Mi baja a kormánynak a Juncker-bizottsággal? - Íme, a válasz

A Juncker-bizottság válságos időszakon ment keresztül, volt amit jól és volt amit rosszul kezelt - nem meglepő módon. Abban viszont, hogy felelősségként mit lehet a nyakába varrni, már megoszlanak a vélemények - legalábbis ez derült ki a Corvinus Egyetemen tartott kerekasztalbeszélgetésből. Egyben viszont egyetértés van: kiválóra senki sem értékelte a testület elmúlt öt évét.
Szabó Zsuzsanna, 2019. április 30. kedd, 19:00
Fotó: Getty Images

Mérlegre tették a Juncker-bizottság elmúlt öt évét. A Corvinus Egyetemen tartott kerekasztalbeszélgetésen Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja, Prőhle Gergely volt uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, Takács Szabolcs a Miniszterelnökség uniós politikáért felelős államtitkára, Balázs Péter volt regionális ügyekért- és Andor László volt foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos fejtették ki véleményüket arról, hogy hogyan értékelik az Európai Bizottság (EB) lassan véget érő ciklusát.

A panelisták abban egyetértettek, hogy a Jean-Claude Juncker által vezetett bizottság az elődjénél, a Barroso-bizottságnál politikaibb szerepet vállalt, aminek lettek szerencsétlenebb kimenetelű következményei. A résztvevők közül többen viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a bizottság munkáját önmagában nem, hanem csak kontextusban lehet értékelni, úgy ahogy Juncker személyét sem lehet kiemelni és bizonyos dolgokért egyedül felelőssé tenni, még akkor sem, ha a bizottság elnökének személyisége meghatározó a bizottsági testület munkájában.

A magyar kormány csalódott

Abban talán nincs meglepetés, hogy kormányzati oldalról nincs elégedettség a Jucnker-bizottság elmúlt öt éves ténykedését illetően. Takács Szabolcs, Miniszterelnökség uniós politikáért felelős államtitkára bár elismerte, hogy ez a bizottság válságok időszakokon ment át és az EU egyik legnehezebb időszaka volt az elmúlt pár év, mégis a kormány részéről a csalódottságnak adott hangot. Szerinte a problémák gyökere, hogy ez a bizottság politikai aktorként definiálta magát és erre a szerepre tudatosan készült is, ahelyett, hogy az uniós alapszerződés érvényesülését tartotta volna szem előtt. Takács szerint ezt mutatja az is, hogy a bizottságot öt alelnök irányítja.

Az államtitkár úgy vélte, az Európai Bizottság sok szakpolitikai területen a tagállamok egy kisebb részének oldalára állt, így nem tudta hitelesen, politikamentesen, neutrálisan betölteni a szerepét. Véleménye szerint a nemrég a bizottság főtitkárának kinevezett Martin Selmayr is sok problémát okozott a tagállamoknak, mert együttműködés helyett konfliktusgenerálóan látta el a feladatát. A kormány ezért negatívan ítéli meg a Juncker-bizottság elmúlt ciklusbeli munkáját.

Bátor volt 10 pontos programot hirdetni

Balázs Péter volt uniós biztos szerint egy bizottság munkáját azon lehet lemérni, hogy adott helyzetekre mivel és hogy tud reagálni. Bár a bizottság a nemzeti kormányokhoz hasonlóan tud manőverezni, azért a mozgástere korlátozott, mert az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől nehezen tud külön mozogni.

Indulásánál Juncker egy 10 pontos programot hirdetett, ami szerinte bátor dolog volt, mert nem lehetett tudni, hogy mi vár a testületre az előtte álló ciklusban. A hivatalba lépéskor azt lehetett már tudni, hogy Ukrajnában súlyos válság van, de nem tudta például, hogy pár év múlva tetőzik a migrációs válság, hogy jön a brexit-népszavazás - ami szerinte váratlanul érte a bizottságot - és nem számolt azzal sem, hogy jön egy twitterező amerikai elnök. Továbbá nem látta előre azt sem, hogy az ukrán válságnak milyen politikai következményeivel kell számolnia és nem tudott mit kezdeni a Krím félsziget elfoglalásával sem. Ezzel szemben Balázs Péter szerint az előző bizottság idején kialakult gazdasági válság révén örökölt problémákat jól kezelték.

