A jegybank rövid közleménye szerint a tenge gyengülése veszélyezteti a központi bank inflációs célját, és azért kellett pénteken emelni az alapkamatot, hogy középtávon 6-8 százalékon lehessen tartani a fogyasztói áremelkedés ütemét. A kazah jegybank augusztus 20-án döntött a tenge lebegtetéséről, azaz megszűnt az addig előírt sávszél.

Szeptember 16-ától a jegybank intervenciókat hajt végre a tenge árfolyamának erősítésére, azóta 1,278 milliárd dollárt költött erre a célra.

A tenge augusztus 19-ike óta több mint 30 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, pénteken 271,05 tenge ért 1 dollárt.

A kazah gazdaságot sújtja, hogy jelentősen csökkent legfontosabb exportterméke, a kőolaj világpiaci ára. Karim Maszimov kazah miniszterelnök augusztusban azt mondta, hogy Kazahsztánnak olyan körülményekre kell felkészülnie, amikor "a kőolaj hordónkénti ára 30-50 dollárt ért majd, és az ország által exportált más nyersanyagok ára is meglehetően nyomott lesz".

Péntek délután a Brent olajfajta hordónkénti ára 47 dolláron állt, ami 1 dollárral kisebb a csütörtöki záróértékhez képest. Kazahsztán tavalyi olajtermelése 80,8 millió tonna volt, 1,2 százalékkal kisebb a 2013. évinél.

Tavaly 4,3 százalékra lassult a kazah GDP-növekedés a 2013-as 6 százalékos bővülés után, elsősorban a kőolaj és a fémek világpiaci árcsökkenése miatt. A kormány az idei évre a gazdaság még szerényebb, 1,5 százalékos növekedésére számít.