A kelet-közép-európai régió gazdaságai növekedési pályán maradnak, de ez nem jelenti azt, hogy a pénzüket itteni kötvényekbe, részvényekbe, valutákba fektető befektetőknek ne kellene komoly kockázatokkal számolniuk. Alapvetően arra számítunk idén, hogy a világ kilábal a gazdasági válságból, ám Európa keleti felén érdekes monetáris politikai folyamatok várhatók - fejtegette a CNBC-nek Peter Attard Montalto, a Nomura International pénzügyi szolgáltató cég feltörekvő piacokra specializálódott elemzője.

Tavaly mást sem hallottunk, mint hogy "ez a kamat marad belátható ideig", ám idén figyelemre méltóbb folyamatoknak lehetünk tanúi - tette hozzá a szakértő, aki kollégájával Dimitri Petrovval együtt CEE: Risk Themes 2014 címmel írt tanulmányt a várható folyamatokról. Álláspontjuk szerint a magyar, a lengyel és a cseh jegybank is nyomás alá kerülhet az év során, ami arra késztetheti döntéshozóikat, hogy újragondolják monetáris politikájukat.

Satuba szorul az MNB?

Montalto az érdekes fejlemények között a magyar jegybank satuba szorulását sorolja fel az első helyen. Az MNB döntéshozóinak légzési nehézségeket okozhat, hogy miközben nem szűnő politikai nyomás nehezedik rájuk, hogy tartsák alacsonyan a kamatokat, az év folyamán emelkedésnek induló infláció éppen ellenkező lépésre ösztönözheti őket.

Végül lehet, hogy megemelik az alapkamatot, ám eközben más likviditásnövelő lépésekkel folytatják az enyhe monetáris politikát. A magyarnál ortodoxabb lengyel jegybank a gazdaági kilábalás erősödésére és az infláció gyorsulására válaszul növelheti a hitelköltségeket. Még ennél is izgalmasabbnak ígérkezik cseh történet: a piac csak lesett tavaly, amikor a lassuló inflációra válaszul a prágai jegybank megjelent a devizapiacon, koronát adott el, és a befektetők csak találgathatják, mikor hagynak fel ezzel, ha az idén az év második felében újra emelkedésnek indulnak az árak.

Posztmodern fordulat jöhet

A szerzőpáros várakozása szerint a régió országai a pénzromlás gyorsulásának lehetnek majd tanúi 2014-ben. Magyarországon a novemberi 0,9 százalékos év/év infláció (a jelentés még a 0,4 százalékos decemberi adat megjelenése előtt készült) 2014 végére 4,2 százalékra gyorsul. (Ez a legnagyobb ugrást előre jelző jóslat eddig: más szakértők maximum 2,5-3 százalékos tempót várnak az év végére - a szerk.)

Ennek alapján azt jósolják, hogy az MNB februárig-márciusig, mielőtt a pénzromlás újra nekilendülne, folytatja a kamatcsökkentést, majd ezt követően, az év második felében "posztmodern" fordulatra kényszerül. Emelnie kell ugyanis a kamatokat, hogy felvegye a harcot az árak beinduló emelkedésével. (A vélhetően pikírtnek szánt posztmodern jelzővel az elemző arra utalhatott, hogy Matolcsy György elnök irányítása alatt az MNB szereti szokatlan lépésekre is vállalkozó, innovatív, modern jegybanknak láttatni magát - a szerk.)

Valami azért lesz

Montalto és Petrov úgy véli, hogy a régiós jegybankok monetáris politikájának várható változásából és a külső körülmények átalakulásából fakadó kockázatok ellenére Kelet-Közép-Európa növekedési pályán marad. Ezt az optimizmust elsősorban az eurózóna, a régió legfontosabb exportpiaca kilábalásával indokolják. Ennek szellemében 2014-re 0,7 százalékos átlagos GDP-növekedést várnak a térségben, 2015-re pedig 1 százalékost.

A bővülésben szerepe van annak, hogy a nagyobb hozamra vadászó befektetők az amerikai Fed monetáris enyhítése nyomán részben a feltörekvő piacokra vitték a pénzüket. Ezért az enyhítés visszavonása egyre kellemetlenebb hatást fejthet ki az év során. (Ezzel kapcsolatban az MNB és az ÁKK vezetői sokkal optimistábbak) További bizonytalansági tényező a régióban, hogy három országban, Magyarországon, Törökországban és Ukrajnában választások lesznek.