A feltörekvő gazdaságok erősödését a fejlett gazdaságok gyorsulása valamint Kína folytatódó erőteljes bővülése támogatja, ám a szegénység csökkentésének felgyorsításához a feltörekvő gazdaságokban a munkahelyteremtést támogató, a pénzügyi rendszert és a szociális hálót erősítő strukturális reformokat kell végrehajtani - figyelmeztet a Világbank legfrisebb jelentésében.

A globális gazdaság a 2013-as 2,4 százalékos GDP-arányos ütemről várhatóan 3,2 százalékra gyorsul, majd 2015-16-ban 3,4-3,5 százalékon stabilizálódik. A Világbank előrejelzése szerint a globális kereskedelem a tavalyi 3,1 százalék után idén 4,6, 2015-ben és 2016-ban pedig 5,1-5,1 százalékkal bővülhet.

Kapcsolódó

A fejlett gazdaságokban a növekedést visszafogó szigrítások szorítása enyhülni fog, a politikai bizonytalanság csökken, így a gazdaság is a tavalyi 1,3 százalékról idén 2,2 százalékra gyorsulhat, majd 2,4 százalékon stabilizálódhat 2015-16-ban.

Az USA gazdasága a Világbank szerint idén 2,8 százalékos GDP-növekedést érhet el a tavalyi 1,8 százalék után, majd 2015-ben 2,9, 2016-ban 3 százalékra gyorsulhat.

Az euróövezet - két év zsugorodás után - idén 1,1 százalékkal bővülhet, majd jövőre 1,4, 2016-ban pedig 1,5 százalékos ütemet érhet el.  Az eurózónával kapcsolatban azonban arra is figyelmeztet a Világbank, hogy bár a valutaövezet kijött a recesszióból, az egy főre eső jövedelem több tagállamban még mindig csökken. Emellett a bankszektor még mindig gyenge, a bankunió részletei még mindig kidolgozás alatt vannak, így a valutablokk továbbra is érzékeny a sokkokra. Továbbá a nagyon magas a tartós- valamint a fiatal munkanélküliség, ami a foglalkoztathatóság romlása miatt ronthatja egy erős fellendülés kilátásait.

Nem kell aggódni

A feltörekvő térség gazdasága a 2013-as 4,8 százalékos ütemről a korábban prognosztizáltnál visszafogottabb ütemre, 5,3 százalékra gyorsulhat 2014-ben, majd 2015-ben az 5,5, 2016-ban az 5,7-es szintet is elérheti. Bár ez a bővülés 2003-07-es időszakhoz képest mintegy 2,2 százalékkal lassabb, a Világbank szerint nincs aggodalomra ok, miután ez a lassabb ütem is jelentős javulást mutat az 1980-as, 1990-es évek elejéhez képest.

Az európai és közép-ázsiai térség kilátásai továbbra is jók, a GDP az idei 3,5 százalékról 2016-ban 3,8 százalékra emelkedik. A régión belül a legnagyobb megugrás a kelet-közép-európai térségben volt: itt 2013-ban 1,5 százalékkal emelkedett a GDP. A Világbank szerint az eurózónával szorosabb kereskedelmi kapcsolatban lévő kelet-közép-európai országok a külső kereslet fellendüléséből profitálhatnak, de a lendületet részben visszafoghatja a gyenge belső kereslet, ami ilyen maradhat a bankszektor folyamatban lévő átstrukturálása és a szigorodó nemzetközi pénzügyi kondíciók miatt. A Világbank e régió kockázatai között említi az eurózóna és az orosz gazdaság elhúzódó gyengélkedését, illetve egy rendezetlen kiigazítást a magasabb globális kamatszintekhez és a nyersanyagárak további zuhanását. Az elemzés szerint Közép- és Kelet-Európa gazdasága 2014-ben 2,1, 2015-ben 2,2, 2016-ban 2,6 százalékkal bővülhet.

