Felgyorsult egy jégsapka olvadása - nagyobb lehet a baj, mint gondolták

Szélsőségen és váratlanul felgyorsult az Oroszország északi-sarki területein lévő Vavilov-jégsapka olvadása, 2015-16-ban egyetlen év alatt a jégsapka mintegy 4,5 köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből egy nemzetközi kutatócsoport mérései szerint - írja az MTI.
Szász Péter, 2018. szeptember 20. csütörtök, 15:20
Fotó: Pixabay

A Szevernaja Zemlja-szigetcsoport részét képező Októberi forradalom nevű, részben gleccserek borított sziget öt jégsapkájának egyike a Vavilov. A Coloradói Egyetem geológusa, Mike Willis vezette nemzetközi kutatócsoport a DigitalGlobe műholdjainak segítségével követte figyelemmel a Vavilov olvadását.

A hideg jégsapkák, mint a Vavilov, a sarkokon lévő sivatagokban alakulnak ki, ahol kevés a csapadék, és általában a talapzatukig fagyottak.

A kutatók kimutatták, hogy 2015-ben a jégsapka mintegy 100 méternyit zsugorodott, és jege mintegy 4 kilométerre nyomult a Kara-tengerbe. A 4,5 köbkilométernyi jég olvadása elegendő ahhoz, hogy New York Manhattan kerületét mintegy 75 centiméter vízzel borítsa be - érzékeltették a kutatók.

A gleccser jege jelenleg naponta 5-10 méteres sebességgel siklik.

Az olvadás felgyorsulása előtti 30 évben a jégsapka csak néhány méternyit zsugorodott és 1,2 köbkilométernyi jeget veszített el tömegéből.

"Egy melegedő klímában a gleccserek olvadásának felgyorsulása egyre inkább mindennapos, de a Vavilov jégvesztesége szélsőséges és váratlan" - idézte Williest a Phys.Org tudományos ismeretterjesztő hírportál.

A Föld felszínét mintegy 780 ezer négyzetkilométeren borítja gleccser és jégsapka, amelyeknek olvadása potenciális veszélyt jelent a tengerszint emelkedésére. A kutatók soha nem tapasztalták a jégsapka olvadásának ilyen mértékű felgyorsulását, és az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban közzétett tanulmányukban rámutatnak, eredményeik felvetik a lehetőségét annak, hogy a most még stabil jégsapkák az eddig véltnél sokkal sérülékenyebbek.

A műholdas felvételekből kiderült, hogy az olvadás lassú volt 2010 előtt, amikor elkezdett felgyorsulni, majd 2015-ben egyre jobban gyorsult. A kezdeti nagyon lassú felgyorsulást a kutatók egy 50 évvel ezelőtti jelenség számlájára írják, akkor ugyanis megváltozott a csapadék érkezésének iránya. Előtte a hó és a jég délkeletről érkezett a térségbe, után délnyugat felől. Amint a jégsapka nyugat része elkezdett a tengerbe csúszni, felgyorsult a jég tengerbe nyomulása.

Korábban a tudósok azt feltételezték, hogy a tengerszint felett ülő sarki jégsapkák lassan reagálnak a globális felmelegedésre, de a tanulmány szerzői megkérdőjelezték ezt.

A kép illusztráció, forrás: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2018.09.20 20:20

Május kb közepétől kb szept végéig az északi sarkon 24 órát süt a nap (körbejár)
Évente 1x jön fel és 1x megy le (a déli sarkon is)

Nem nehéz kitalálni, hogyha a légkörből fokozottan verődik vissza az infravörös sugárzás akkor a sarkokon ebben az időszakban 2x annyi a hőterhelés magyarul ilyenkor extrém a relativ melegedése a sarkoknak

Innen a brutál szárazság európában és az elképesztően rossz krumpli, hagyma, győkérzöldség termés

Októberben már a borzalmas élelmiszer áremelkedésről fogtok irogatni az őszi terményekben és az abból készülő kaják masszív árairól ( pl hasábburgonya kb duplázódni fog és nem is lesz a boltokban hamarosan )
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html