Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Joe Biden, az Egyesült Államok új elnöke 1,9 ezer milliárdos gazdaságösztönző csomag kezdeményezésével indítja kormányzását, ami jól tükrözi az amerikai elit jelenlegi gondolkodását. A felső tízezer úgy véli, nem számít mekkora költségvetési hiány és államadósság keletkezik az állam pénzszórása miatt. Azok a figyelmeztetések, amelyek szerint órási inflációhoz és a dollár elértéktelenedéséhez vezethet a költekezés, nem jöttek be. Ezért könnyű azt hinni, hogy csak a régi közgazdasági iskola megrögzött híveinek riogatásáról van szó - kezdi a Financial Timeson (FT) megjelent elemzését Ruchir Sharma, a Morgan Stanley Investment Management vezető stratégája.

Közgazdász professzorok és a média gazdasági szakérői arról beszélnek, hogy az infláció halott, a kamatok alacsonyak. Így felelőtlenség lenne, ha a kormány nem venne fel hitelt annak érdekében, hogy az ebből származó forrásból felpörgesse a koronavírus-válság miatt lelassult gazdaságot. Hogy milliárdokról vagy ezermilliárdokról van-e szó, az nem számít, mivel a dollár a világ legkeresettebb valutája. Ez a vélekedés azonban figyelmen kívül hagyja, milyen kárt okoznak már most is a világ országainak egyre nagyobb költségvetési hiányai és államadósságai - és nem olyan teljesülő vagy nem veszélyről van szó, mint az infláció vagy a valuta elértéktelenedése.

Kitartó állami beavatkozás

Az FT cikkírója az OECD-nél és a Nemzetközi Fizetések Bankjánál készült jelentésekre hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy az elmúlt négy évtizedben folyamatosan erősödő állami gazdasági beavatkozás nyomán lassabban javult a munkaerő termelékenysége. Tehát nem javult a kellő mértékben a hatékonyság. Ez pedig fékezi a növekvő létszámú világtársadalom rendelkezésére álló összes GDP bővülését, miközben a rendelkezésre álló javak elosztása terén nőtt az egyenlőtlenség. Nem arról van szó, hogy válság idején nem kell beavatkozni a gazdaságba. Hanem arról, hogy az egymást követő ösztönözőcsomagoknak milyen az együttes hatásuk.

A hivatalba lépő amerikai adminisztráció azzal érvel: az alacsony kamatok lehetővé teszik, hogy a kormányok a világon belátható időn belül korlátlanul költekezzenek hitelből. Az FT cikkírója szerint azonban az alacsony kamatszint inkább egy csapdát rejt. Azzal, hogy eladósodásra ösztönzi a gazdaság szereplőit, kevésbé ösztönöz a hatékonyság javítására. Azaz lassítja a termelékenység fokozódását és mivel az adósságot törleszteni kell, hosszabb távon kiszívja a pénzt a gazdaságból. Ez pedig fékezi a GDP növekedését.

A nagy eladósodás arra kényszeríti a központi bankokat, hogy továbbra is alacsonyan tartsák a kamatokat. Ugyanis, ha csak egy kicsit is drágítanának a hitelek költségén, az adósok nem tudnának törleszteni. Ezzel kész is a csapda, ami törékennyé teszi a pénzügyi rendszert.

Oda megy a pénz, ahova akar

A kormányok és a jegybankok ugyan annyi pénzt bocsátanak ki, amennyit akarnak, ám nem tudják meghatározni, hogy hová folyjon a gazdaságban lecsapódó pénzeső. Jelentős része az elmúlt időszakban azért nem okozott nagy fogyasztói áremelkedést, mert az infláció a pénzügyi és más vagyontárgyak árának emelkedésében jelent meg. Az 1970-es években a világ pénzpiacainak értéke nagyjából azonos volt a világgazdaság értékével, ám mostanra annak négyszeresére nőtt. És ez a bővülés túlnyomó részt a gazdagokat tette még gazdagabbá, akik kezében a pénzügyi vagyon összpontosul.

Az állandó állami gazdaságösztönzés időszakában, az elmúlt három évtizedben az amerikai családok felső egy százalékának vagyona 300 százalékkal bővült, a következő kilenc százaléké 200 százalékkal, a következő 40 százaléké pedig 100 százalékkal. Az alsó 50 százalék eközben semmivel sem gyarapodott, ls ebben a körben minden tizedik család vagyona negatív, azaz több az adósságuk, mint amennyi pénzzel és más vagyonnal rendelkeznek.

Eközben friss tanulmányokból kiderül, hogy a gazdaságba pumpált pénz a legkevésbé termelékeny vállalatokhoz vándorolt, köztük a rettenetesen eladósodott zombi cégekhez, amelyek állam bácsi segítsége nélkül csődbe mentek volna. Emellett jól jártak még azok a monopóliumok, amelyek nem a technológiai fölényüknek, hanem jó lobbierejüknek köszönhetik kitüntetett helyüket a vállalatok világában.

Nem lehet ilyen szép

Nem kell atomfizikusi diploma ahhoz, hogy látható legyen, a dolgok nem lehetnek olyan egyszerűek, amilyennek látszanak. Magyarán nincs ingyen ebéd, a prosperáló társadalomhoz nem lehet eljutni egyszerűen úgy, hogy csak nyomtatjuk, majd elköltjük a pénzt. Ha Biden kormánya kihasználva az alacsony kamatokat tovább hajszolja a masszív kormányzati költekezést, azzal hosszabb távon ellentétes hatást ér el - véli az FT cikkírója.

Csak erősíteni fogja azokat a problémákat, amelyeket meg akar oldani: hosszabb távon megalapozza a gyenge növekedést, a pénzügyi rendszer instabilitását és segíti a nagy társadalmi különbséget további szélesedését. Az évtizedeken át tartó gazdaságösztönző politika gyengítette a kapitalizmust, mivel rontotta a hatékonyságát. Ezzel kevésbé dinamikus és kevésbé fair lett, a társadalom erodálódott, ami alapot adott a populista politika virágba borulásának, amit a Biden-adminisztráció vissza akar szorítani.

Rakétasebesség várható

A gazdaságösztönzés hosszú távú hatásaival szemen David Kelly, a JP Morgan vezető stratégája egy rövid távú eredményre hívja fel a figyelmet - idézi a szakértőt a Business Insider. Szerinte a Biden-féle 1,9 ezer milliárd dolláros csomag, amely magában foglalja a 1400 dolláros közvetlen kifizetést az emberek zsebébe, a 400 dolláros szövetségi munkanélküli-segélyt, az iskolák újranyitásának támogatását és a vakcináció támogatását irtózatos növekedési pluszt hozhat. (Feltéve, hogy a Kongresszus megszavazza, ami borítékolható, miután mindkét házában az elnök pártja, a Demokrata Párt van többségben.) Kelly szimulációi szerint 2021 végére 11,4 százalékra gyorsulhat fel az USA gazdasági növekedése az egy évvel korábbihoz képest. Emellett munkanélküliségi ráta öt százalék alá csökkenthet. A JP Morgan korábban, Biden tervének bejelentése előtt 6,4 százalékos GDP-növekedést jósolt az USA-ban 2021-re.