Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Szlovéniában az elmúlt években sorozatosan jöttek a kormányválságok, és most úgy néz ki, alig 4 hónappal azután, hogy Janez Jansa jobboldali SDS-ének (Szlovén Demokrata Párt) vezetésével  felállát a kormány, könnyen lehet, hogy új választásokat kell kiírni. Tavalyelőtt Miro Cerar egykori kormányfő és szövetségesei azért mondtak le, mert a magyar részvétellel megépülő Divaca-Koper vasútvonal új vágányának megépítéséről szóló népszavazást szabálytalanul írták ki. Az előrehozott választáson bár az SDS kapta a legtöbb szavazatot, kormányt mégis a Marjan Sarec-féle baloldali-centrista többpárti koalíció alakíthatott. A sokszínű kormány viszont hamar megbukott, mert az egészségügy finanszírozásának átalakításában nem tudtak megállapodni, valamint a már említett vasútépítés - ami Szlovénia legnagyobb infrastrukturális beruházása lenne - is csúszott a felek vitái miatt.

Februárban előrehozott választások nélkül, de megalakulhatott - majd március 3-án bizalmat is kapott - az SDS-kormány miután sikerült koalíciós partnereket találniuk maguk mellé. Most viszont egyre inkább az a kérdés, hogy még hány hete van a már kétszer kormányzó (2004-től 2008-ig és 2012-től 2013-ig) Janez Jansának és pártjának. A legújabb válságot a koronavírus-járvány alatt lefolytatott lélegeztetőgép-beszerzések korrupciógyanús ügyletei idézték elő.

A tévéből értesült az ügyészség

A koronavírus-járvány viszonylag hamar megjelent Szlovéniában, már március 4-én már megtalálták az első fertőzöttet, napokkal azután, hogy Olaszországban már világossá vált, hogy teljes karanténszabályozás nélkül nem lesznek képesek kezelni a pandémiát. A sok ingázó miatt csak idő kérdése volt, hogy a Covid-19 mikor eredményez válsághelyzetet Szlovéniában is.

A Jansa-kormány ezért gyorsan korlátozásokról döntött és látva a bergámói kórházakról készült fotókat, valamint olvasva a híreket a válságos helyzetről, amelyben az orvosoknak választaniuk kell, ki kap lélegeztetőgépet, döntöttek a berendezések mielőbbi beszerzéséről.

Két hónappal ezelőtt viszont a Tarca nevű tévéműsorban lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen Zdravko Pocivalsek gazdasági miniszter az egészségügyi eszközbeszerzési állami hivatal vezetőivel kiabál, hogy azonnal utaljanak át 8,8 millió eurót (3,15 milliárd forintot) egy Geneplanet nevű cégnek, hogy védőfelszereléseket és lélegeztetőgépeket vásároljanak.

Nem érdekel, hogy még nincs bankgaranciájuk, két óra, három óra múlva megkapják, de nekünk minél előbb meg kell kötnünk az üzletet

- mondogatta Pocivalsek a márciusban készült felvételeken a készletező vezetőinek a telefonban, akik kitartottak amellett, hogy a veszélyhelyzet dacára is szabályosan akarják lefolytatni a szerződéskötést és a fizetést.

Zdravko Pocivalsek
Kép: AFP

Aztán a necenzurirano.si oldal május közepétől kezdve sorra tárta fel a visszásságokat az üggyel kapcsolatban: nemcsak hogy irányított lehetett a közbeszerzés, de a megvásárolt egészségügyi védőfelszerelések egy részét nem is Szlovéniában használták fel (dacára annak, hogy hiány volt mind maszkokból, mind kesztyűkből), hanem egyből külföldre szállították a ljubljanai repülőtérről és továbbértékesítették.

Mindehhez az is hozzájön, hogy közvetítőcégeket iktattak a cégek és az egészségügy közé, ami miatt jelentősen drágább volt a beszerzés, mintha közvetlenül a kínai vagy más gyártóktól vásároltak volna. Utóbbit azzal tolta el magától a beszerzést intéző gazdasági tárca, hogy nem üzletelhetnek direktben külföldi cégekkel, amiről aztán kiderült, hogy egyáltalán nem igaz.

