alapjogok mindenekelőtt

Ami a jogállamiságot illeti, az EUObserver szerint Várhelyi azt bizonygatta, hogy biztosként az egyetlen célja az uniós politika végrehajtása.

Az EU bővítési politikájával összhangban biztosítani fogom, hogy továbbra is prioritást élvezzen az "alapjogokok mindenek előtt" elv. Ez annyit jelent, hogy továbbra is a figyelem középpontjában kell állnia a csatlakozó országok támogatásának a jogállamiság megerősítésére irányuló erőfeszítéseiben, beleértve az igazságügyi és az alapjogokat érintő reformokat, a korrupció és a szervezett bűnözés visszaszorítását, a megfelelően működő demokratikus intézmények felállítását és a közigazgatási reformok kivitelezését.

Várhelyi arról is biztosította a válaszában a képviselőket, hogy a kormányokat arra is ösztönözni fogja, hogy az ellenzéki erőnknek biztosítsák a lehetőséget a demokratikus folyamatokban való teljes részvételre.

A bírók korai nyugdíjba kényszerítésével kapcsolatban Várhelyi írásbeli válaszában kijelentette: az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az az uniós joggal ellentétes. Ennek értelmében a magyar biztosjelölt azt állítja, hogy ilyen esetben arra fogja a csatlakozó tagállamot felszólítani, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy megfeleljen a jogszabályoknak.

 

A média szabadságával kapcsolatban elismerte, hogy a politikai beavatkozás, a gazdasági nyomásgyakorlás és az erőszak, valamint a megszégyenítés egyre gyakoribb. Azt ígérte, hogy biztosként szorgalmazni fogja a hatóságoknál, hogy ezek az ügyek legyenek nyilvánosak, legyen része az uniós politikai dialógusnak, szerepeljen az országjelentésekben és támogassanak konkrét reformokat.

A kutatás szabadságával kapcsolatban pedig leszögezte, hogy a nemzetközi jog megköveteli az államoktól annak tiszteletben tartását. Várhelyi ígérete szerint az Európai Bizottság rendelkezésére álló eszközöket fel fogja használni annak érdekében, hogy ezt a csatlakozó országok is betartsák.

Célkeresztben a macedón exkormányfő

Nikola Gruevszki, Észak-Macedónia volt miniszterelnökének menedékkérelmével kapcsolatos felvetésekre az EUObserver szerint Várhelyi megismételte a meghallgatásán mondottakat, miszerint az a tagállamok felelőssége, hogy megvizsgálják és döntsenek az egyes menedékjogok megadásáról, teljes összhangban az EU-s joggal és a nemzetközi egyezményekkel.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Fricibacsi3, 2019.11.19 08:06

Gyurcsányné beszopta az áskálódást Magxarország ellen.
Most Gyurcsánynyal hulla részegre isszák magukat bánatukban
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2019.11.18 18:51

azt elhiszem, hogy boldog a pénzzsák sulya alatt, EU meg viccnek veszi, ha itt egy pszichopata rablássorozatot és minta diktaturát épít ki, de saját hibánk a felnőtt emberhez méltatlan hiszékenység, ha a trianon fegyvert beveti valaki, amit aztán saját honfitársai ellen használ.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html