Kényszerhelyzet

A bizottság munkáját illetően Balázs Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a lisszaboni szerződésben volt egy passzus, mely szerint a bizottság létszámát a tagállamok számának kétharmadára kell csökkenteni 2014-ben. Ez nem következett be, mert az Európai Tanács ezt a döntést arrébb tolta, ezért Juncker egy választás elé is került, hiszen egy 28 tagú testületet kellett irányítania.

A volt biztos ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy egy normális kormányt 15-18 tagból lehet felállítani, ami ennél sokkal nagyobb az szétfolyik, ami sokkal kisebb, az pedig torz lesz, mert csúcsminisztériumokat kell létrehozni, amelyek viszont párhuzamosságokat generálnak. Ezt Juncker úgy próbálta orvosolni, hogy azokból, akik korábban miniszterelnökök vagy miniszterelnök-helyettesek voltak, alelnököket csinált, ám nem sok sikerrel, mert kialakultak párhuzamosságok. Ezt a biztosok egymás közötti informális leosztással próbálták korrigálni.

Andor László volt uniós biztos arra mutatott rá, hogy míg az előző bizottságnak egy nagy válsággal kellett megküzdenie, addig a mostaninak sok kicsivel kellett szembe néznie. Ugyanakkor úgy látta, hogy a 2014-es választás megmutatta, hogy egyre erősebb lett az euroszkepticizmus az unióban, amit az EB is "integrált" saját szerkezetébe. Azzal, hogy Juncker hat alelnök alá rendelte a biztosokat, tudatosan lefojtotta az egyes portfóliók működését és csökkentették a munkaprogramot is. Ez véleménye szerint szerepet játszott abban, hogy az euroszkeptikusoknak igaza lett részletkérdésekben.

Példátlan

Ez az érzés a brexit-népszavazás után felerősödött, amikor az EB előállt az úgynvezett Fehér könyvvel, amely az EU jövőjét illetően öt forgatókönyvet vázolt fel. Ez annyiban példátlan lett, hogy ebből az öt szcenárióból három az EU integráció visszabontásáról szólt, azaz ezzel a nyitottabb hozzáállással azt is üzente, hogy az EU integrációt nem csak egy egyirányú útként képzeli el, ezzel kétségessé is téve azt.

Andor szerint a bizottságon belül kialakított hierarchikus rendszer egyben a gyors döntéshozatalnak is akadálya lett, és az sem segített, hogy a brexit a bizottsági ciklusnak pont a második-harmadik évére, azaz az egyébként legtermékenyebb időszakra esett, késleltetve sok fontos döntést. Példaként az új hétéves költségvetés elfogadását hozta fel, amelyre már ebben a ciklusban biztosan nem kerül sor.

Prőhle Gergely volt uniós kapcsolatokért felelős államtitkár a Juncker-bizottsággal kapcsolatban azt emelte ki, hogy a testület az úgynevezett Spitzenkandiat-rendszer (csúcsjelölt) bevezetésével jött létre, ami szerinte EU-szerte azt az illúziót keltette, mintha egy demokratikus folyamatnak értünk volna a végére, de igazából ezt a bizottságot a légvárépítés csődjének tekinti. Mivel a testület nem egy kormány, a Juncker által meghirdetett 10 pontos program is nemcsak, hogy kockázatos, de illuzórikus is volt - vélekedett Prőhle Gergely. Az EU sok válságon ment már keresztül, de ilyen morális, intellektuális, identitáskérdéseket felvető (brexit, migráció) válság korábban nem volt - tette hozzá.

Törésvonalak

Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja szerint a Juncker-bizottság volt az első igazán átpolitizálódott bizottság. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az uniós rendszer átpolitizálódása már a Maastrichti szerződés elfogadásával kezdődött és nem Junckerékkel. Ez azonban szerinte részben kényszer is volt, mert a szakpolitikai területeken is egyre inkább politikai törésvonalak jelentek meg. A bizottság munkáját azonban nem csak Juncker személyiségén keresztül érdemes megítélni, hanem a többi biztos tevékenységén keresztül is, a szakpolitikai területeken elért eredmények figyelembevételével együtt.

