Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bár az EU kezdi mérsékelni a közte és az USA, illetve Japán közötti innovációs szakadékot, tagállamok között még mindig elég jelentősek az eltérések, amelyek regionális szinten tovább mélyülnek. Az EB által készített az Innovatív Unió 2014-es kutatási és innovációs eredménytábla és a regionális innovációs eredménytábla legfrissebb adatai szerint az uniós régiók csaknem ötöde esetében romlott az innovációs teljesítmény.

 

Regionális innovációs eredménytábla 2014
Kép: Forrás: Európai Bizottság

Az unión belüli rangsor összességében viszonylag állandó: Svédország áll az élen, majd Dánia, Németország és Finnország következik. E négy országban valósul meg a legtöbb befektetés a kutatásba és az innovációba. Az előző évekhez képest Portugália, Észtország és Lettország fejlődött a legtöbbet. Az előrelépést az segítette, hogy a kutatási rendszerek nyitottabbá és vonzóbbá váltak, valamint fokozódott a vállalati innovációs együttműködés és a tudás piaci hasznosítása - áll a bizottsági felmérésben. (Ez utóbbi mutatók a licenciák és szabadalmak után külföldről befolyó bevételek alapján mérhetők.)

A kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított közkiadásoknak az elmúlt években tapasztalt növekedését azonban semlegesíti, hogy a vállalatok kockázatitőke-befektetései és a nem k+f-re irányuló innovációs kiadásai folyamatosan csökkennek.

Az EU tagállamainak innovációs teljesítménye, 2014
Kép: Napi.hu

Az elemzés a tagállamokat négy teljesítménycsoportba sorolja:

  • A "vezető innovátorok" mutatói jócskán meghaladják az uniós átlagot. Ide tartozik Dánia (DK), Finnország (FI), Németország (DE) és Svédország (SE). A bizottság elemzése szerint ezen országok sikere is abban rejlik, hogy a kutatási és a felsőoktatási rendszertől kezdve a vállalati innováción és a szellemi tulajdonon át a kkv-innovációig és a gazdasági hatásokig egyértelműen túlszárnyalják az uniós átlagot. Mindez kiegyensúlyozott tagállami kutatási és innovációs rendszerekről tanúskodik - teszi hozzá az elemzés.
  • A másik a "követő innovátorok" csoportja, ahol az innovációs teljesítmény meghaladja az uniós átlagot, vagy közel azonos vele. Ide sorolható Ausztria (AT), Belgium (BE), Ciprus (CY), az Egyesült Királyság (UK), Észtország (EE), Franciaország (FR), Hollandia (NL), Írország (IE), Luxemburg (LU) és Szlovénia (SI).
  • A harmadik csoport a "mérsékelt innovátoroké", ahol az innovációs mutatók az uniós átlag alatt vannak. Ebbe a csoportba tartozik Magyarország (HU) mellett a Cseh Köztársaság (CZ), Görögország (EL), Horvátország (HR), Lengyelország (PL), Litvánia (LT), Málta (MT), Olaszország (IT), Portugália (PT), Spanyolország (ES) és Szlovákia (SK).
  • Végül a negyedik a "lemaradó innovátorok" csoportja, azaz azoké az országoké, amelyeknek az innovációs teljesítményük jóval az uniós átgag alatt van. Itt van Bulgária (BG), Lettország (LV) és Románia (RO).
Forrás: Európai Bizottság
Kép: A nagyobb képért kattintson!

 

Élet az EU-n kívül

Az EU-n kívüli többi európai ország közül Svájc továbbra is az innováció bajnoka, hiszen minden uniós országot rendre maga mögé utasít. A globális összevetésből kitűnik, hogy Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán az EU-nál előbbre tart az innovációs teljesítmény területén. Az Egyesült Államokkal és Japánnak összehasonlítva az innovációs szakadék csökkent, Dél-Koreával összevetve azonban tovább nőtt.

Ausztráliával, Kanadával és a BRICS-országokkal (vagyis Brazíliával, Oroszországgal, Indiával, Kínával és Dél-Afrikával) összehasonlítva az EU megőrizte vezető pozícióját. A gyors ütemű fejlődést mutató Kínát leszámítva az EU előnye stabil maradt, sőt nőtt is.

Az Innovatív Unió 2014-es eredménytáblája 25 mutató felhasználásával készült. Ezek három fő kategóriát különítenek el:
  • Potenciál, vagyis az innovációt lehetővé tevő legfontosabb tényezők (emberi erőforrások, nyitott, kiváló és vonzó kutatási rendszerek, valamint finanszírozás és támogatás).
  • Vállalati tevékenységek: az európai vállalatok innovációs tevékenységeinek mértékét jelző mutatók (vállalati beruházások, kapcsolatépítés és vállalkozó szellem, szellemi tulajdon).
  • Eredmények: a gazdaság egészére gyakorolt jótékony hatásokat jelző mutatók (innovátorok, gazdasági hatások).

Az eredménytábla alapján is látható, hogy a kutatásra és az innovációra fordított befektetés a gazdasági teljesítményt nézve bőven megtérül - véli Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos, aki szerint a GDP 3 százalékára irányuló, 2020-as célkitűzés csak úgy valósulhat meg, ha az EU egészében emelkedik az innovációs beruházás mértéke. (Az EU a Horizont 2020 innovációs programján keresztül a következő 7 évben 80 milliárd euróból gazdálkodhat.)

Amíg egyes régiók kiváló mutatókkal büszkélkedhetnek, a jelentős különbségek megmaradtak. Az új regionális politika ezt a problémát is orvosolni próbálja Johannes Hahn regionális ügyekért és várospolitikáért felelős biztos szerint. A 274 európai régiónak ugyanis intelligens szakosodási stratégiát kell kidolgoznia, amely az innovációt is magában foglalja. Az európai strukturális és beruházási alapok segítségével több mint 100 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg a kutatás és innováció, a digitális növekedés, a kis- és középvállalkozások, valamint a környezetbarát energia és az energiahatékonyság területén.