Itt az újabb bankbotrány - íme, a részletek

Letartóztatták a negyedik legnagyobb bolgár bank két tisztviselőjét és haza várják többségi tulajdonosát, miután kiderült, hogy eltűnt 1,7 milliárd euró a bankból. Az ügyfeleknek járó kárpótlás túlzott deficit eljárást válthat ki az EU-ból.
Napi.hu, 2014. július 12. szombat, 16:48

A bolgár legfőbb ügyész beidézte a külföldön tartózkodó Cvetan Vaszilevet, a Corporate Commercial Bank (KTB) többségi tulajdonosát, amelynek működési engedélyét tegnap vonta nbe a szófiai jegybank, miután a független auditálók megállapították, hogy mintegy 1,75 milliárd eurónyi pénz tűnt el a negyedik legnagyobb bolgár bankból. A jegybank kormányzója, Ivan Iszkrov közlése szerint az eredeti tervvel ellentétben ezért nem mentik meg a bankot, és államosítják leányvállalatát, a Credit Agricole Bulgariát. A KTB vagyonát és betétállományát átviszik a leányvállalatba.

Júniusban kaptak szárnyra a hírek, hogy a KTB bajban van, mire megrohanták az ügyfelei, s a pánik átterjedt más bankokra is. A spekulatív támadásnak minősített folyamat kivédésére az Európai Bizottság 3,3 milliárd eurós hitelkeretet bocsátott a bolgár kormány rendelkezésére. Most a jegybank indítványára nyomozást indított a legfőbb ügyész, ami villámgyors eredménnyel járt - a Novinite szófiai hírügynökség jelentése szerint szombaton őrizetbe vették Orlin Ruszevet, a KTB igazgató tanácsának tagját és a bank igazgatóját. Bizonyítékokat találtak arra, hogy az igazgató személyes utasítására vették ki az eltűnt pénzeket a bankból és juttatták harmadik személynek. Őrizetbe vették a KTB főpénztárosát, Margarita Petrovát is, aki kivette a pénzt a páncélteremből, zsákokba rakta és átadta a meg nem nevezett harmadik személynek. Úgy néz ki, hogy még csak nem is sikkasztás, hanem közönséges lopás történt - bár még a profi bankrablók sem dicsekedhetnek ekkora zsákmánnyal. Az ügy miatt tegnap rendkívüli ülést tartott a bolgár parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága, amelyen részt vett a jegybank elnöke is.

A KTB többségi tulajdonosa, Cvetan Vaszilev felháborodott nyílt levélben utasította vissza a jegybank elnökének gyanúsítását, hogy bármi köze lenne a pénz eltűnéséhez. Azt állította, hogy hónapok óta céltudatos lejárató kampányt folytatnak ellene, összeesküvést szőttek a bankjába vetett bizalom aláásására, hogy fillérekért megszerezzék vagyonát, és felszólította a jegybank kormányzóját, árulja el, kinek a parancsait teljesíti. Az utalásokat, hogy a bankból ellopott pénzt neki adták át, nevetségesnek minősítette, mivel június 10-dike óta külföldön tartózkodik.

Iszkrov, a jegybank kormányzója cáfolta Vaszilev vádjait, és hangsúlyozta, hogy annak sugalmazásával ellentétben a központi bank döntéseit nem egy személyben hozza meg. Minden, amit állított, a három legnagyobb auditáló vállalat vizsgálatának eredményein és dokumentumokon alapult, így szavai a hiányzó pénzről nem minősíthetők "elfogult személyes véleménynek".

A központi bank vezérét azonban másfelől is támadják - a Protest Network civil szervezet szerint az ügy miatt le kellene mondania neki és a pénzügyi felügyeleti bizottság vezetőjének is, mert elmulasztották a KTB megfelelő ellenőrzését.