A legnagyobb kudarc

Takács Szabolcs úgy vélte, hogy a bizottság működésében mindenképpen számít Juncker személyisége. Bár nem Juncker személyiségének függvénye, de az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte a probléma gyökere, hogy olyan mechanizmussal választották meg az EB jelenlegi elnökét, amely kizárt bizonyos tagállamokat abból, hogy magukénak érezzék az integrációt. A brexitet az elmúlt ciklus egyik legnagyobb kudarcának nevezte, ami szerinte nemcsak a britek elhibázott politikájának tudható be, hanem szerinte a Spitzenkandidat-rendszernek is, mert az kizárta a briteket abból, hogy az általuk támogatott személy kerülhessen a bizottság élére. Ehhez hozzá is fűzte, hogy két miniszterelnök nem támogatta anno Juncker kinevezését: David Cameron és Orbán Viktor. Egy olyan rendszer alakult ki, ami állandó konfliktusforrás lett; nagyon megosztó öt év áll az EB mögött, ami nem vezetett előre - vélte az államtitkár.

Az elnök személyisége olyan szempontból határozza mag a bizottság működését, hogy annak milyen irányt szab, és mennyi munkaórát tud beletenni - mondta Andor László. Az alelnökök azért kaptak ilyen nagy hatáskört, hogy kompenzálják, hogy Juncker nem tud elég munkaórát beletenni az EB működésébe. Ez komoly belső konfliktusokat is eredményezett, például Krisztalina Georgieva költségvetési biztos lemondását félidőben, ami szerinte komoly kudarc volt.

Andor László a brexitért ugyanakkor nem hibáztatja Junckert: az EB nem csak, hogy kimaradt a brit népszavazási kampányból, hanem olyan feladatokat sorolt előre, amelyek a briteknek tetszőek voltak (például a transzatlanti megállapodás - TTIP-, a joganyag felülvizsgálata vagy a tőkepiaci unió). Emellett még Caneron négypontos követelését is kielégítették, csak hogy sikerüljön bent tartani az Egyesült Királyságot - jegyezte meg.

Erre erősített rá Balázs Péter:

nehogy azt higgyük, hogy szegény angolokkal rosszul bántunk és akkor ők sírva elmennek, mint egy óvodás.

Szerinte az EB mindent megtett, hogy az unióban maradjanak, David Cameron pedig felelőtlen és spekulatív játszmát folytatott, hogy egy "könnyített EU-tagságot" alkudjon ki.

A volt külügyminiszter a Spitzenkandidat-rendszerrel kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy minden bizottsági elnöki jelöltről korábban az Európai Tanácsban (EiT) döntöttek egy olyan átláthatatlan rendszerben, hogy "még a pápaválasztásról is többet lehetett tudni", mint a jövendő EB-elnökjelölt személyéről. A Spitzenkandidat-jelölés során igazából az történt, hogy az EP ezt az uniós alapszerződés egyik passzusára hivatkozva - miszerint az elnök személyét az Európai Tanács választja ki figyelembe véve az EP-választás eredményét - ragadta el az EiT-től, vagyis kényszerhelyzet elé állították a tanácsot.

Szerencsés időszak volt gazdaságilag

Ami a gazdasági aspektusokat illeti, Andor László arra mutatott rá, hogy az elmúlt hat év viszonylag szerencsés időszak volt, hiszen azután, hogy 2011-12-ben elérte az euróválság a csúcspontját, javul az eurózónában a gazdaság. Azt azonban mégsem lehet kijelenteni, hogy kigyógyult volna Európa a válságból, hiszen Európa nem tett meg mindent azért, hogy ne forduljon elő ugyan az, mint korábban.

Az előző ciklusban felmérték ugyan, hogy milyen eszközökre van szükség, de például a bankunió esetében is az történt, hogy Michel Barnier korábbi pénzügyi biztos előkészítette annak létrehozását, ám most, a Juncker-bizottság ciklusának végén még mindig ott tartunk szinte, ahol Barnier elkezdte. A Monetáris Unióban sem történtek konkrét lépések - sorolta a volt biztos.

Juncker ugyanakkor a névre vett egy beruházási programot, a Juncker-tervet, ami az Európai Beruházási Banknak (EIB) és a fejlesztési bankoknak ad központibb szerepet. Ennek volt némi szerepe a fellendülésben, de nyilvánvalóan ebben a jelentősebb hatás az Európai Központi Bank politikájának tulajdonítható. Juncker-terv viszont valamennyire stabilzálta a rendszert. Tehát az elmúlt 5 évben az EU gazdasági modellje valamennyit lépett előre, de az összes kockázatot nem sikerült kiszedni a rendszerből - összegezte Andor László.

