Krízist okozhat az európai energiaellátásban, amennyiben az előttünk álló téli évszak tartósan zimankós időjárást hoz a kontinensre a megújuló energiaforrásoktól való túlzott függés és a földgáztüzelésű erőművek kikapcsolása a rendszerből - hívja föl a figyelmet a napokban nyilvánosságra hozott jelentésében a Cap Gemini. A gázerőművek a megújuló energiaforrások mind szélesebb körű kötelező átvétele miatt olyan alacsony kihasználtság mellett üzemelnek, amely állandó költségeik kigazdálkodását is lehetetlenné teszi - fogalmaz a párizsi központú informatikai és konzultációs szolgáltatásokat nyújtó társaság. A mintegy 130 ezer megawatt gáztüzelésű erőművi kapacitás 60 százalékát fenyegeti a fenti okok miatt megszűnés 2016-ig az IHS kutatóintézet becslésére hivatkozó kutatás alapján.

Az elemzés rövid időn belül a harmadik vészjelzés az öreg kontinens energiaellátásának és -iparának kilátásai kapcsán, miután hétvégi tanácskozásuk alkalmával az iparági vezetők hasonló értelemben nyilatkoztak, de a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) is a szénhidrogén-versenyben lemaradó Európáról írt elemzésében.

Kapcsolódó

Visszatér a szénkorszak?

A legnagyobb fogyasztású órákban, az úgynevezett csúcsidőszakban ezek a jól szabályozható erőművek nélkülözhetetlen szerepet játszanak az ellátásban. A kontines számos országában az állam bőkezűen támogatja a megújuló alapú energia-, elsősorban áramtermelést, a fosszilis forrásból származó energiánál magasabb termelői árakat és kötelező átvételt biztosítva számára. A dotáció hatására a gázerőműveket mind nagyobb arányban időjárásfüggő, ezért ingadozó és nehezen szabályozható megújulókkal helyettesítik be - idézi a Bloomberg a felmérést, amelynek elkészítéséhez az Exane BNP Paribas, a VaasaETT és a CMS Bureau Francis Lefebvre jogi iroda is hozzájárult. (Mindehhez jön még az atomerőművek kivonása például Németországban.)

Egy másik következmény: a termelésben paradox módon ismét mind nagyobb szerepet kap az egyszer már túlhaladottnak minősített, viszonylag olcsó szén, amely az Egyesült Államok palagáz-forradalmának következtében is bőven rendelkezésre áll. Az európai karbonkvóta-árfolyam pangása szintén kedvez a kevésbé környezetbarát energiahordozó újbóli térnyerésének.

 

Kép: Reuters

 

A Cap Gemini a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformját sürgeti a kvótaárfolyam megtámogatása érdekében, emellett egy közös, összehangolt európai kapacitáspiac létrehozását is javasolja, amellyel a kereslet kielégítése hosszabb távon tervezhetővé válhat. Az Európai Unió emisszió-kereskedelmi rendszerében (EU ETS) forgó EUA karbonkvóták jegyzése 30 euró körüli 2008-as csúcsról áprilisban 3 euró alá süllyedt, de jelenleg is 5 euró alatt jár. Elemzők szerint 40-50 eurós árfolyam lenne elégséges ösztönző a jelentős kibocsátáscsökkentő beruházások elindításához.

Az energetikai infrastruktúra életképesebbé tétele érdekében új és hosszú távú gazdasági ösztönzőket kellene bevezetni, máskülönben a csökkenő haszonkulcsok és bevételek mellett az energiaellátás biztonsága hosszabb távon veszélybe kerülhet - fogalmaz a Cap Gemini.

Kevesebb befektetés

A problémát észlelve a kontinens országai sorra vágják vissza a zöldenergia-ipar dotációját, a Bloomberg New Energy Finance gyűjtése szerint pedig ez már megnyilvánul a befektetési statisztikákban is. A harmadik negyedben az előző negyedhez képest 14, a múlt év hasonló időszakához képest pedig 20 százalékkal estek vissza a tisztaenergia- és az okostechnológiai befektetések, amelyeket globálisan összességében 45,9 milliárd dollárra becsüli az időszakban a tanácsadó iroda. Az európai okok mellett óriási szerepet játszik az új trendben a palagáz-kitermelés és -felhasználás Egyesült Államokban tapasztalható robbanásszerű bővülése. Amerikában 41 százalékkal estek az ilyen irányú befektetések.

Árnyalja a képet, hogy a fotovoltaikus (napelem) telepítések terén az idei év várhatóan új rekordot hoz majd, 36,7 gigawatt kapacitással. A technológia fejlődése mellett ráadásul az árak csökkennek, vagyis kizárólag a befektetett összegekre hivatkozni csalóka képet eredményezhet.