Magyarországon a Világbank szerint a tavalyi 0,7 százalékra becsült éves GDP-növekedés idén 1,7 százalékra gyorsulhat. A jövő évben az előrejelzés szerint a gazdasági növekedés 1,5 százalékra mérséklődhet, majd 2016-ban 2,7 százalékra gyorsulhat vissza. Ami a folyó fizetési mérleget illeti, a Világbank szerint 2013-ban a GDP 2,3 százaléka lehetett a többlet, idén pedig 2,2, 2015-ben 2,1, 2016-ban 3,2 százalékos szufficit lehet.

Damoklész kardja lebeg a feltörekvők fölött

A jelentés szerint a feltörekvő gazdaságok egyrészt örülhetnek annak, hogy a fejlett gazdaságok gyorsulása növeli a keresletet exportjuk iránt, ám a fejlett gazdaságok erősödésére adott válaszok nyomán az emelkedő kamatok visszafoghatják a tőkebeáramlást. A Világbank jelentése azonban arra is figyelmeztet, hogy a feltörekvő gazdaságokba történő tőkebeáramlás továbbra is érzékeny marad a globális pénzügyi kondíciókra. Egy kiszámítható, fokozatos monetáris szigorítás a feltörekvő országok befektetéseire és növekedésére mérsékelt hatással lehet: a tőkebeáramlás a tavalyi mintegy 4,6 százalékos GDP-arányos szintről 2016-ra 4,1 százalékra mérséklődhet.

Amennyiben viszont a kiigazítás kiszámíthatatlan módon történik - mint ahogy ez az arra adott piaci válaszban is látszott, ami a Fed kötvényvásárlási programjának visszafogásának kezdete körüli spekulációk idején történt -, a kamatok gyorsabban is emelkedhetnek. A piaci reakcióktól függően, így a feltörekvő országokba beáramló tőke akár 50 százalékkal, vagy ennél is nagyobb mértékben eshet vissza több hónapra, ami akár újabb válságokat is előidézhet a legtörékenyebb, azaz a nagy folyó fizetési mérleg hiánnyal, jelentős külső adósságállománnyal rendelkező gazdaságokban, különösen azokban, ahol az utóbbi években nagymértékű hitelbővülés volt tapasztalható, illetve ahol a teljes adósságállomány nagy része rövid lejáratú és/vagy devizaadósság.

Magyarország a legtörékenyebbek között

Magyarországot a Világbank jelentése az ilyen törékeny országok között említi Szerbiával és Ukrajnával együtt - ezeket az országokat ugyanis a tavaly nyári globális pénzpiaci kilengések és kamatemelkedések, valamint a tőkeáramlás megfordulása a Fed kötvényvásárlási programjának visszafogása körüli bizonytalanságok miatt keményen érintették. A feltörekvő európai és a közép-ázsiai gazdaságokban ennek következtében az átlagos havi tőkebeáramlás például 60 százalékkal esett június és október között az év első öt hónapjához képest.

A Világbank szerint ezen az országok döntéshozóinak már most lépéseket kellene tenniük az adósság hosszabb lejáratra történő átstrukturálása érdekében, a bankjaikat pedig stressztesztnek alávetni, illetve a pénzintézeteket arra késztetni, hogy kezdjenek el céltartalékokat képezni a kockázatos hitelekre (még mielőtt bedőlnek).

Bár a Világbank szerint a főbb kockázatok az elmúlt 5 évben mérséklődtek, alapvető kihívások még mindig maradtak. A döntéshozóknak ezért most arra kell összpontosítaniuk, hogy hogyan válaszolnak majd a jelentősen szigorodó globális pénzügyi kondíciókra. A megfelelő pufferrel és befektetői bizalommal rendelkező országok rábízhatják magukat a piaci folyamatokra, és a visszaeső tőkeáramlást anticiklikus makrogazdasági és prudens intézkedésekkel kezelhetik. A szűkebb manőverezési lehetőségű országok viszont megszorításokra, monetáris szigorításokra kényszerülhetnek. A hosszabb távú kilátások javítása érdekében egy hiteles reformterv lefektetése sokat segíthet a befektetői és a piaci bizalom megerősítésében, ami közép távon is hozzájárulhat a beruházások növekedéséhez, valamint a gazdasági növekedés gyorsulásához.