Takács Szabolcs ezzel szemben úgy vélte, hogy bár az EU ki tudott evickélni a válságból ez szerinte nem az Európai Bizottságnak, hanem a tagállamoknak köszönhető. Az államtitkár szerint a Jucnker-terv a fejlett uniós tagállamoknak kedvez, szerinte a kelet-európai országok ezt nem tudták igénybe venni.

Takács továbbá felrótta a bizottságnak, hogy nem az EU globális versenyképességét próbálja erősíteni, hanem olyan tagállamokat támad, amelyek Oroszroszgággal, Törökországgal, Kínával együtt akarnak működni és nem veszi észre, hogy a világgazdaság legnagyobb szereplője, az USA épp egy kereskedelmi háborúra készül az EU-val szemben. A bizottság továbbá a szociális populizmus és a gazasági protekcionizmus mellé állt például a mobilitási csomag elfogadásával is - sorolta.

Balázs Péter Takács Szabolcs Junker-tervre tett megjegyzésére reflektálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az EIB-nél nyilvánosak a projektlisták és azok is, amelyek az elnyert pályázati pénzeket mutatják. Jelenleg 131 vegyes finanszírozású közlekedési projekt finanszírozásáról döntöttek már, amelyből 35-en új tagállamból érkezett pályázat. Utóbbin belül 28 lengyel és 1 magyar.

A migráció a törésvonal

A Juncker-bizottság értékeléséből nem maradhatott ki a migráció sem. Itt nem meglepő módon Takács Szabolcs a már jól ismert kormányzati paneleket ismételte el. Az államtitkár úgy vélte, hogy a migráció témája az a törésvonal, ami az utóbbi években teljesen megosztja az Európai Uniót. Az EB szerinte annak ellenére vett fel egyértelmű pozíciót a kérdésben, hogy tudnia kellett, hogy mennyire különbözőek a tagok álláspontjai.

Takács Szabolcs ehhez az érveléshez hozzácsatolta a Magyarország ellen folyó 7. cikkely szerinti eljárást is, ami szerinte egy politikai eszköz a bizottság kezében és azért alkalmazzák Magyarország és Lengyelország ellen, mert ellenzik a bevándorlást és nem egy multikulturális Nyugat-Európai társadalmat támogatják.

Andor László ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos tisztázni, hogy Magyarországgal kapcsolatban nem a bizottság, hanem az Európai Parlament indított vizsgálatot, és már a migrációs válság előtt is született egy jogállamisági problémákról szóló jelentés hazánkról (a Tavares-jelentés - a szerk.) Lengyelországot pedig egyértelműen a bírósági rendszer miatt vizsgálják, ennek semmi köze a migrációhoz - emelte ki.

Koller Boglárka szerint a migráció egy szakpolitikai kérdés, és megosztott hatáskörről van szó, tehát az európai intézmények a tagállamok nélkül nem tudják menedzselni, ezért nem lehet, hibáztatni a bizottságot, annak ellenére, hogy rosszul kezelte a kérdést.

Balázs Péter úgy vélte, hogy veszélyben van a schengeni övezet és nem a mai kihívásokra felel a dublini menekültügyi rendszer sem, a migráció kérdésében viszont nem lehet előre lépni, mert ahhoz a tagállamok összhangjára lenne szükséges. Az érdekek azonban nagyok különbözőek, hiszen vannak belépési országok, tranzitországok, egy-két célország, és olyanok, akiket egyáltalán nem érint a migráció. A probléma az, hogy ezt a sok különböző érdeket közös nevezőre kéne hozni - hangsúlyozta.

A volt uniós biztos ugyanakkor azt is kiemelte, hogy sem az Európai Unió, sem Magyarország nincs felkészülve egy következő bevándorlási hullámra. Míg más országok tettek lépéseket annak érdekében, hogy egy ilyen problémát kezelni tudjanak, nálunk a drótkerítésnél megállt a technikai fejlődés - jegyezte meg.

Megbukott-e Juncker?

