Szerda éjfélkor járt le az a 21 nap, amelynek végén a kneszetnek fel kellett oszlatnia magát, és új választásokat kiírni, mert egyik párt sem tudott kormányt alakítani a szeptemberi választás eredményeképpen.

A kneszet egyúttal megszavazta a pártok választási költségkeretének növelését, hogy ki tudják fizetni a nyári választási kampányból származó adósságukat, és finanszírozhassák az újabb kampányt.

Kapcsolódó

Bár az előrehozott választások kifejezetten gyakoriak, Izrael történetében először rendeznek 12 hónapon belül háromszor parlamenti választást, és most először alkalmazták a kormányalakítás kudarcára vonatkozó törvényt, amelynek keretében fel lehet oszlatni a parlamentet.

A törvények szerint ugyanis ha egy másodikként felkért kormányfőjelölt sem képes kormányt alakítani a rendelkezésére álló huszonnyolc nap alatt, majd a következő huszonegy napban egy képviselő sem tudja maga mellé állítani a törvényhozók többségét, vagyis legalább hatvanegy honatyát a százhúszból, akkor automatikusan ismételt választásokat kell tartani.

A pártok, a Kék-fehér és a Likud egymást okolja a kormányalakítás kudarcáért. A magyar kormányfővel is jó barátságban lévő Benjámin Netanjahu, az átmeneti kormány miniszterelnöke kijelentette, hogy a Beni Ganz vezette Kék-fehér egy tapodtat sem mozdult a kompromisszum irányába, a Kék-fehér szerint viszont éppen a Likud nem alkudott meg sem a jobboldali-vallásos tömb feloszlatásában, sem a rotációs kormányzás sorrendjében, vagyis abban, hogy Netanjahu vagy Ganz legyen elsőként miniszterelnök.

A közvélemény-kutatási eredmények szerint a lakosság több mint negyven százaléka a Likudot hibáztatja a tárgyalások kudarcáért, több mint húsz százaléka a jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk nevű pártot vezető Avigdor Libermant, és csak öt százalék tekinti felelősnek Beni Ganzot.

Így lőtte lábon magát Bibi

Netanjahu sokak szerint már a szeptemberi választás éjszakáján létrehozta az 55 képviselőből álló, Ganz erőfeszítéseit eleve blokkoló ultraortodox-jobboldali képviselői csoportot, mert már akkor tudta, hogy csakis újabb választásokkal maradhat meg legalább egy átmeneti, kisebbségi kormány élén. A választási vereség és a kormányalakítási kudarc ellenére a szeptembertől tartó időszak legnagyobb politikai teljesítménye és sikere kétségtelenül ez a tömb lett, amellyel elejét vette, hogy más legyen Izrael miniszterelnöke.
Ezért a Kék-fehér hiába nyert kevéssel a választáson, sem Netanjahu tömbjével, sem egy onnan kiszakítandó párttal, sem a megosztott ellenzékkel nem tudott kormányt alakítani: megnyerte a csatát, de elvesztette a háborút. A Netanjahu vezette tömbbel azért nem sikerült egységkormányt alakítania, mert ugyan Netanjahu elfogadta, hogy a két pártvezető felváltva vezesse az országot, de csakis úgy, hogy ő lesz az első.
Ezt a feltételt viszont több okból is elutasította a Kék-fehér: egyrészt nem bíztak abban, hogy Netanjahu fél év után valóban átadja a hatalmat, és valamilyen ürüggyel nem írat ki újabb választást, másrészt legfőbb ígéretük választóiknak az volt, hogy nem lépnek be a Netanjahu vezette kormányba, különösen nem a kormányfő ellen korrupció vádjával történt vádemelés után.
Ezért számukra is csak egy újabb választás jelenthet előrelépést, annak reménye, hogy legközelebb a választók egyértelműbb helyzetet teremtenek, és ők nagyobb győzelmet aratnak.
A kneszet föloszlatásának estéjén a Jediót Ahronót című újság honlapján, az yneten David Bitán, a kormányfő bizalmasa, a Likud egyik erős embere kijelentette, hogy ez lesz Netanjahu utolsó esélye. Reményei szerint ami szeptemberben nem sikerült, az sikerülhet márciusban, vagyis a Likud és a jobboldali-vallásos tömb ezúttal majd megszerzi az új kneszet többségét.

A katonai rádió felmérése szerdán a szeptemberihez hasonló részvételi arányt jósolt a következő választásokra, de a megszólaltatott közvélemény-kutató szerint ezen belül várhatóan nőni fog az arabok részvétele, ami a baloldal-centrum tömb erősödéséhez vezethet.

A 13-as tévé közvélemény kutatása a kampány hivatalos kezdete előtt négy mandátummal többet, 37-et ígért a centrista Kék-fehérnek a Likudnál, és a balcentrum is hárommal több képviselőt küldhetne a kneszetbe a jobboldali-vallásos tömbnél, ha most tartanák a választásokat.

Jelentős változást hozott a miniszterelnök-jelöltek alkalmasságának mérése. Beni Ganz a legújabb felmérésekben behozta az évek óta toronymagasan vezető Benjámin Netanjahut, amikor arról kérdezték az izraelieket, hogy szerintük ki a legalkalmasabb személy a kormány élére.