A jegybank 25 bázisponttal rekordalacsony szintre, 3,5 százalékra vitte le az irányadó refinanszírozási kamatlábat, hogy támogassa a súlyos recesszióba került gazdaságot. A kamatcsökkentési ciklus januárban indult el, 6,50 százalékos szintről.

Afrika legfejlettebb gazdasága a tavalyi utolsó negyedévben került recesszióba, jóval azelőtt, hogy március végén szigorú korlátozásokat vezettek be az új koronavírus által okozott járvány megfékezésére.

Lesetja Kganyago jegybankelnök arra figyelmeztetett, hogy bár a következő hónapokban lazítanak a vészhelyzet miatti leállásokon és karanténon, az év egészét tekintve a befektetések, az export és az import meredek csökkenése várható.

A dél-afrikai központi bank arra számít, hogy a hazai össztermék 7,3 százalékkal csökken az idén, ami valamivel rosszabb a kormány által előrejelzett 7,2 százaléknál. Egyes közgazdászok azt sem tartják kizártnak, hogy kétszámjeggyel lesz mérhető a visszaesés üteme.

Az idei évre vonatkozó prognózist 0,3 százalékponttal, a 2021-es és 2022-es várakozást pedig 0,1-0,1 százalékponttal rontották a jegybanki elemzők, így az idei 7,3 százalékos csökkenés után jövőre már csak 3,7 százalékos, 2022-ben pedig 2,8 százalékos GDP-növekedést várnak.

A Dél-afrikai Köztársaság a legsúlyosabb helyzetű országok közé tartozik a koronavírus-járványt illetően: eddig közel 395 ezer igazolt fertőzöttről és 5940 halálesetről adott számot, és a betegség terjedési ütemének sebessége a leggyorsabbak közé tartozik.

A dél-afrikai gazdaság teljesítménye az első negyedévben 2 százalékkal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 31 százalékra szökött fel. A gazdaság az utóbbi évtized alatt alig nőtt rossz fiskális döntések, valamint a fogyasztói és üzleti bizalmat aláásó korrupció következményeként. Tavaly mindössze 0,2 százalékkal, 2018-ban 0,8 százalékkal, 2017-ben 1,3 százalékkal, 2016-ban pedig 0,6 százalékkal nőtt a GDP.