Az ügy előzményeként a brit pénzügyi szolgáltatási felügyelet (FSA) a nyár elején feltárta, hogy az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays néhány kereskedője a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt és alatt rendszeresen manipulálta a legfontosabb globális irányadó bankközi kamatlábat, a Libort.

Az ügyben még nyáron megszületett első szankció alapján a Barclays a brit pénzügyi felügyeletnek és a befektetési termékek piacát is felügyelő amerikai árutőzsde-hatóságnak összesen 290 millió font (több mint 100 milliárd forint) rekordbírságot fizetett. Azóta azonban a vizsgálat kiterjedt számos más nemzetközi bankcsoportra is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával.

Szűkszavú közlemény

Az SFO keddi bejelentése az első hatósági jelzés arra, hogy az ügyben folyó vizsgálat az egyes gyanúsított személyek elleni büntetőeljárás szakaszába jutott. A nyomozóhatóság csak annyit közölt, hogy az őrizetbe vettek valamennyien brit állampolgárok, de az nem derült ki a szűkszavú bejelentésből, hogy melyik érintett bank alkalmazottairól van szó.

A globális bankszektort alapjaiban megrázó Libor-botrányt az robbantotta ki, hogy az FSA a nyáron bejelentette: gyanúja szerint a Barclays által a napi Libor-rögzítéshez beterjesztett nagybani finanszírozási költségbecslés hol mesterségesen magas, hol mesterségesen alacsony volt, és ez felvetette annak lehetőségét, hogy a bank néhány kereskedője a Libor-rögzítés befolyásolásával igyekezett "profitorientált" módon alakítani a cég által forgalmazott befektetési derivatívák árfolyamait.

A Libor - London interbank offered rate - a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, amely pénzügyi szolgáltatói adatok szerint évente 360 ezer milliárd dollár összértékű pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként. Ez a teljes világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse.

A Libor - amelyet naponta rögzítenek a kialakításában részes bankok által saját bankközi hitelköltségeikről beterjesztett becslések alapján - közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek - vagyis a többféle befektetési eszközből összeállított csomagok - és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát.

A világ egyik legtekintélyesebb jegybankja, a Svájci Nemzeti Bank irányadó kamatcélja is a svájci frankra számított három hónapos londoni bankközi kamat.

Az FSA vezérigazgatója, Martin Wheatley szeptember végén 92 oldalas, rendkívül elmarasztaló hangvételű jelentést tett közzé a Libor jelenlegi megállapítási mechanizmusáról, megállapítva egyebek mellett, hogy a rendszer képtelen a felmerülő érdek-összeegyeztethetetlenségek kezelésére.

A Libor célja a bankok valós nagybani hitelköltségeinek tükröztetése, ám az egyes bankok kereskedőinek prémiumai olyan tranzakcióktól függnek, amelyek jövedelmezőségét a Libor mindenkori szintje határozza meg. Éppen ezért ezeknek a kereskedőknek érdekükben állt az adott tranzakció természetétől függően felfelé vagy lefelé nyomni a Libort, és ezt eddig szabadon, felügyelet nélkül megtehették - állt a brit pénzügyi felügyelet jelentésében.