Dávid Davis, a brit kormány európai uniós kilépésért (Brexit) felelős minisztere arról számolt be a londoni parlament alsóházában, hogy immáron 180 fős tisztviselőből és 120 tanácsadóból álló stábbal rendelkezik a válási tárgyalások lebonyolításához - tudósított a Bloomberg. Ezzel azonban, úgy tűnik, el is fogyott a mondanivalója.

Davis, aki 29 évvel ezelőtt lett a parlament tagja, először állt a képviselők elé miniszterként. Több mint két órát szánt a padsorokban ülő kormánypárti és ellenzéki politikusok kérdéseinek megválaszolására, ám ennek során egyetlen részletet sem árult el abból, hogy ő, vagy a kormány, vagy Theresa May miniszterelnök hogyan képzeli a Brexitet.

Nincs terv

Természetes, hogy az emberek tudni akarják, mit is jelent a Brexit - fejtegette Davis. Egyszerűen fogalmazva azt, hogy Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból. Mi fogunk rendelkezni a határaink, a törvényeink és az adófizetőink pénze felett. Ezeknek a közhelyeknek a felsorolásával azonban nem tudta lecsillapítani ellenzéki bírálóit.

Mi történt július (a népszavazást követő kormányfőváltás) óta? Mi a terv? - kérdezte a Munkáspárt illetékes szóvivője, Emily Thornberry. Ez a beszéd semmiről sem szólt! - jelentette ki Tim Farron, a Liberális Demokraták elnöke.

A Brexit-ügyi miniszter egy ideig elkerülheti a konkrét válaszok megadását a süketek párbeszédében, ami nem idegen a parlamenti vitáktól, ám neki és Maynek előbb-utóbb el kell kezdeniük elővezetni a részleteket. Ha tovább késlekednek, akkor nem csupán az ellenzéki képviselők, de az uniós döntéshozók, a vállalatvezetők és a befektetők is elveszthetik a türelmüket.

Felvillanó részletek

Ha összerakjuk azt a néhány részletet, amely May és Davis nyilatkozataiban elhangzott, akkor talán kapunk némi támpontot. A miniszterelnök világossá tette, hogy a kormány legfőbb célja a bevándorlás ellenőrzés alá vonása. Ugyanakkor elutasította, hogy ausztrál mintára bevándorlási pontrendszert vezessenek be - annak ellenére, hogy a júniusi népszavazás előtt ez volt a Brexit-kampány egyik ígérete.

Nagy-Britannia fenn akarja tartani kereskedelmi kapcsolatait az EU-val - s ez kölcsönös cél -, ám ha ezért cserébe fennmarad a migráció korlátozatlansága, akkor kész feladni a közös európai piaci részvételét. Ha a határaink ellenőrzésének feladása az egységes piaci részvétel ára, akkor ezt valószínűleg nem vállaljuk - derült ki Davis szavaiból.

Akkor mégis miről?

May azt is jelezte, hogy nem kívánják lemásolni az úgynevezett norvég, vagy svájci modellt, vagy az EU és Kanada kereskedelmi megállapodását. Az előbbi kettő lényegében kvázi EU-tagságot jelent, amelyben az egységes piaci részvétel ára a szabad munkaerő-áramlás biztosítása, az utóbbiról hét éven át tárgyalt a két fél, és a megállapodás még nem lépett érvénybe.

Ez így jól hangzik, ám nem ad választ ara a kérdésre, hogy amikor May tervei szerint 2017-ben megkezdődnek a Brexit-tárgyalások, akkor mégis milyen kereskedelmi megállapodás elérésére törekszik majd a brit fél. Hogyan kívánják kezelni a bevándorlás kérdését és hajlandóak-e hozzájárulni az EU kiadásaihoz (ahogy azt Norvégia és Svájc teszi).