Itt az új EU-jelentés - Magyarországot is figyelik (magyar résszel frissítve)

Az európai gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás jelenleg a megindult fellendülés fenntartása - ez a legfőbb üzenete az idei éves növekedési jelentésnek, amelyet az Európai Bizottság szerdán fogadott el és a főbb megállapításait José Manuel Barroso elnök, Olli Rehn pénzügyi biztos, és Andor László foglalkoztatásért felelős biztos ismertette. Magyarország is azon országok között van, amelynek gazdaságát részletes elemzésnek vetik alá.
Szabó Zsuzsanna, 2013. november 13. szerda, 14:10

A jelentés elfogadásával megkezdődik a gazdaságpolitikai koordináció negyedik európai szemesztere, egy olyan gazdasági környezetben, amelyet a növekedési pályára való visszatérés jellemez, és amelyben már látszódnak a válságot megelőzően kialakult egyensúlyhiányok korrekciója érdekében a tagállamok által hozott intézkedések eredményei - olvasható az EB közleményében.

A bizottság továbbra is fenntartja a növekedésre és munkahelyteremtésre irányuló stratégiáját, amelynek keretében a következő évben az alábbi öt kiemelt célra összpontosít:

  • differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése;
  • a gazdaság banki hitelezésének helyreállítása;
  • a növekedés és versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben;
  • a munkanélküliség kezelése és a válság szociális következményeinek enyhítése;
  • a közigazgatás korszerűsítése.

Költségvetési konszolidációt érintően a bizottság megállapítja, hogy jelentős előrelépés történt e téren: az költségvetési hiány átlagos szintje az EU-ban mintegy felére csökkent a 2009-es, a GDP 7 százalékának megfelelő csúcsértékhez viszonyítva, de az adósságszint még mindig magas, várhatóan a GDP 90 százalékának megfelelő értéken tetőzik majd 2014-ben és csak ezt követően kezd csökkenni. A bizottság szerint a korai beavatkozás révén a tagállamoknak lehetőségük nyílt a konszolidáció ütemének lassítására, és jobban összpontosíthatnak a közkiadások minőségének javítására és a közigazgatás valamennyi szintre kiterjedő modernizálására. A nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkező országoknak viszont ösztönözniük kell a magánberuházásokat és a fogyasztást, ugyanakkor az oktatást, a kutatást és innovációt, az energiapolitikát és az éghajlatvédelmet szolgáló hosszú távú beruházásokat meg kell óvni a költségvetési megszorításoktól. Az adóterheket a munkáról a fogyasztásra, a vagyonra és a környezetszennyezésre kell áthelyezni - áll a bizottság közleményében.

A hitelezés helyreállítása terén némi előrelépés történt, 2012 közepéhez képest jelentősen enyhült a piaci feszültség. A jelentés megállapítja, hogy a bankunió kiépítésére tett uniós erőfeszítések révén a bankok hatékonyabban tudják majd a kockázatokat kezelni a jövőben, de rövid távon többet kell tenni a magánszektor magas eladósodottságának csökkentése, továbbá a bankoknak az új tőkekövetelményekre és stressztesztekre való felkészítése és a vállalatok finanszírozáshoz jutásának könnyítése érdekében.

A jelentés külön kiemeli az előrelépés hiányát az energiapiacok megnyitása terén: a harmadik uniós energiaügyi csomagot két évvel a határidő lejárta után 14 tagállam még nem ültette át megfelelően a nemzeti jogba. A jelentés azt is megállapítja, hogy a tagállamok még nem hajtották végre teljes körűen az uniós szolgáltatási irányelvet, amely a következő 5-10 évben a GDP akár 2,6 százalékával is növelheti a gazdaság teljesítményét.

