Az európai befektetők ugyan továbbra is erősen bizonytalannak látják hazai üzleti környezetüket, ám úgy tűnik, a távolság más perspektívába helyezi a lehetőségeket, ugyanis az new york-i hedge fundok jó része bízik az eurózóna fennmaradásában, ami lehetőséget kínál néhány jó üzletre. Ha valaki válságtól sújtott környezetben él, akkor közvetlenül érzi annak hatását, míg aki nyugodtabb körülmények között dolgozhat, az jobban bízik a jövőben - fejtegette a Financial Timesnak nyilatkozva Ray Nolte, a SkyBridge alapok alapja tőketársaság befektetési igazgatója. Az USA-ban van némi növekedés, a helyzet valamelyest javul, ami biztosítja ezt a nyugodtabb nézőpontot.

Az amerikai befektetők az elmúlt két évben felhalmoztak némi tőkét európai lehetőségekre gondolva, ám az elmúlt hónapokig nem sok esélyt láttak. Ez azonban változóban van - mondja Nolte. Az európai bankok például tartózkodnak a görögországi szerepvállalástól, mert úgy látják, hogy az ország továbbra is nehezen fér hozzá a külföldi tőkebefektetésekhez, ám a nagyobb kockázatot vállaló hedge fundok elkezdték kitölteni a rést, amit a pénzintézetek óvatossága nyit előttük.

Valami van

Számos hedge fund - amely tavaly a dél-európai országok államkötvényeinek vásárlásával igyekezett pénzt keresni, majd áttért a kontinens javuló helyzetbe kerülő bankjaira - az optimalizálásról beszél. Európa nem oldotta meg az összes problémáját, de előrelépett a pénzintézetek újratőkésítésében és a bajba került kormányoknak adott támogatással időt nyert. Ennek komoly értéke van akkor is, ha a nagyobb átalakulások, például a bankunió bevezetése és működése körül több a nyitott kérdés, mint a megoldott probléma.

Spanyolországot például nagyon kedvező befektetési tereppé tette az öt éve húzódó válság. Az ingatlanok értéke fele a korábbi csúcsnak, miközben a bankok a GDP 11 százalékának megfelelő friss tőkét szereztek és 18 százaléknyi biztonsági tartalékot képeztek. A Németországgal szemben az euró bevezetésekor kialakult versenyképességi hátrány kétharmadát ledolgozták, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az autógyártók, a Ford és a Renault Kelet-Európából visszatelepítik a termelés egy részét az ibériai országba.

Óvatosan

A jó jelek első feltűnésekor a tőketársaságok átfogóbb befektetésekkel jelezték bizalmuk erősödését, míg most közepes cégeket keresnek, amelyekben fantáziát látnak. Ezek közé tartozhat a spanyol Tubacex és CIE, az előbbi csöveket, az utóbbi autóalkatrészeket gyárt. Ugyanakkor az európai megjelenés inkább mellékes tevékenysége a hedge fundoknak, mint nélkülözhetetlen eleme stratégiájuknak.

A kísértés azonban egyre nagyobb. A Yale Egyetem közgazdász professzora, Robert Shiller kifejlesztett egy mutatót, amely a ciklikus változások hatását kiszűrve méri a tőzsdei befektetésekkel elérhető nyereség tízéves alakulását. Az amerikai piacok eszerint jelenleg 21,5-szeres értéket mutatnak szemben a 22,5-szeres hosszú távú átlaggal. Spanyolországban azonban 8,9-szeres megtérülést jelez a Shiller-index, míg a hosszú távú átlag 20,8.

Természetesen vannak óvatos befektetők is, akik arra helyezik a hangsúlyt, hogy az európai helyzet stabilizálódása viszonylagos, csak a világ legnagyobb jegybankjainak monetáris enyhítésére vezethető vissza, ami pénzesővel árasztja el a piacokat. Az európai gazdaság alapjai nem sokat változtak, a növekedési előrejelzések alacsonyak - hívja fel a figyelmet Clint Carlson, a nevét viselő tőketársaság feje. Ő sem számol ugyanakkor összeomlással, az eurózóna végével, azonban négy-öt évre teszi, mire Európában helyükre kerülnek a dolgok.