Itt az új katasztrófa-forgatókönyv

Hosszú távú adatsorok elemzése alapján úgy tűnik, hogy a föld nagy víztárolóinak egy részében vészesen alacsony szintre esett a víz mennyisége. A tudósok ugyanakkor nem tudják megmondani, mikor következhet be emiatt katasztrofális vízhiány.
Napi.hu, 2015. július 1. szerda, 09:13
Fotó: Reuters

A világ legnagyobb víztározóinak több mint harmadában vészesen megcsappant a víz mennyisége az emberi tevékenységek miatt - idézte az Amerikai Űrkutatási Hivatal, a NASA és Kaliforniai Egyetem kutatóinak jelentését a Financial Times. A szakértők a Grace ikerműholdak tíz év alatt összegyűjtött vizsgálati eredményeit elemezték. A Grace-program technológiája a föld mágneses mezőjének változásait követi nyomon a vízkészletek felméréséhez.

A világ 37 nagy víztároló térségéből 21 átlépte az úgynevezett fenntarthatósági határt, azaz azt a szintet, amelyen még helyreállítható a vízkészlete. Az emberek egyszerűen felélték a rendelkezésre álló víz nagyját - fejtegeti Jay Famiglietti, a kutatás vezetője. A víztárolók több mint harmada, pontosan tizenhárom rendkívüli módon kimerültnek látszik - tette hozzá. A baj ott a legnagyobb, ahol a hiányzó eső vagy hó nem tudja pótolni a mezőgazdaság, az ipar és a háztartások vízkivételét.

Vízhalállista

A kutatók a műholdak adatainak elemzését kiegészítették saját modelljeikkel, amelyek a regionális klíma változásaival és az emberi tevékenységgel összefüggő hatásokat modellezik. Ennek eredményeként azt találták, hogy az arab víztároló rendszer van a leginkább túlterhelt állapotban. Ez több mint 60 millió ember vízellátásáról gondoskodik.

A negatív lista második helyén az India és Pakisztán határán lévő Indus-völgy és az észak-afrikai Murzuk-medence áll. A Kaliforniában mostanában nagy vízjogi vitákat kiváltó Central Valley az erős kimerülési nyomás alatt álló térségek közé került. Itt főként a mezőgazdasági tevékenység éli fel gyors ütemben a vízkészletet.

Nem tudják

Azt ugyan meg tudják mondani a tudósok, hogy a világ nagy víztárolóinak egy részét gyors ütemben kiszárítják az emberek, azonban arról alig van adatuk, hogy mennyi víz maradt még bennük. Famiglietti szerint a rendelkezésre álló fizikai és kémiai mérési lehetőségek egyszerűen nem alkalmasak ennek pontos meghatározására. Látva azonban milyen gyorsan használja fel az emberiség a talajvízkészleteket, biztosan kijelenthetjük, hogy globális összefogásra van szükség annak felmérésére, mennyivel gazdálkodhatnak a jövőben az emberek.

Ennek hiányában csupán használhatatlanul tág határok között tudjuk meghatározni a vízkészletek ingadozását. Az északnyugat-szaharai víztároló rendszer szintje például 10 és 21 ezer év közti periódusokban hullámzik. A vízmennyiség csökkenését persze jelezhetik az ezzel összefüggő környezeti károk, köztük a folyók kiszáradása, a víz minőségének romlása, illetve a talaj megsüppedése.

Alternatív megoldást kínál a mélyen fekvő víztartalékok feltárása, amit a szakértők egyfajta szükséges rossznak tartanak. Felhívják a figyelmet arra, hogy ezekkel az erőforrásokat pontosan úgy kell kezelni, mint például a fekete aranyat. Éppen úgy kell vízkutakat fúrni, ahogy az olajkutakat fúrjuk: ugyanolyan értékes erőforrásnak kell tekintenünk az egyiket, mint a másikat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

paramparam, 2015.07.01 21:43

Jó magyar szokás szerint elsikkad a figyelem azon tény mellett, hogy hazánk a nagyon komolyan veszélyeztetett helyek egyikét foglalja el.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszai, 2015.07.01 16:33

@Helianthus: Tudósokat szidod ?
Nézz utan mi az oka?
Egy eső alatt leesik az éves összmennyiség, majd utána semmi eső.
Ez a klíma változás miatt van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

ptiszai, 2015.07.01 16:30

@Helianthus: Itt is háttérhatalmozól.
Szörnyű.:)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Helianthus, 2015.07.01 12:43

@Warlock: Warlock, 2015. július 1., szerda 12:07

Neked negyedszer: Az Interneten található, idevágó cikkek szerzőivel vitatkozol. Ha éppen eszedbe jut, miről is szól a cikk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Warlock, 2015.07.01 12:07

@Helianthus: "Nekem teljesen mindegy, hogy angol, latin vagy más. Csak magyarul tudok, és nem is akarok egy másik nyelvet beszélni."

Elárulok egy titkot faterkám... a világ történelméről vajmi keveset tudsz meg magyar nyelven (ugye a mi történelemkönyvünk, már a középiskolai is tele van ferdítéssel és kamuval)... érdekes, hogy egy nyelvet sem értesz a magyaron kívül, de úgy zagyválsz a háttérhatalomról, mintha belső infod lenne onnan... ez ugye nyelvtudás nélkül nehéz...

más: az, hogy több csapadék esik összességében, nem jelenti azt, hogy nagymagyarként lekakilhatod a problémát... illetve megteheted, csak: a csapadék időbeli és területi eloszlása igen lényeges szempont, csakúgy mint a felszíni és felszín alatti ivóvízbázisok vízminőségének alakulása.

Lefordítom neked, egyszerű, nyelvet nem beszélő narancsmagyarnak, mert jófej vagyok: attól, hogy idehaza gyakrabban önt ki a Duna, még a világ más részein tartós és pusztító szárazságok lehetnek (mint ahogy vannak is), és veszélyeztetik az ivóvízkészleteket, merthogy ott is emberek laknak és sokan vagyunk (ami szintén nem jó, a természet elkezdett leszabályozni minket, de ez megint más téma).

Szintén jelentős probléma az ivóvízbázisok vízminőségének romlása, és a tisztítás módja/költsége.

Szólj, ha van kérdés...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html