Növekedést és versenyképességet illetően a bizottság szeirnt lenne mit tenni. A jelentős megállapítja, hogy a válság nyomán Európa minden részében jelentős gazdasági szerkezetátalakítás zajlik, amelynek részeként az exportvezérelt növekedésre helyeződik a hangsúly. A áru- és szolgáltatáspiacoknak a verseny előtti megnyitása tekintetében nem történt kellő előrelépés, különösen az energia és a szabályozott szakmák piaca esetében. A kutatási rendszereket ugyancsak korszerűsíteni kell.

A tagállamok értek el a munkaerőpiacaik korszerűsítése terén. Az intézkedések középpontjába a munkanélkülieknek nyújtott aktív támogatási eszközök - és ennek részeként az állami foglalkoztatási szolgálatok javítását és az ifjúsági garanciák bevezetését - a képzés fokozását, valamint az oktatási rendszerek korszerűsítését kell helyezni - hangsúlyozza a jelentés. A tagállamoknak nyomon kell követniük a bérek alakulását, ügyelve arra, hogy megfeleljenek mind a versenyképesség, mind a hazai kereslet szempontjainak, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a szociális védelmi rendszerek felkarolják a legkiszolgáltatottabbakat.

Közigazgatási rendszerek átalakítását illetően a bizottság megállapítja, hogy e szektor hatékonyságának javításán számos tagállam dolgozik. Az intézkedések középpontjába az elektronikus közszolgáltatásokra való áttérést és az adminisztratív terhek csökkentését kell helyezni az uniós testület szerint.

Magyarországot is vizsgálják

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentés előzetesen nem von le következtéseket ezen részletes vizsgálatok eredményeire vonatkozóan. A részletes vizsgálatok egyensúlyhiányok megállapítására, illetve annak eldöntésére irányulnak, hogy a korábban feltárt egyensúlyhiányok továbbra is fennállnak-e, vagy megszüntetésük folyamatban van-e. A riasztási mechanizmus keretében készült 2014. évi jelentés a belső és külső versenyképességet mérő mutatószámokat tartalmazó eredménytábla alapján objektív elemzést közöl a tagállamok gazdaságáról - jegyzi meg a bizottsági közlemény.

A riasztási mechanizmus (Alert Mechanism Report - ARM) keretében idén Magyarország is azon országok között van - 15 másik tagállammal együtt -, amelyek esetében olyan gazdasági fejlemények részletes felülvizsgálatát javasolja, amelyek adott esetben az euróövezet, illetve akár az EU többi részére is átgyűrűző különböző kihívásokat és potenciális kockázatokat hordoznak magukban. Az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos végső megállapításait a jövő tavasszal megjelenő országspecifikus ajánlásokban publikálja.

A riasztási mechanizmus keretében készült idei jelentés megállapította, hogy "számos tagállam jó úton halad a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése és a versenyképesség romlásának megfordítása terén, de az eredmények azt mutatják, hogy a magas adósságállomány és a leginkább eladósodott országok nettó nemzetközi befektetési pozíciója további intézkedéseket igényel." Ezzel párhuzamosan egyes országokban a folyó fizetési mérleg egyenlege jelentős többletet mutat, ami feltételezhetően a megtakarítások és a beruházások elégtelen szintjére és a hazai kereslet megerősítésének szükségességét jelzi.

Magyarország esetében - Franciaország és Olaszországgal együtt - az Európai Bizottság megállapítja, hogy az előző ciklusban tapasztalt makrogazdasági egyensúlytalanságok miatt határozott politikai intézkedések megtételét tartották szükségesnek. (Magyarországról legutóbb azt állapította meg a bizottság, hogy van ugyan egyensúlytalanság, de nem túlzott, a külső egyensúly például javult.) A mostani részletes felülvzsgálat során azt vizsgálják, hogy ezek az egyensúlytalanságok továbbra is fennállnak-e.

