Juncker a bizottság előtt letette a voksát amellett, hogy az eurózónának képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén közvetlenül feltőkésíthessen bankokat. Németország ragaszkodik ahhoz, hogy erre csak akkor nyíljon lehetőség, ha létrejött és hatékonyan működik az eurózóna közös bankfelügyelete. Angela Merkel német kancellár azt is világossá tette, hogy szó sem lehet arról, hogy az eurózóna ősszel felállt állandó mentőalapja, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) a bankszektorhoz köthető, korábban felgyülemlett aadósságokat szanálja, az ESM csak a jövőben keletkező gondok kezelésére adhat pénzt. Ezzel szemben Jean-Claude Juncker az EP-bizottság előtt arra az álláspontra helyezkedett, hogy igenis lehetővé kell tenni, hogy az ESM korábban felhalmozott adósságokat is szanálhasson.

Kell legyen bizonyos fokú visszamenőlegesség is a mechanizmusban, máskülönben részben értelmét veszti a dolog - fogalmazott az Eurogroup elnöke.

Esetleges utódjáról annyit mondott: várhatóan a Benelux országok egyikéből érkezik majd. Brüsszeli lapértesülések szerint Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter a legesélyesebb arra, hogy átvegye az Eurogroup elnöki posztját Jean-Claude Junckertől, akinek tavaly nyáron járt volna le a megbízatása, de beleegyezett, hogy januárig a posztján marad, miután nem sikerült olyan személyt jelölni, akit Franciaország és Németország is elfogadott volna.

Amikor az EP-képviselők a bizottságban arról kérdezték Junckert, nem találja-e úgy, hogy a vezető uniós beosztásokban túl kevés a nő, a luxemburgi politikus kijelentette: teljes mértékben támogatja, hogy a nők minél nagyobb szerephez jussanak az uniós intézmények vezetésében. Az eurózóna hamarosan felálló új, közös bankfelügyeletének, az Egységes Felügyeleti Mechanizmusnak (Single Supervisory Mechanism, SSM) a vezetője egy francia nő lesz - szögezte le Juncker konkrét személy megnevezése nélkül.

Juncker az EP bizottsága előtt arra is kitért, hogy aggodalmai vannak egyes eurózónatagok költségvetési kiigazítási ütemével kapcsolatban. Leszögezte azonban: "teljességgel ellenzi", hogy az övezetet jól teljesítő északi és bajban lévő déli országokra tagolják. Görögország helyzetét a luxemburgi politikus úgy értékelte, hogy Athénnak hatalmas fejlődést sikerült elérnie, ugyanakkor továbbra is segítségre szorul, hogy megakadályozza a tőke menekülését az országból.