Arra a kérdésre, hogy megbukott-e Juncker a panelisták közül egyértelmű és egyszerű válasz a jelenlegi illetékes államtitkártól jött, miszerint igen. A többiek ennél kissé jobban árnyalták a képet. Koller Boglárka például arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehet egy ember alapján megítélni egy teljes testület munkáját, hiszen a bizottság biztosainak munkája révén több területen értek el eredményeket. Junckernek nem adna summa cum laudét, inkább közepes minősítést érdemelne, mert szerinte több szempontból is kudarcot vallott.

Balázs Péter egy párhuzammal élt: ha Jacques Santer megbukott, mert az egész testület lemondott, akkor Juncker nem bukott meg. (A Jacques Santer által vezetett Európai Bizottság 1999. március 15-én testületileg lemondott, miután csalással és visszaéléssel vádolták meg a testület tagjait - a szerk.)

Prőhle Gergely elismerte, Juncker politikusi pályafutása és működése egy nagyon módszeresen és tudatosan épített nagyon profi munka, és Juncker is nagyon profi politikus. Ugyanakkor személyének jelölése (a pénzügyminiszteri és miniszterelnöki időszakát ért kritikák miatt) nem pusztán morálisan volt számára kérdéses. Mindezekkel együtt sommásan kijelentette:

Bukott vagy nem bukott, öregember, ideje nyugdíjba mennie!

Mire kellene a következő bizottságnak figyelnie?

A következő bizottságnak Andor László szerint a válság elhárítása érdekében leginkább a monetáris unió befejezésére, a szociális unió megerősítésére (közös munkanélküli biztosítás, közös munkaügyi felügyelet felállítása), illetve az iparpolitikára kellene összpontosítania. Utóbbi szerinte nagy sztori lesz, hiszen ez az elmúlt időszak versenypolitikai döntéseiből és egyéb okokból fakadóan.

Balázs Péter szerint a hálózatfejlesztésnek (közlekedési, energiahálózatok), a versenyképességfokozásnak, és az egységes fellépésnek - legalább a legnagyobbakkal (USA, Oroszország, Kína) szemben - kellene állnia a figyelem középpontjában.

Kollár Boglárka a monetáris uniót, a digitális piacot és a migrációt említette.

Takács Szabolcs a fenntartható bevándorláspolitikát, az EU külső és belső biztonságának megőrzését, az EU versenyképességének növelését, a közlekedési és energetikai hálózatfejlesztéseket, belsőpiac zavartalan működésének biztosítását említette, de szerinte mindenekelőtt az intézményi egyensúlyt kellene helyreállítania, mert szerinte ekkor fog tudni jól együttműködni a tagállamokkal.

A fentiekhez kapcsolódva Prőhle Gergely még hozzátette: a közös európai védelempolitika aktuális lesz, főleg annak fényében, hogy a transzatlanti szál meggyengült. Ehhez azonban szerinte a szubszidiaritás elvének megerősítése is fontos lenne.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zana, 2019.05.01 09:03

Semmi gond a 3.pofozás lesz a végső, végül is a németeket és a japánokat is átnevelték, miért ne lehetne elvenni a magyarok kedvét a hőzöngéstől és az agressziótól? Végül is a szamuráj mentalitás sem volt gyengébb torz eszme, mint a magyar rossz értelemben vett kuruckodás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2019.04.30 23:38

@zana:
"Mindenki hülye"

Nem mindenki, te viszont egész biztosan!
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2019.04.30 22:12

Mindenki hülye, egész Európa csak a kis Magyarország a zsenik hazája nem. Ezért a mentalításért már kétszer jól elfenekeltek bennünket 100 éven belül, végül is 3.-ik a magyar igazság miért ne pofoztatnánk meg magunkat megint? Megvan még az ország...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csaba7272, 2019.04.30 20:09

Most hallom a Híradóban, hogy Timmermans azt mondja, hogy azért kell Nyugat-Európában fenntartani a határellenőrzést, mert a magyarok nem hajlandóak részt venni a muzik elosztásában.

Ez a faszi már most hülyébb, mint Juncker volt 5 évvel ezelőtt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

csaba7272, 2019.04.30 20:06

Ha ennek a vén hülyének a jelöltje , Timmermans lesz az az új EB elnök, a normális gondolkodásúaknak el kell hagyni Európát, mert itt kő kövön nem marad. Egyedül kell hagy a muziáradattal, aztán majd meglátjuk, meddig bírja.
De nem is értem: miért nem ő költözik át Brüsszel másik negyedébe, Molenbeek-be, és ott prédikálhatna a testvéreinek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html