Jelentős kockázatok a magyar gazdaságban

Az Európai Bizottság a magyar gazdaságban meglévő javuló tendenciák melletti kockázatokra hívja fel a figyelmet szerdán megjelent helyzetértékelésében. A bizottság szerint továbbra is fennáll az áprilisban megállapított és aggodalmakat keltő negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció (NIIP). E mutató értéke messze meghaladja a meghatározott küszöbértéket, amely a bizottság adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) mínusz 103 százaléka, a tűréshatárt jelentő 35 százalékkal szemben.

Emellett az exportpiacokon bekövetkezett veszteségek, a kormányzati szektor adóssága (80 százalék) és a munkanélküliségi ráta (11 százalék) szintén a megállapított határérték felett marad. Magyarország 17,8 százalékot veszített exportpiaci részesedéséből 6 százalékos küszöbértékkel szemben.

A bizottság megállapítja továbbá, hogy a folyó fizetési mérleg többlete a belső kereslet gyengeségét mutatja, miközben az export teljesítménye is gyenge: az exportpiacokon tapasztalható veszteségek annak ellenére gyorsultak, hogy a költség-versenyképességben nem mutatkozik jelentős romlás, ami pedig megkérdőjelezi a külső korrekció fenntarthatóságát - olvasható az értékelésben.

A belső egyensúlytalanságokat illetően a bizottsági jelentés megjegyzi: a jelentős külső kiigazítás ellenére, ami a magán és kormányzati szektorban végbemenő jelentős kiigazításban is tükröződik, a magyar gazdaság sérülékeny marad. A szabályozási környezet bizonytalansága, a vállalati hitelezésben bekövetkezett zuhanás - ami a hozzájárul a rekord alacsony kamatok kialakulásához - erodálhatják a magyar gazdaság növekedési potenciálját.

Az ingatlanárakban látható folyamatos csökkenés a pénzügyi szektorra rótt túlzott terhekkel akadályozza a hitelezés normál mederbe történő visszaterelését, továbbá a pénzügyi stabilitásra is kockázatot jelent.

Az államadósság enyhén csökken, de még mindig jelentősen a küszöbérték felett áll, ami a gyenge növekedési potenciállal együtt sérülékennyé teszi Magyarországot. Utóbbi a relatíve magas finanszírozási költségekben is tükröződik.

A magyar munkanélküliség meghaladja a 10 százalékos küszöbértéket - állapítja meg a bizottság, amelyhez hozzáteszi: a válság kezdete óta a fiatalkori munkanélküliség és a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya is jelentősen emelkedett. A bizottság ennek fényében megállapítja, hogy a testület az áprilisi megállapításokat is figyelembe véve szükségesnek tartja a tartós egyensúlytalanságokhoz köthető kockázatok további vizsgálatát.

Górcső alatt Németország

Az idei növekedési jelentés középpontjában Németország áll, miután a legnagyobb uinós gazdaság - és Luxembourg - esetében szintén átfogó vizsgálatot indít a bizottság, hogy megállapítsák, fennállnak-e esetükben is olyan egyensúlytalanságok, amelyek az EU gazdasági növekedésére kockázatot jelentenek.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Németországot érintő felülvizsgálattal kapcsolatban az Európai Bizottság éves növekedési jelentésének bemutatásakor elmondta: Németországnak és Franciaországnak különösen nagy felelőssége van az EU gazdaságának növekedésében, ezért Németország esetében - egyebek mellett a folyó fizetési mérlegében fennálló nagy szufficit miatt - indokolt lehet a felülvizsgálat. Barroso szerint azt vizsgálják, hogy Európa legnagyobb gazdasága tehet-e többet az uniós gazdaság fellendítése érdekében, esetleg az szolgáltatási piacának megnyitásával - különösen azért, mert Németország az EU egységes belső piacának legnagyobb haszonélvezője.

Emellett Rehn és Barroso is kiemelte: a mostani részletes vizsgálat nem azt jelenti, hogy a bizottság megkérdőjelezné Németország gazdasági sikereit. Barroso ugyanakkor azt is hangsúlyozta: elvárja Németország vezetőitől, hogy támogassák a bizottság munkáját ebben, hiszen ennek hiánya nemcsak az Európai Bizottság hitelességét, hanem az EU gazdasági kormányzás hitelességét is kockára teszi.

