Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Különleges munkarendben tevékenykedik a webes alkalmazásokkal foglalkozó, chicagói Basecamp vállalat: májustól szeptemberig a cég 54 alkalmazottja heti négy napon át, azaz 32 órás munkarendben dolgozik - kezdi a munka mennyisége és minősége közti összefüggésről szóló cikkét a Financial Times (FT). A cég a nyári időszakon kívül a hagyományos ötnapos, heti negyvenórás rendet követi.

A nyári időszakban is elég sok idejük van a munkatársainknak, hogy kiváló munkát végezzenek. Nem is akarunk ennél többet - mondta az FT-ek Jason Fried, a vállalat társalapítója. Felesleges 50-70 órákat dolgozni, sőt, ha valahol ennyi munkaórát kell teljesíteni, ott baj van a menedzsmenttel - tette hozzá. A vállalat csökkentett munkaideje összhangban van a nyári uborkaszezonban elvégzendő feladataikkal, így több szabadidőt adhatnak munkavállalóiknak.

Nincsenek egyedül

Ez a felfogás összhangban van azzal, amire az elmúlt időszakban számos kutatás is kilyukadt: az elnyújtott munkaidő árt a dolgozók fizikai és lelki egészségének. Ugyanez a helyzet a nagy munkaintenzitással: a szoros határidőkre végzett munkával, illetve az állandó hajtással. Sőt, ami még meglepőbb: a túlzott erőfeszítések nem segítik, hanem hátráltatják az emberek előrejutását a vállalati ranglétrán, mert rontják a munka minőségét.

Az egyik vizsgálati jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy az erősebb munkaintenzitás nagyobb károkat okozhat, mint munkaidő meghosszabbítása. A kutatók olyan embereket hasonlítottak össze, akik hasonló típusú, azonos képzettséget igénylő munkát végeztek. Azt találták, hogy akik hosszabb ideig nagyon intenzíven dolgoztak, azok rosszabbul érezték magukat és romlottak a karrieresélyeik a kevésbé hajtós munkavállalók teljesítményével és esélyeivel összevetve.

Különös következtetés

A kutatók összességében arra a következtetésre jutottak, hogy szinte soha nem éri meg áldozatot hozni, elfogadni az állandó munkával járó fáradságot arra hivatkozva, hogy cserébe javulnak valakinek a karrieresélyei. Ezért aki így gondolkodik, az könnyen megbánhatja. A munkaadóknak és a kormányoknak inkább mérsékelniük kellene a munkaintenzitást ahelyett, hogy megpróbálják hajtani az embereket.

A szakemberek elismerik, hogy a munkaidő megnyújtásával többet lehet kisajtolni a munkavállalókból, ám szemben a munkaintenzitás fokozásával ebben az esetben legalább a dolgozók megválaszthatják, mikor, hol végzik el a pluszmunkát, amivel enyhíthetik a rájuk nehezedő nyomást.

Első lépés

Ezek a kutatási eredmények adhatták a francia kormánynak az ötletet, hogy megadja a közalkalmazottaknak az "elszakadás jogát". Ennek lényege, hogy a munkavállalónak joga van ahhoz, hogy szabadidejében ne válaszoljon a hivatalos e-mailekre, sms-ekre, telefonhívásokra. Ezek ugyanis nagyon alkalmasak arra, hogy extrafeladatokat rakjanak a munkavállalók nyakába, amelyeknek azután semmilyen nyoma nincs hivatalos munkaköri leírásukban. A francia példát több vállalat és bank is követte.

A pénzintézeteket az a kutatás is változtatásra késztethette, amelyből kiderül, hogy a meghosszabbított munkaidő, illetve a túl intenzív munka bizonyíthatóan a dolgozók kiégéséhez vehet. Az amerikai University of Pennsylvania bankárok körében végzett tanulmányából kiderült, hogy három év túlterhelés után a testük kezdi feladni a harcot: rángásaik alakulhatnak ki, rághatják a körmüket, csavargathatják a hajukat és álmatlanságban szenvednek.

A fotó forrása: Szabó Dániel/Napi.hu