Szerda éjfélkor járt le az a 21 nap, amelynek végén a kneszetnek fel kellett oszlatnia magát, és új választásokat kiírni, mert egyik párt sem tudott kormányt alakítani a szeptemberi választás eredményeképpen.

A kneszet egyúttal megszavazta a pártok választási költségkeretének növelését, hogy ki tudják fizetni a nyári választási kampányból származó adósságukat, és finanszírozhassák az újabb kampányt.

Bár az előrehozott választások kifejezetten gyakoriak, Izrael történetében először rendeznek 12 hónapon belül háromszor parlamenti választást, és most először alkalmazták a kormányalakítás kudarcára vonatkozó törvényt, amelynek keretében fel lehet oszlatni a parlamentet.

A törvények szerint ugyanis ha egy másodikként felkért kormányfőjelölt sem képes kormányt alakítani a rendelkezésére álló huszonnyolc nap alatt, majd a következő huszonegy napban egy képviselő sem tudja maga mellé állítani a törvényhozók többségét, vagyis legalább hatvanegy honatyát a százhúszból, akkor automatikusan ismételt választásokat kell tartani.

A pártok, a Kék-fehér és a Likud egymást okolja a kormányalakítás kudarcáért. A magyar kormányfővel is jó barátságban lévő Benjámin Netanjahu, az átmeneti kormány miniszterelnöke kijelentette, hogy a Beni Ganz vezette Kék-fehér egy tapodtat sem mozdult a kompromisszum irányába, a Kék-fehér szerint viszont éppen a Likud nem alkudott meg sem a jobboldali-vallásos tömb feloszlatásában, sem a rotációs kormányzás sorrendjében, vagyis abban, hogy Netanjahu vagy Ganz legyen elsőként miniszterelnök.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság több mint negyven százaléka a Likudot hibáztatja a tárgyalások kudarcáért, több mint húsz százaléka a jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk nevű pártot vezető Avigdor Libermant, és csak öt százalék tekinti felelősnek Beni Ganzot.

Így lőtte lábon magát Bibi

Netanjahu sokak szerint már a szeptemberi választás éjszakáján létrehozta az 55 képviselőből álló, Ganz erőfeszítéseit eleve blokkoló ultraortodox-jobboldali képviselői csoportot, mert már akkor tudta, hogy csakis újabb választásokkal maradhat meg legalább egy átmeneti, kisebbségi kormány élén. A választási vereség és a kormányalakítási kudarc ellenére a szeptembertől tartó időszak legnagyobb politikai teljesítménye és sikere kétségtelenül ez a tömb lett, amellyel elejét vette, hogy más legyen Izrael miniszterelnöke.
Ezért a Kék-fehér hiába nyert kevéssel a választáson, sem Netanjahu tömbjével, sem egy onnan kiszakítandó párttal, sem a megosztott ellenzékkel nem tudott kormányt alakítani: megnyerte a csatát, de elvesztette a háborút. A Netanjahu vezette tömbbel azért nem sikerült egységkormányt alakítania, mert ugyan Netanjahu elfogadta, hogy a két pártvezető felváltva vezesse az országot, de csakis úgy, hogy ő lesz az első.
Ezt a feltételt viszont több okból is elutasította a Kék-fehér: egyrészt nem bíztak abban, hogy Netanjahu fél év után valóban átadja a hatalmat, és valamilyen ürüggyel nem írat ki újabb választást, másrészt legfőbb ígéretük választóiknak az volt, hogy nem lépnek be a Netanjahu vezette kormányba, különösen nem a kormányfő ellen korrupció vádjával történt vádemelés után.
Ezért számukra is csak egy újabb választás jelenthet előrelépést, annak reménye, hogy legközelebb a választók egyértelműbb helyzetet teremtenek, és ők nagyobb győzelmet aratnak.
A kneszet föloszlatásának estéjén a Jediót Ahronót című újság honlapján, az yneten David Bitán, a kormányfő bizalmasa, a Likud egyik erős embere kijelentette, hogy ez lesz Netanjahu utolsó esélye. Reményei szerint ami szeptemberben nem sikerült, az sikerülhet márciusban, vagyis a Likud és a jobboldali-vallásos tömb ezúttal majd megszerzi az új kneszet többségét.

A katonai rádió felmérése szerdán a szeptemberihez hasonló részvételi arányt jósolt a következő választásokra, de a megszólaltatott közvélemény-kutató szerint ezen belül várhatóan nőni fog az arabok részvétele, ami a baloldal-centrum tömb erősödéséhez vezethet.

A 13-as tévé közvélemény kutatása a kampány hivatalos kezdete előtt négy mandátummal többet, 37-et ígért a centrista Kék-fehérnek a Likudnál, és a balcentrum is hárommal több képviselőt küldhetne a kneszetbe a jobboldali-vallásos tömbnél, ha most tartanák a választásokat.

Jelentős változást hozott a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának mérése. Beni Ganz a legújabb felmérésekben behozta az évek óta toronymagasan vezető Benjámin Netanjahut, amikor arról kérdezték az izraelieket, hogy szerintük ki a legalkalmasabb személy a kormány élére.