Továbbra is az Egyesült Államok vezeti a svájci IMD Business School versenyképességi listáját, amelyen 60 ország szerepel - derült ki a 2014-es rangsor előzetes összeállításából. Az évente készített lista (IMD World Competitiveness Yearbook), amelynek részletes változata június végén jelenik meg, arra keresi a választ, hogyan használják fel az egyes országok a rendelkezésükre álló erőforrásokat és tudást teljesítményük javítására.

Az előzetesen megjelent táblázatot 300 ismérv vizsgálata alapján állították össze, amelynek kétharmada statisztikai adat, egyharmada pedig azokra az interjúkra alapul, amelyeket 4300 cégvezetővel készítettek az IMD képviselői. A versenyképességi rangsort 1989 óta készítik, az elmúlt 25 év alatt a világ egyik legtöbbet idézett forrása lett ebben a témában.

A fő tanulságok között az USA elsősége mellett az adódik, hogy Európa kissé javított tavalyi szereplésén, a nagy feltörekvő országok egy része azonban komoly gyengeségekkel küszködik - írja az IMD sajtóközleménye. Az Egyesült Államok annak köszönheti az első hely megőrzését, hogy javultak foglalkoztatási mutatói, miközben továbbra is őrzi vezető helyét a technológiai fejlesztések és a technikai-üzleti infrastruktúra terén.

Egy régiós ország a lista első felében

Az első tíz helyezett között jelentős exportszektorokkal, innovatív és hatékony vállalati szervezeti rendszerrel rendelkező országok vannak. Dánia a 9. helyen csatlakozni tudott az élvonalhoz, így négy ország képviseli Európát a top tízben. Az eurózóna perifériáján lévő országok közül, amelyek az elmúlt fél évtizedben több-kevesebb uniós segítségre szorultak, Írország, Portugália és Spanyolország javított, Görögország és Olaszország rontott helyzetén.

Az ázsiai országok közül a 21. helyen álló Japán javítani tudott, amit főként a jen gyengeségének köszönhet, ez ugyanis hatékonyabbá teszi a szigetország vállalatainak exportját. Thaiföld megszenvedi a belpolitikai felfordulást, Malajzia és Indonézia viszont szintén az felkapaszkodók között van. Kínát visszahúzta a gazdasági növekedés és a külföldi tőke beáramlásának lassulása. India és Brazília gyenge munkaerőpiacától és üzleti környezetétől szenved. Visszaesett Törökország és Mexikó is.

Régiós rangsor
OrszágHelyezés 2014 (2013)
Észtország30. (36.)
(...)
Csehország33. (35.)
Litvánia34. (31.)
Lettország35. (41.)
Lengyelország36. (33.)
(...)
Szlovákia45. (47.)
(...)
Románia47. (55.)
Magyarország48. (50.)
(...)
Szlovénia55. (52.)
Bulgária56. (57.)
Forrás: IMD

A tágabb kelet-közép-európai régión belül a balti országok közül Észtország és Lettország tudott javítani, hat-hat helyezést tavaly óta, míg Litvánia kicsit rontott. A rangsor első felébe csak az előbbi ország jutott be. A visegrádi országok közül Csehország áll a legjobban, Magyarország ebben a négyesben messze hátul végzett. Az elmúlt évben az államcsőddel is kacérkodó Szlovéniát viszont sikerült megelőzni.

Még lejjebb Magyarország

Külön listát állítottak össze az IMD szakértői arról, hogyan ítélik meg a cégvezetők saját és más országok üzleti környezetét. Egytől tízig kellett osztályozniuk a versenyképességi rangsorban szereplő országokat. Az egyes azt jelentette, hogy elbátortalanítják az üzleti befektetéseket, míg a tízes azt, hogy bátorítják a vállalatok tevékenységének fejlesztését. Nincs nagy meglepetés abból a szempontból, hogy a két lista élmezőnye alapvetően megegyezik. Kivételt az USA képez, amelynek menedzserei sötéten látják országuk üzleti lehetőségeinek nemzetközi megítélését.

Hasonlóan vélekednek a francia, a tajvani és a lengyel cégvezetők. Az USA esetén az ország nemzetközi konfliktusai és időnként törvényhozási-kormányzati patthelyzetekhez vezető belső politikai konfliktusok, Franciaországnál pedig a lassú reformok és az ország globalizációellenes közhangulata járulhat hozzá a pesszimista hangulathoz.

Ezen a listán sajnálatos módon Magyarország sokkal lejjebb, az 53. helyen szerepel. Osztályzata nagyjából elégséges fölé: 3,51. Sikerült azonban megelőzni Bulgáriát, Lengyelországot és Romániát. A régiós éllovas az üzleti környezet nemzetközi megítélése alapján összeállított rangsorban Csehország, amely a 30. helyen (éppen hogy a lista első felében) végzett 6,18-as pontszámmal. Szlovákia 37., pontszáma 5.69.

IMD Versenyképességi Évkönyv 2014 - Rangsor (60 ország)
Kép: Megjegyzés: a 2014-as rangsorban fölfele mozgóak zölddel, a pozíciót vesztők

Az aktuális gazdasági folyamatok és Magyarország

Ami az aktuális gazdasági folyamatokat illeti, itt az IMD Versenyképességi Évkönyve négy szempont szerint veszi szemügyre a gazdaságok aktuális állapotát és állítja rangsorba őket: (i) gazdasági teljesítmény, (ii) kormányzati hatékonyság, (iii) üzleti hatékonyság, valamint (iv) az infrastruktúra. Magyarország esetében a vizsgált négy dimenzió közül a gazdasági teljesítményben és az infrastruktúrában volt tapasztalható érzékelhető javulás, míg a másik két területen egy-egy pozíciónyi relatív romlás mutatható ki.

A legjelentősebb javulás a gazdasági teljesítményben látszik, e tekintetben hazánk a 2013. évi relatív rangsorbeli 44. pozíciójáról a 2014-ben a 32. helyre került. Ezt a változást elsősorban a külkereskedelem (áru- és szolgáltatás export), a tőkebefektetések javuló trendjei, a megélhetéssel összefüggő költségek csökkenése eredményezte.

A kormányzati hatékonyság relatíve alig változott, a tavalyi 52. helyről az 53-re lépett vissza Magyarország, amit az átláthatóság érzékelt romlásával és az elöregedő társadalom által megtestesített és továbbra is jelen lévő kihívással lehet magyarázni. Az elért eredmények fönntarthatóságát (válságadókra támaszkodás, egyszeri eredményt hozó intézkedések) továbbra is kérdésesnek tartják a vállalatvezetők.

Az üzleti hatékonyság terén Magyarország a tavalyi 55. helyről az 56-ra csúszott le, amit alapvetően a termelékenységgel és a beruházási kedvvel lehet magyarázni, de megjelenik benne a fiatalok külföldi munkavállalásainak (elvándorlás) munkaerő-piacra kifejtett kártékony hatásai is.

Az infrastruktúra területén hazánk relatív pozíciója egy helyet javult, s 38-ról a 37-re lépett elő javult. Ez többek közt olyan indikátor javulása alapozta meg, mint technológiai infrastruktúra jellemzéseként felhasznált magas technológia-tartalmú export alakulása. E terület lassú javulása mögött a fenntartható fejlődés biztosíthatóságában, az innovációs kapacitás további erősíthetőségében, a zöld technológiai megoldások fölfuttathatóságában lévő bizonytalanságok állnak, amelyekre a vállalatvezetői felmérés is ráerősít.