Az Európai Bizottság a fent említett országokon túl még Spanyolország, Szlovénia, Belgium, Bulgária, Dánia, Málta, Hollandia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság esetében vizsgálja még, hogy fennállnak-e a korábban megállapított egyensúlyhiányok, továbbá Horvátország, a legújabb tagállam, is górcső alá kerül, miután a bizottság szeirnt meg kell ismerni külső pozícióinak, kereskedelmi teljesítményének és versenyképességének jellegét és az ezekhez kapcsolódó kockázatait, továbbá az országot jellemző belső gazdsági folyamatokat.

A munkaerő-piaci helyzet romlik

Az éves növekedési jelentés részekét képezi a közös foglalkoztatási jelentés tervezete is. Az uniós munkaerőpiacon ugyan vannak biztató jelek (megállt a munkanélküliség növekedése, tagállamoknak sikerült előrelépniük a munkaerő-piaci reformok terén), ám a munkanélküliség - főleg az ifjúsági és a tartós munkanélküliség - továbbra is nagyon magas, és a foglalkoztatási és a szociális mutatókból összeállított új, a jelentésben első alkalommal közölt eredménytábla szerint a munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség, a háztartások jövedelme, az egyenlőtlenségi mutatók és a szegénységi ráták terén tartós különbségek alakultak ki a tagállamok között, különösen az euróövezeten belül - mutatott rá Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért, és társadalmi befogadásért felelős biztos.

A bizottság szerint így kiemelten fontosak a további, a munkaerőpiacok alkalmazkodóképességének fokozására irányuló erőfeszítések. Fontos lesz továbbá a munkahelyteremtés ösztönzése a gyorsan növekvő ágazatokban, amelyek hozzájárulhatnak az egyenlőtlenségek és a szegénység fokozatos visszaszorításához, megerősítve egyúttal a szociális védelmet. Az EB emellett a célzott szociális beruházások végrehajtását is szorgalmazza.

Következő lépések

Az Európai Bizottság november 15-én közzé teszi az euróövezet 13 tagállamának (a pénzügyi metőporgramban részesülő tagállamok kivételével) költségvetési tervezetéről elfogadott véleményét, valamint javaslatokat terjeszt az Európai Tanács elé a túlzottdeficit-eljárás (edp) alá vont öt euróövezeti ország által benyújtott gazdasági partnerségi programokról. Emellett a bizottság áttekintést közöl az euróövezet egészének költségvetési kilátásairól, és jelentést tesz az euróövezeten kívüli, edp-eljárás alá vont országok által tett intézkedésekről.

Az éves növekedési jelentést a nemzeti kormányok miniszterei (az Európai Tanácsban) megvitatják, majd ezt a 2014. márciusi csúcstalálkozójukon az uniós vezetők fogják elfogadni.

A riasztási mechanizmus keretében készült jelentést a pénzügyminiszterek és az uniós vezetők decemberben vitatják meg, amikor várhatóan a további gazdaságpolitikai koordinációról és reformintézkedésekről is megállapodás születik. Ezzel párhuzamosan a bizottság elvégzi a riasztási mechanizmus keretében készült jelentésben meghatározott 16 országra vonatkozó részletes vizsgálatokat, amelyek eredményeit 2014 tavaszán tesz közzé.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zappara, 2013.11.14 07:29

@Antiifreemaison:



ugye, amit ide leírtál, te magad sem gondolod komolyan...örülnek az emberek, ha ennyit, vagy valamivel többet keresnek...ennyi csökkenés legfeljebb a jómmódúaknak lehet..(az átlagfizetés netto 150 ezer HUF...ami nem jelenti azt, hogy az átlag magyar ennyit keres..szóval vegyük a havi 150 000-et, az ugye éves szinten 1 800 000...ebből a rezsicsökkentéssel megspórolnánk 800 ezret?? észnél vagy??


