A német pénzügyminiszter gyakorlatilag kizárta, hogy az euróállamok pénzügyminiszterei jövő pénteki ülésükön javasolni fogják a Görögországot segítő EU-IMF hitel maradékának átutalását. Wolfgang Schäuble az első jelentős európai vezető, aki ezzel a nyilvánosság elé állt. Eddig csak brüsszeli tisztviselők szivárogtattak ki hasonló tartalmú kommenteket - emlékeztetett a Financial Times.

Senki sem számít már arra, hogy összejön valamilyen megoldás - fogalmazott a pénzügyminiszter. Ezzel arra utalt, hogy az athéni kormánynak sürgősen hitelre lenne szüksége ahhoz, hogy kifizesse esedékes számláit. Miután a Nemzetközi Valutaalapnak 747 millió eurót kellene átutalniuk május 12-én, szakértők úgy vélik, ez lehet az a pillanap, amikor kénytelenek lesznek bejelenteni, hogy nem tudnak fizetni.

Majdnem 25 százalék

A piac már nem veszi komolyan a görögöket: a hároméves államkötvények hozama a 24,6 százalék, ami arra utal, hogy ezt a papírt már csak az őrülten nagy kockázatot vállaló befektetők vásárolják. Az S&P tovább rontotta az ország adósságainak besorolását a bóvli kategóriában.

Schäuble szerint a január végén hatalomra került, radikális bal- és jobboldali pártokból álló kormánykoalíció lerombolt minden javulást, amelyet az elődjei el tudtak érni az EU és az IMF hitelprogramjának segítségével. Senkinek sincs még csak fogalma se arról, hogyan hozhatnánk tető alá egy a jelenleginél ambiciózusabb programot - fejtegette a német pénzügyek irányítója. Nem tölthetünk euró-százmilliárdokat egy feneketlen hordóba - tette hozzá.

Keménykedő ellenzék

Az ellenzéki pártok - amelyek a januári parlamenti választásokig egyensúlyban tartották a költségvetést, igaz, jelentős megszorítások árán - nekirontottak a kormánynak. Szerintük az ország vezetése elvesztette a fonalat, nincs stratégiája, csak kivár, hátra egyszer csak magától "minden rendben lesz" - írta az athéni ekathimerini.com hírportál. A jobbközép Új Demokrácia és a balközép Paszok szerint népszavazást kellene kiírni a hogyan továbbról - nyilván Görögország eurótagságáról -, ha a kormányzó koalíció nem képes megállapodni a hitelezőkkel.

A két párt eltérően ítéli meg a helyzetet. Az Új Demokrácia lehetségesnek tartja, hogy Görögország kihullik az eurózónából, míg a Paszok egyelőre nem tart ettől. A baloldali párt szerint a donorok bent tartják az országot az övezetben, amíg a következő, a harmadik görög segélycsomag feltételei világossá nem válnak. Akkor kiderülhet, hogy a görög társadalom ezek ismeretében elhagyná-e inkább az eurózónát vagy maradna.

Több mint 80 százalék

Könnyen lehet, hogy az ellenzék nyitott kapukat dönget, ugyanis Alekosz Flamburarisz, Alekszisz Ciprasz kormányfő tanácsadója azt mondta a görög televízióban, hogy fontolgatják a népszavazás kiírását. Elemzők ezt úgy értelmezik, hogy a miniszterelnök így próbálja meg leválasztani pártja, a Sziriza radikális baloldali szárnyát, amely az euró feladása árán is szakítana az EU-IMF párossal. Az athéni vezetés ezután parlamenti hátterének átszervezésével és egy kormányátalakítással mérsékeltebb vizekre evezhetne. A közvélemény-kutatások szerint a görögök 82 százaléka ragaszkodik az euróhoz.