A brüsszeli bürokrácia boszorkánykonyhájában formálódik az a terv, amelynek értelmében tíz év alatt fokozatosan egyetlen közös alapba vonnák össze az eurótagállamok nemzeti betétbiztosítási alapjaiban felhalmozódó forrásokat - írja a Financial Times. Az Európai Bizottság készülő javaslata (European Deposit Insurance Scheme) szerint az európai alap kezdetben csak a nemzeti betétbiztosítások tartalék forrása lenne. Közös alapként 2024-től működne.

A kezdeményezés hátterében a pénzügyi válság tapasztalatai állnak. Sok eurótagállam és az Európai Központi Bank (ECB) is úgy véli, hogy a közös betétbiztosítás megerősítené az euróba vetett bizalmat, hiszen garantálná, hogy a megtakarításokat soha többet nem váltanák át nemzeti valutákra, amelyek azután gyorsan leértékelődve erodálnák a betétek értékét. A görögök ettől tartva mentették ki pénzüket betéteikből januártól júniusig, ami több tízmilliárd eurós kárt okozott országuk pénzügyi rendszerének.

Valamit valamiért

A dolognak azonban nagy ára van: a betétbiztosítás összevonása pénzügyi kockázatközösséget hozna létre a tagállamok között. Az egyik ország adófizetőinek akkor is fizetniük kellene - a közös forráson keresztül -, amikor egy másik ország bankja menne csődbe. Nem meglepő, hogy a német kormány már szeptemberben, a tervezet első változatának megjelenésekor jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a javaslatot.

Berlin 2012 óta ódzkodik az EU hasonló kezdeményezéseitől, amelyeket a 2008-as összeomlás után a pénzügyi rendszer iránti bizalom helyreállítása érdekében találtak ki. Berlin szerint a betétbiztosítás összegereblyézése csak azt követően történhet meg, hogy egyetlen tagállam sem mentheti meg országa bankjait azon a címen, hogy túl nagy kárt okozna a csődjük. Emellett meg kell erősíteni az eurótagállamok költségvetési fegyelmét.

Bizalomhiány

Nem tehetjük meg, hogy azokat a betétbiztosítási alapokat, amelyeket évek alatt halmoztunk fel beadjuk a közösbe, miközben tagállamok még az eddig elfogadott szabályokat sem tartják be - érvel kormánya álláspontja mellett Jürgen Fitschen, a német bankszövetség elnöke. Ezzel azt kockáztatnák, hogy elvesztjük a saját állampolgáraink bizalmát, akik úgy bízták a német bankokra a pénzüket, hogy tudták: betéteik mögött az országuk betétbiztosítási alapja áll.

Fitschen arra a múlt évben elfogadott uniós szabályra utal, amely megköveteli a kormányoktól, hogy a bankokra kivetett díjból halmozzák fel betétbiztosításuk forrását. Amíg ez nem sikerül, addig a csődbe ment bankok helyett végső soron a kormányoknak kell helyt állniuk az adófizetők pénzéből.

A nemzeti alapok tőkéjének 2024-re el kellene érnie a biztosított betétek 0,8 százalékát. Ezt a határidőt négy évvel meghosszabbíthatják. (A szabály szerint az EU-tagállamok fejenként 100 ezer euróig térítik meg a bedőlt bankok okozta kárt.) Brüsszel terve nem igényelne újabb befizetést a bankoktól, ugyanis csupán a nemzeti alapok fokozatos átcsoportosításával számol.