A korábbi prognózisban 3,2 százalékos GDP-csökkenés és 10,8 százalékos infláció szerepelt. A jegybank az igazgatótanács pénteken tartott ülése után kiadott előrejelzésében három forgatókönyvet vázoltak fel a következő három évre.

Legrosszabb esetben, ha a kőolaj hordónkénti átlagára 40 dollár alatt lesz 2016-18-ban, Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) 5 százalékkal vagy többel is zsugorodhat jövőre, az infláció pedig 7-9 százalék között alakulhat. A gazdaság legkorábban 2018-ban indulhat növekedésnek.

A derűlátó forgatókönyv szerint az Urals típusú nyersolaj hordónkénti átlagára fokozatosan emelkedik és 2018-ra eléri a 70-80 dollárt. Ebben az esetben a GDP jövőre 0-0,5 százalékkal, 2017-ben 1-2 százalékkal, 2018-ban pedig 2,5-3,5 százalékkal növekedhet.

A következő három évre 50 dollár körüli olajárral számoló alapforgatókönyv azonban az, hogy az orosz gazdaság teljesítménye jövőre várhatóan 0,5-1 százalékkal csökken, 2017-ben 0,1 százalékkal, 2018-ban pedig 2-3 százalékkal növekedhet. Az infláció az optimista és az alap forgatókönyv szerint is 5,5-6,5 százalékra mérséklődhet jövőre, a következő két évben pedig 4 százalék körül alakulhat.

Az idei első félévben 52,5 milliárd dollárt tett ki a nettó tőkekivonás értéke a tavaly egész évi 154 milliárd dollár után. A jegybank arra számít, hogy idén az egész évben 85 milliárd dollárt tesz majd ki a nettó tőkekivonás. Alapesetben jövőre 56 milliárd, 2017-ben 53 milliárd, 2018-ban pedig 47 milliárd dollárral, jó esetben pedig 65, 61, illetve 58 milliárd dollárral haladhatja meg az Oroszországba behozott tőke értéke a kivont tőkéét.

Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint Elvira Nabiullina, a központi bank elnöke a kamatdöntő tanácskozás utáni sajtótájékoztatóján beszélt arról is, hogy nem számítanak a rubel árfolyamának további gyengülésére, arra viszont igen, hogy erős ingadozások lehetnek. Az árfolyamra a nagyobb hatást az olajárak gyakorolják, a tőkeáramlásé gyengült.

Az orosz jegybank az elemzői várakozásokkal összhangban 11 százalékon tartotta az alapkamatot, mert a rubel újbóli gyengülése növelte az inflációt.