Elkezdtek nyomozni, már két miniszter lemondott

Az ügyben vizsgálatot indított a Nemzeti Nyomozó Iroda (NPU), egyben a korrupciós ügyeket vizsgáló hatóság, amely rövid kutakodás után az ügyészséget is bevonta az eljárásba. A héten így 11 (más hírek szerint 14) helyen tartottak házkutatást, aztán kihallgatták és őrizetbe vették Zdravko Pocivalseket, valamint a helyettesét.

Az elmúlt hónapokban viszont az ellenzék folyamatosan követelte, hogy állítsanak fel parlamenti vizsgálóbizottságot is, bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a miniszter ellen (ezt nem szavazta meg a parlament), valamint elvárták, hogy adjon nyilvános tájékoztatást a vádhatóság a nyomozás állásáról. A felsoroltak közül mindet végig ellenezte Ales Hojs belügyminiszter, aki kedden végül lemondott, majd követte őt az országos rendőrfőkapitány is. Hojs végig arról beszélt, hogy az egész nyomozás politikai nyomásra indult el, továbbá szerinte "még mindig a jugoszláv idők kommunistái" vezetik a hatóságokat.

A jogosultságaim nem teszik lehetővé, hogy beavatkozzak a rendőrség vagy az NPU munkájába. A mai vizsgálatok politikai indíttatásúak, ezért benyújtom a miniszterelnöknek a lemondásomat

- mondta el a politikus.

Még senki sem mondta ki, hogy viszlát

Szerdán már világossá vált, hogy a kormánykoalíció - amelynek az SDS-en kívül tagja a Modern Közép Pártja (SMC), az Új Szlovénia (NSi) nevű tömörülés és a Szlovén Nyugdíjasok Demokratikus Pártja (DeSUS) - már recseg, az ügyben nem érintett szervezetek politikai arcmentése miatt könnyen széteshet. Maga Pocivalsek az SMC delegáltja, de Hojs SDS-es, ezért a másik két párt egyelőre próbálta semleges nyilatkozatokkal kivonni magát a botrányból, mondván fontos, hogy az ügyészség politikai befolyásoltság és nyomás nélkül derítse fel az ügyet, de a szlovén sajtó szerint már kedden és szerdán is válságértékezleteket tartottak.

A hét fejleményei után a baloldali és a mérsékelt közép ellenzéki pártjai követelik a jobboldali kormány lemondását. Ami önmagában még nem nagy szó, ugyanis megtették ezt már a télen is, amikor kiderült, hogy magyar cégek hirdetési pénzeken keresztül támogatták észak-macedón és szlovén, az Orbán-kormánnyal szövetséges politikai pártok - mint a Jansa-féle SDS, - médiaérdekeltségeit, ami miatt szintén nyomoz a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Már elítélték korrupció miatt

Jansát 2014 áprilisában találta bűnösnek a bíróság, amiért 2006-ban kenőpénzt fogadott el a Patria finn fegyvergyártó cégtől. Első fokon 2013 júniusában ítélték el, de a politikus fellebbezett. Két másik vádlottat, Ivan Crnkovic üzletembert és Tone Krkovicot, a szlovén hadsereg tábornokát 22 hónapi letöltendő börtönbüntetésre és fejenként 37 ezer eurós (11 millió forint) pénzbüntetésre ítéltek, ezt az összeget Jansának is ki kell fizetnie.

A politikus az utolsó pillanatig reménykedett abban, hogy a legfelsőbb bíróság vagy az alkotmánybíróság felfüggeszti büntetését, azonban 2014-ben be kellett vonulnia a börtönbe. Különösen bravúros, hogy a 2019-es választásra úgy tudott visszatérni, hogy pártja a parlamenti többséget nem, de a győzelmet legalább megszerezte.

