Ausztria Magyarországot fenyegeti a határellenőrzés visszaállításával, Nagy-Britannia azt fontolgatja, hogy biztonsági erőket küld a franciaországi Calais-ba a menekültek visszatartására. Ilyen és ehhez hasonló jelenségek előzik meg az európai vezetők csütörtök-pénteki csúcsértekezletét - kezdi összefoglalóját a Reuters. Az állam- és kormányfőknek választ kellene találniuk az Európát elárasztó kétségbeesett menekültek okozta nehézségekre.

Az EU 28 tagállama egyfajta csatatérként fest, ahol szinte mindenki küzd mindenki ellen abban a harcban, amelyben el kell dönteniük, hogyan osszák el egymás között azt a több tízezer embert, aki az Afrikában és a Közel-Keleten dúló háborúk és kilátástalanság elől menekülve érkeznek Európába. A migráció az egész kontinens átformálását előrevetítő kihívás - foglalta össze a lényeget egy uniós diplomata.

Feszültség és nyomás

A helyzet új feszültséget okoz az európai országok körében, amelyekben a pénzügyi válságot követő nehézségek amúgy is felerősítették a bevándorlásellenes politikai erőket. A szituációt tovább súlyosbíthatja, hogy Európától délre fekvő térségekben olyan rossz a helyzet, hogy egyre többen kockáztatják az életveszélyes átkelést a Földközi-tengeren.

A Reuters ezután megemlíti az elmúlt napok két súlyos fejleményét. Az egyik a bécsi kormány fenyegetése, miszerint visszaállítja az útlevelek ellenőrzését az osztrák-magyar határon, ha Magyarország - felrúgva az erről szóló egyezményt - nem fogadja vissza a szabályszerűen visszaküldött menekülteket. David Cameron brit miniszterelnök - aki arra is fel akarja használni az EU-csúcsot, hogy elfogadtassa az unión belüli szabad munkaerő-vándorlás korlátozását -, biztonsági embereket és kutyákat küldene Calais-ba, hogy megelőzzék a szigetországba igyekvő menekültek felszállását a kompokra. A héten az utóbbiak személyzetének sztrájkja miatt leállt közlekedést kihasználva ezrek próbáltak feljutni a Nagy-Britanniába tartó kamionokra.

A brit miniszterelnök persze a francia hatóságokkal szoros együttműködésen képzeli el a szigorítást. Nincs értelme annak, hogy egymásra mutogassunk, hogy egymást vádoljuk - fejtegette. Erős partneri együttműködésben kell kezelnünk ezt a problémát.

Magyar példa

A Reuters a budapesti vezetést hozza fel például azokra a kormányokra, amelyek szerint a menekültügy közös uniós kezelése kudarcot vallott. Orbán Viktor magyar kormányfő döntése - amelyet szerdán visszavontak -, miszerint a magyar hatóságok nem veszik át a visszairányított menekülteket, az eddigi legradikálisabb intézkedés az EU-ban.

Budapest azzal indokolja kemény fellépését, hogy technikai gondokat okoz számára az országba érkező rengeteg menekült kezelése. Brüsszelben ugyanakkor nem értik, hogy ha pénzre vagy emberre van szükség, miért nem erről beszélnek.

Olaszország, Görögország és Málta viseli el a terhek legnagyobb részét, miután ezek partjainál ér partot a tengeren át, életveszélyes körülmények között utazó menekültek legnagyobb tömege. Van azonban egy szárazföldi út, és Magyarország azzal vádolja Görögországot, hogy nem tartja vissza az ezen délről észak felé induló bevándorlók áradatát.

Van egy tervük

Az európai döntéshozó testületeket az hozta mozgásba, amikor áprilisban egy menekülteket szállító, Olaszországba tartó hajó katasztrófájában 800 ember meghalt. A tagországok azonban nem fogadták tetszéssel azt a brüsszeli tervet, amely kötelezte volna őket, hogy vegyék ki a részüket 24 ezer Olaszországban, illetve 16 ezer Görögországban rekedt szíriai és eritreai menekült elhelyezéséből.

A kompromisszum az lehet, hogy önkéntes alapokra helyezik a vállalásokat. A Reuters birtokába került záródokumentum-tervezet szerint a tagállamok július végéig kapnának határidőt arra, hogy megállapodjanak egymással abban, hogyan osztanak el maguk között 40 ezer embert a következő két évben. További 20 ezret, akik már megkapták a menekült státust, szintén be kell vállalniuk. Mindez még olyan sok kérdésben kivételeket élvező országokra is vonatkozik, mint Nagy-Britannia, Írország és Dánia.

A hosszabb távú megoldások, elsősorban a gazdasági bevándorlók hazájának élhetőbbé tétele, amihez egyebek mellett segélyekkel kellene támogatni ezeket, szintén a csúcs napirendjére kerülnek. Eközben folytatódnak az embercsempészek elleni haditengerészeti akciók, amelyekről az EU-s külügyminiszterek határoztak a héten. Olasz becslések szerin idén eddig 60 ezren szelték át a Földközi-tengert, akik közül az ENSZ számításai szerint kétezren haltak meg.