Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A brit kormány és az EU képviselői a hét elején újrakezdték tárgyalásaikat az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból. Ahogy a felek leültek az asztalhoz, veszekedést hallani, ám a tányércsapdosás nem a brüsszeli tárgyalóteremből hallatszik, hanem Londonból, a kormány háza tájáról - kezdi aggódó szerkesztőségi cikkét a Financial Times (FT).

Négy hónap telt el

Theresa May miniszterelnök márciusban nyújtotta be a szigetország kilépési kérelmét az EU-nak, ám kormánya egyelőre nem volt képes kidolgozni tárgyalási pozícióját.

Az egyik oldalon Philip Hammond pénzügyminiszter áll azzal az állásponttal, hogy hosszabb átmeneti időszakban kell megállapodni az EU-val a kilépés, 2019 tavasza után, mert a brit cégeknek időre van szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez. A másik oldalon Liam Fox nemzetközi kereskedelmi miniszter másokkal együtt a radikális, gyors válást szorgalmazza.

A háttérben a Konzervatív Pártban egyre erőteljesebb harc dúl azzal kapcsolatban, hogyan kellene tárgyalni az EU-val. A kiszivárgó hírek szerint arról is folyik a vita, ki léphetne May helyére, ha a múlt havi parlamenti választás nyomán meggyengült kormányfőt leváltanák. May azért íratott ki előrehozott választásokat, hogy megerősítse a toryk többségét, ám ehelyett elvesztették az abszolút többséget a parlament alsóházában.

Vészjósló

Tudva, milyen rövid idő áll a felek rendelkezésére a rendkívül bonyolult válási tárgyalások lebonyolítására, ez a káosz enyhén szólva vészjósló - vélik az FT szerkesztői. Michel Barnier, az EU főtárgyalója nem véletlenül figyelmeztetett arra, hogy nagyon múlik az idő. Immáron csupán 20 hónap maradt a megállapodásra.

Ha a kormány tagjai nem lesznek képesek megegyezni egymással abban, mit akarnak, akkor kérdésessé válik, hogy elő tudnak-e állni egy olyan egyezménnyel, amelyet a parlament elé lehet terjeszteni. A mostani vita azt bizonyítja, hogy akik meggyőzték a briteket arról, hogy az országuknak ki kell lépnie az EU-ból, nem gondolták át előre, pontosan milyen függetlenséget is kínáltak az embereknek.

Sokkolt partner

Nagy-Britannia európai partnereit sokkolta, mennyire felkészületlen a britek a tárgyalásra. Olyan tárgyalófelet akarnak, aki tartja a szavát és végrehajtja, amit megígér. London e két kritérium egyikének sem felel meg. Eközben minél tovább tart és minél nagyobb a bizonytalanság a brexit körül, annál több vállalat települ át az európai kontinensre.

A londoni zűrzavar az EU-t erősíti a tárgyalóasztalnál. Brüsszelnek immáron nem kell bizonygatnia, hogy az uniós tagállamoknak nem érdemes az EU-s kilépéssel kacérkodniuk. Elég ha Nagy-Britanniára mutogat. Ráadásul az unió előnye napról napra erősödik.

Ahogy múlik az idő, úgy kényszerülhet egyre több engedményre a brit fél, hiszen egyre jobban szorítani fogja az idő. Ha ugyanis megállapodás nélkül zuhan ki az EU-ból, annak durva következményei lesznek. Nigel Sheinwald, az Egyesült Királyság korábbi EU-nagykövete úgy véli, hogy ennek immáron egy a háromhoz az esélye.

Baj lesz

Feltételezve, hogy rövid időn belül nem akad párton belüli kihívója Maynek, a kezdeményezés az ő kezében van. Az FT szerkesztői szerint ezt arra kellene felhasználnia, hogy reálisabb brexitstratégiát dolgoz ki. Például ésszerűnek látszik a Hammond-féle óvatos kihátrálás elfogadása, hiszen nem hajtja az országot a tatár. Már csak azért is, mert sanszosabb, hogy ehhez meglenne a megerősödött ellenzékkel üzemelő parlament támogatása is.

A kormányfő talán hasonlóan gondolhatja, erre utal, hogy egy évvel ezelőtti megválasztása óta először találkozón vett részt az üzleti világ vezetőivel. A cégek képviselői világossá tették, hogy ha nem lesz megfelelő átmenet az EU-tagság és a függetlenség között, akkor a vállalataik szabályosan gazdasági szakadékba zuhanhatnak.

Ha a miniszterelnök októberig - amikor az előkészítést felváltják a lényegi tárgyalások - nem tudja stabilizálni kormányzását, akkor kérdésessé válik a pozíciója. A kormány tagjai egymást okolhatják az elmúlt hetek nyílt vitáiért, ám a szavazók egy következő választáson a kormányzó Konzervatív Párton vezethetik le elégedetlenségüket.