Az európai elit egy része az elmúlt két évben abban a hitben élt, hogy az óriási nehézségek ellenére Ukrajnát sikerült az uniós integráció útjára terelni. Az elmúlt hónapok azonban lassan megérlelik a felismerést, hogy valójában semmi sem változott a kelet-európai országban a 2014 eleji irányváltás óta - derül ki a bne IntelliNews régiós hírportál háttéranyagából.

Sok minden jelezheti e felismerés megérlelődését, kezdve a New York Times cikkétől, amely az ukrán elitet fertőző korrupció kiirthatatlanságáról szól, folytatva az államfő offshore-ügyéig, amelyre a panamai dokumentumokból derült fény, egészen a holland népszavazásig, amelyen a 30 százaléknyi résztvevő több mint 60 százaléka elutasította az EU és Ukrajna társulási megállapodását.

Végre kirúgták

A New York Times örömmel számolt be arról, hogy a kijevi parlament végre eltávolította posztjáról Viktor Sokin főügyészt, aki két év alatt egyetlen vádemelést sem tudott összehozni az oroszbarát Viktor Janukovics elnöksége vagy a 2014 eleji bukását követő időszak korrupciós ügyeivel kapcsolatban. Mit sem számított, hogy mindkét időszakban virágzott az uram-bátyám világ.

Még bizarrabb azonban az 2014 májusában megválasztott új elnök, Petro Porosenko excsokigyáros esete.

Fejétől...mit is csinál a hal?

A hírességek offshore-ügyeit feltáró panamai dokumentumokból kiderült, hogy megválasztása után néhány hónappal, 2014. augusztus 21-én jegyeztetett be egy offshore céget, amelynek segítségével a Kiev Post munkatársainak számítása szerint dollármilliárdos adóbefizetést tud elkerülni. Ebben az időszakban zajlott az ukrán hadsereg és az oroszbarát szeparatista erők közti polgárháború egyik legvéresebb csatája.

Az oroszok Ilovajszknál augusztus 20-án körbezárták az ukránokat, akik közül ezren estek el, miközben az ellenséges tűz alatt igyekeztek kitörni reménytelenné vált helyzetükből. További "érdekessége" az ügynek, hogy Porosenko cégalapításához egy olyan banktól kapott referenciát, amely az ő tulajdonában van. Az elnök azzal az ígérettel választatta meg magát, hogy véget vet az országot mételyező korrupciónak. (Friss hír, hogy Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, posztjáról való távozását jelentette be. Porosenko blokkja Volodimir Hrojszman jelenlegi házelnököt akarja látni a miniszterelnöki poszton.).

Még nagyobb baj

Ukrajnában rajta kívül is minden politikus a korrupció visszaszorításáról beszél, ám a tettek mezejére lépve valahogy mindig elfogy a lendület. A Transparency International korrupciós rangsorában mindig nagyon rosszul szerepel az ország. Mindez talán érhetővé teszi azt is, miért halogatja az EU a vízummentes utazás kiterjesztését Európa és Ukrajna között.

Az elit megfékezhetetlennek látszó kleptomániájától bizonyára nem független egy a korrupciónál is nagyobb probléma: a népesség rohamos zsugorodása. Oroszországot sokan minősítették "haldokló nemzetnek" a társadalom csökkenő létszáma miatt, ám Ukrajnában sokkal rosszabb a helyzet.

Megállíthatatlan hanyatlás

A népesség hamarabb kezdett csökkenni, mint Oroszországban, és gyorsabban zsugorodik. Miközben ott az elmúlt évek hoztak némi javulást, Ukrajnában megszakítás nélkül folytatódik a hanyatlás. Az ország - a Krím félszigettel együtt - 2016-ra 1992-höz képest elvesztette társadalma 15 százalékát.

Ez kicsit több mint hétmilliós csökkenés a 40 millió körüli lakosságból. Eközben a háromszor nagyobb orosz lakosság "csupán" 4,3 millióval zsugorodott.

A gond az, hogy a munkaképes lakosság csökken. Miközben az ország két nyugati szomszédja, Lengyelország és Szlovákia hozzá hasonló gazdaságszerkezettel lépett be az EU-ba, lakosságuk szerkezete sokkal jobb volt. A mások oldalon, Oroszországban közép-ázsiai bevándorlók pótolják a fiatalokat. Ukrajna ipar vezérelte gazdasága azonban elveszti munkaerejét.

Elhúzódó stagnálás

És a java csak ezután jön: az amúgy is ingatag költségvetést végképp két vállra fektetheti a felosztó-kirovó állami nyugdíjrendszer felborulása. Egyre kevesebb dolgozó befizetéseiből kellene eltartani a nyugdíjasokat, ami 5-15 éven belül megoldhatatlanná válik. Oroszországban erre a gondra is ad valamiféle választ a bevándorlás.

Elvileg elkerülhető lenne a további hanyatlás, ha az ország vezetése piacbarát reformokkal kellő lendületet adna a gazdaságnak ahhoz, a növekedés hozama ellensúlyozza a szörnyű demográfiai arányok káros hatását. Ennek semmi jele. Mivel az ukrán elit nem hajlandó megváltoztatni a (korrupciós) játékszabályokat, elhúzódó gazdasági stagnálás várható.

Nincs kiút

Egy társadalom születési-halálozási folyamatai nagyon nehezen változnak. A családok csak gazdasági-politikai körülményeik tartós, megbízható megváltozása esetén módosítják szokásaikat. Az ukrán kormánytól vagy az egymást követő kormányoktól nem várható el, hogy gyorsan fordítsanak a népességfogyás tendenciáján.

A gond az, hogy nyilvánosság előtt semmi jelét nem mutatják annak, hogy számolnának a problémával. Úgy tűnik, Ukrajna európai integrációja porrá zúzódik a széttöredező társadalom romjain.