Petar Csobanov pénzügyminiszter a forrongó közhangulatban úgy nyilatkozott: a bank ügyfeleinek betéteit nem érinti annak csődje. Törvénymódosítást készítenek elő, hogy a kárpótlásukhoz szükséges összeg előteremtése érdekében felemelhessék az államadósság határát, és új állampapírok kibocsátásával teremtsék elő a mentőakció fedezetét. Mint mondta, valószínű, hogy az ügy miatt idén kénytelenek lesznek átlépni a költségvetési hiány 3 százalékos határát. Ez viszont nyugtalanítja a közgazdászokat és a politikusokat egyaránt, mert ez az unió túlzott deficiteljárást vonja maga után.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Hungarianmonexfraud, 2014.07.16 16:00

hungarianmoneyfraud beep com

Budapest, 2014.


Tisztelt Vezetőség!

A közép- és kelet-európai szocialista országok védelmi katonai-politikai szervezetét tartalmazó Varsói Szerződésben a Szovjetunió kidolgozott egy olyan tranzakciós rendszert, mely a pénzeket a vasfüggöny nyugati oldalán lévő egyetlen kommunista érdekeltségű Central Wechsel- und Creditbankon (CW Bank), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bécsi leányvállalatán keresztül forgatta a háttérben. Fekete János, Kádár János bankárja, szakmai gárdájával karöltve dolgozta ki a fedett pénzügyi manőverek összetett és igen bonyolult rendszerét, mely lehetővé tette a nyugati hitelezők, később pedig az IMF ellenőreinek megtévesztését az államadósság és a kötvénypiac valós adatainak manipulálásával.

A Szovjetunió felbomlott, a rendszer azonban nem állt le. A sok százmilliárdot érő tudást a bennfentesek egymásnak adták, így életben tartva azt hosszú évtizedeken keresztül. Kormányzásunk idején így persze mi is a tudás birtokába kerültünk használva is azt, azonban soha olyan méreteket nem öltött ez irányú tevékenységünk, mint ami most zajlik Magyarországon.

Az idők során az CW Banktól a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) került a rendszer központja, mely megadta a lehetőséget dr. Naszvadi György, a jelenlegi államháztartásért felelős államtitkár számára, hogy a szovjet rendszer által megalapozott állami csalás részleteit teljes körűen kidolgozza a magyar rendszer keretein belül. Naszvadi pályafutása nagy részét a Pénzügyminisztériumban töltötte, de elnöke volt a MÁK-nak is. 1973-ban került a PM Költségvetési Főosztályához, melynek 13 évvel később a vezetője lett. Ezt követően az államháztartási ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott. Karrierje során kidolgozta az állami csalás minden apró részletét, ezzel biztosítva magának a helyet a mindenkori politikai vezetésben, mivel erre a tudásra politikai nézetektől függetlenül minden hatalmon lévő vezetésnek szüksége van.

Egy jól ismert példa. Magyarország 1973 és 1989 között 1 milliárd dollár ?valódi? hitelt vett fel, melyet 11 milliárd dollár kamattal terhelten fizetett vissza úgy, hogy egyrészt hosszú éveken keresztül csak az aktuális kamatok fizetése céljából vett fel kölcsönt, másrészt pedig mindeközben az adósság a törlesztés ellenére 1989-re 20 milliárd dollárra nőtt. Később ugyan jelentősen megjavultak a további kölcsönök kamatfeltételei, valamint a már felvett hitelek egy részét is átalakították kedvezőbb kamatozásúra, de az ?adósság? megmarad. A magyar rendszerváltás előtti utolsó pillanatban aztán Németh Miklós miniszterelnök ?hirtelen talált? még 20,5 milliárd dollár külső adósságot, melynek bejelentésével egyidejűleg közölte, hogy még a 80-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról annak érdekében, hogy ne ijessze el a külföldi hitelezőket. Miből keletkezett további több, mint 20 milliárd dollár adósság úgy, hogy a korábbi 1 milliárd dollárt 17 év alatt 12-szeresen, már visszafizettük? Azóta is nagy rejtély.
Nyugati szakemberek több alkalommal is felvetették a manipuláció gyanúját, mivel a nemzetközi és a hazai pénzügyi mutatók között furcsa eltéréseket észleltek, azonban bizonyítani sosem tudták, mivel a politikai vezetés nem adott lehetőséget a teljes körű átvilágításra.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

anttikufar, 2014.07.12 20:13

..Bulgária példát mutat Európának ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html