Osima Tadamori házelnök a parlament rendkívüli ülésén felolvasta Akihito császár erről szóló rendeletét. Az ellenzék legnagyobb bosszúságára Abe nem tartott beszédet a törvényhozásban, nem bocsátkozott vitába, és a parlament feloszlatása után sajtótájékoztatót sem tartott.

Abe Sindzó a Liberális Demokrata Párt (LDP) hétfői gyűlésén jelentette be, hogy a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen feloszlatja a törvényhozás alsóházát. A miniszterelnök, aki egyben a kormányzó konzervatív LDP vezetője is, azzal indokolta döntését, hogy így akar széles körű támogatottságot szerezni a növekvő észak-koreai fenyegetés miatt átalakításra szoruló biztonságpolitikájának, valamint új jóléti intézkedéseinek.

Ellenzéki pártok bírálták a kormányfő döntését, és tiltakozásul nem is vettek részt a parlament csütörtöki rendkívüli ülésén. Szerintük semmi sem indokolja az alsóház idő előtti feloszlatását, és erre valójában azért kerül sor, mert az országgyűlésben egyre sűrűbben támadták a miniszterelnököt nepotista intézkedései és botrányai miatt.

A képviselők mandátuma 2018 decemberében járt volna le. A japán törvények értelmében a képviselőház feloszlatása után negyven napon belül új választásokat kell tartani. A kampányidőszak október 10-én veszi kezdetét, az előrehozott választást pedig 22-én tartják meg.

Abe Sindzó alig két héttel ezelőtt még tagadta, hogy a kétkamarás japán törvényhozás nagyobb erőt képviselő alsóházának feloszlatására készül.

Abe 2014 novemberében is feloszlatta a parlament alsóházát, és az egy hónappal később, decemberben tartott választáson az LDP a kisebbik koalíciós partnerpárttal, az Új Komeitóval elsöprő győzelmet aratott. Ha az LDP újra megnyeri a választást, és Abét jövőre ismét pártelnökké választják, ő lesz majd a miniszterelnöki tisztséget leghosszabb ideig betöltő politikus Japán történelmében. A közvélemény-kutatásokból ítélve azonban a polgárok többsége ezt ellenzi - írta a portál.