A magyar jobboldali üzleti körök megjelenése és a budapesti vezetés aktív pénzköltése a térségben amúgy is feszültségeket okozott. Vállalt barátsága miatt Janez Jansát rendszeresen a szlovén Orbán Viktorként, vagy annak bábjaként emlegette a helyi ellenzék kevésbé mérsékelt fele, valamint a sajtó is. Jól mutatja a magyar politika beépültségét a helyi közbeszédbe, hogy néhány hete azt graffitizték fel az SDS egyik pártirodájára, hogy Orbán Kft.

Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.

Jansa viszont a mostani botrány kapcsán már jelezte, hogy nem mond le, nem áll szándékában feloszlatni a kormányt, helyette szerdai sajtóközleményében arról beszélt, hogy kettős mércét alkalmaznak a szlovén hatóságok, elfogultak és a régi jugoszláv rendszer potentátjainak furkósbotjaiként működnek. Levelében - a Siol.net szerint - azt írta:  "mindannyian kötelesek az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően, szakmailag és nem szelektív módon folytatni a tevékenységüket"

Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a politikai szimpátiák és a média nyomása már régóta meghatározza a három hatóság működését, ahelyett hogy a bűncselekmények gyanújának vagy a tulajdon vagy közérdek károsodásának súlyát ténylegesen mérlegelnék. Ezt igazolja is a miniszternél folytatott házkutatás. Az orvosi berendezések még négy hónapja sincsenek itt, a pandémia teljes káosza közepette szerezték be őket, sok dolog még nem is rendeződött.

- magyarázkodott Jansa, aki ezzel arra utalhatott, hogy a lélegeztetőgépek, valamint az egészségügyi védőfelszerelések piacán a járvány közepette, a megnövekedett kereslet hatására jelentősen emelkedtek az árak. Vagyisl vitatja azt, hogy drágán vásárolták volna a berendezéseket.

Jansa érvelése két szempontból vizsgálandó: egyrészről a Necenzurirano.si szerint a probléma az, hogy a közbeiktatott beszerzőcégek miatt drágábbak voltak a beszerzések, mintha az állam közvetlenül vásárol. Abban viszont igaza van, hogy a normál piaci árakhoz nem lehet mérni a lélegeztetőgépek árát: már a járvány elején arra panaszkodott például a francia kormány, hogy "kalózkodás" megy a piacon, mert a megrendelt eszközöket néha még úgy sem szállították le a gyártók, hogy előre, ráadásul ráhagyással fizettek a berendezésekért, mert egy másik állam - kifejezetten az Egyesült Államokra mutogatott Édouard Philippe miniszterelnök - rálicitált a gépekre akár a reptéren is.

Másrészről a Geneplanet cég a Total News Slovenia szerint 110 darab új és 20 használt gépet szerzett 3,6 millió euróért (1,3 milliárd forintért). Ami azt jelenti, hogy átlagosan 9,5-10,5 millió forintnyi pénzbe kerülhetett egy berendezés. Eredetileg 220 darab Siriusmed R30 típusú gépet rendeltek volna tőlük, de a két hónapja kirobbant botrány miatt módosították a szerződésüket.

Kérdés, hogy ezt milyen piaci körülmények között érdemes vizsgálni: az ügyészség állítólag abból indul ki, hogy a szlovén kormány számára elérhetők voltak jóval alacsonyabb árcédulájú ajánlatok. Sajtóhírek szerint 50 százalékkal olcsóbb lehetőségre is nemet mondtak, bár ezt a hatóságok a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kommentálták. Ha viszont magyarországi példából indulunk ki, akkor kifejezetten olcsón szerezték az eszközöket.

Ugyanis Menczer Tamás külügyi államtitkár azt közölte a beszerzésekről, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium 16 ezer darab lélegeztetőgépet vásárolt 300 milliárd forintért. Ez alapján egy berendezés átlagosan 18,75‬ millió forintba került a magyar kormánynak, vagyis a szlovén kormányt most éppen az ehhez képest nagyjából fele ennyibe kerülő gépekért kérik számon, mondván, hogy túlárazva szerezték őket. Az összehasonlítást egyébként nehézkessé teszi a vásárlások időpontja - gyorsan változott a respirátorok ára a piacokon, ahogy az egész világot maga alá gyűrte a járvány -, valamint az, hogy nem tudni, pontosan milyen típusokat rendeltek.