>3 rezsicsökentés 10 000 /hó ......120 000 ft / év ....<

nagyon megnyílt az olló..az a 10 ezer közelebb áll az éves megtakarításhoz..
persze, ha valakinek 300 m2-es villája van, az egészet fűti, s ég a villany mindenhol, még közelíthet is..

a tanárok fizetésrendezését pedig jobb nem firtatni..

árfolyamgát




Kiderült, kiknek jött be a devizahiteles árfolyamgát
2013. november 9. 12:51

(..)


Mintegy negyedével csökkenti a frankhitelek törlesztőrészletét az árfolyamgát, mégsem lépett be a programba a jogosultak közel 62%-a. Az MNB felmérte, miért hagyta ki a lehetőséget több mint 270 ezer devizahiteles. Kiderült: a legtöbben a törlesztőrészlet későbbi megemelkedésétől tartanak, vagy egy új devizahiteles csomagra számítanak. Azok közül maradtak ki belőle a legtöbben, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
Új időszámítás kezdődik a magyar tőzsdén. Ne maradjon le a következő Portfolio.hu-klubról, regisztráljon itt!


Ezer, hitellel rendelkező háztartás megkérdezésével készíttetett kérdőíves felmérést az MNB a GfK Piackutató Kft.-vel. Ebben felmérték azt is, hogy a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők többsége miért nem vette igénybe az árfolyamgátat. Az eredményt a jegybank csütörtökön közzétett pénzügyi stabilitási jelentésében ismertették.

Eredmények

Érdekes következtetésre ad alkalmat a felmérés eredménye: a többség valamiért nem tartja megfelelőnek a konstrukciót. A legtöbben az árfolyamgát (közel öt éves) időszaka után megemelkedő törlesztőrészlettől tartanak (30%), a második legnagyobb tábort pedig azok alkotják, akik jobb devizahiteles csomagra várnak, ezért ebbe inkább nem léptek be. Mindössze 3% azok aránya, akik nem értesültek a programról.



Inkább a középosztály programja

Azt is felmérték, milyen jövedelmi kategóriákba tartoznak az árfolyamgátból kimaradók. Kiderült: a jogosultak első és harmadik jövedelmi decilisében, vagyis nagyjából a legszegényebbek között a legalacsonyabb a program népszerűsége (28% és 31% ezekben a résztvevők aránya). Az alulról számított 7-8. decilisben, vagyis nagyjából a középosztály felső részében a legnépszerűbb a program (46% lépett be mindkettőben).

Nem a szükség döntött

Pedig éppen a legrosszabb jövedelmi helyzettel rendelkezőknek lenne a legnagyobb szükségük a konstrukció igénybevételére, ugyanis náluk a legmagasabb (44%) jövedelemarányosan a törlesztési teher. Valószínűleg a fizetésképtelenné válás veszélye is náluk a legnagyobb.


http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/kiderult_kiknek_jott_be_a_devizahiteles_arfolyamgat.191510.html
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2013.11.14 07:04

@Fricibacsi:
csak hogy tisztázzuk a félreértést, a sertéshús ÁFÁja a hentesnél nem csökken, 27% marad,akkor csökken, ha mindenki egy vagy fél sertést vesz..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

homeros, 2013.11.14 07:02

@lauda: a rossz példát is ki kell elemezni, ebben igazad van...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2013.11.14 05:49

Csak a ball libások kedvéért:

Persze , hogy figyelnek , mert tanulni szeretnének tőlünk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.11.13 21:47

@Fricibacsi: HúsÁFA csak a félsertésre és az élősertésre csökken.
Ön hány ilyet vesz 1 év alatt???

Mi lenne, ha szöveget is értelmezne?! Van még agya hozzá?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html