Az USA félidős választásai nem a jelöltek külpolitikai ígéretei alapján dőlnek el, ám végeredményük hatással van az Egyesült Államok külpolitikájára - kezdi a képviselőház ellenzéki kézbe kerülésének következményeit elemző cikkét a Bloombergen Hal Brands külpolitikai szakértő. A szavazás eredménye, nevezetesen, hogy a képviselőház a demokraták kezébe került, míg a szenátust megtartották a republikánusok, nem fog fordulatot hozni ezen a téren, ám az ellenzéknek enyhén szólva módja lesz borsot törni a republikánus Donald Trump államfő orra alá.

Ami nem változik

Kapcsolódó

Nem fog változni az elnök kiszámíthatatlan viselkedése, az, hogy ellentéteket generál az USA fő szövetségeseivel és kereskedelmi partnereivel, hogy vonzódik az autoritárius vezetőkhöz, illetve hogy magán- és politikai érdekei összefonódnak. Trump nyilván nem fogja módosítani eddigi hozzáállását és a demokratáknak, akik csak a kongresszus egyik házát tudták megszerezni, nincs elég hatalmuk ahhoz, hogy rákényszerítsék külpolitikája gyökeres átalakítására.

Konkrétabban: nem tudják rákényszeríteni a kormányt, hogy visszatérjen az iráni atomalkuhoz, illetve hogy újra elfogadja a párizsi klímamegállapodást. A Bloomberg publicistája szerint nem fognak tudni alkotmányos vádemelési eljárást (impeachment) indítani ellene annak ellenére, hogy a 2016-os elnökválasztás orosz befolyásolásáról szóló Mueller-jelentés, amely egy hét múlva jelenhet meg, az eddig kiszivárogtatott információknál sokkal keményebb következtetéseket tartalmazhat.

Mit csinálhatnak?

Ugyanakkor a demokrata többségű képviselőház megnehezítheti a Fehér Ház életét és elkezdheti felvázolni egy lehetséges 2020 utáni demokrata külpolitikai fő vonalait. A legfőbb esélyt erre az kínálja, hogy bizottsági meghallgatásokat szerveznek a Trump család és a Trump-adminisztráció összefonódásainak kiderítésére, illetve Trumpék szaúd-arábiai és orosz kapcsolatainak firtatására.

Brands szerint ezt akkor csinálhatják jól, ha mérsékletet tanúsítanak, nem törekszenek mindenáron arra, hogy kompromittálják az elnököt vagy a családját, csupán a tényeket akarják a közvélemény elé tárni. A meghallgatásokat felhasználhatnák arra, hogy bemutassák milyen engedményeket tett Trump például Kim Dzsongun észak-koreai diktátornak, illetve milyen veszélyes, hogy hanyagul kezel olyan globális veszélyeket, mint a klímaváltozás, amelyet immáron mindenki a saját bőrén érezhet.

Fegyverek

Ugyanígy rávilágíthatnak arra milyen árat fizet az USA azért, hogy fegyvereket adhasson el Szaúd-Arábiának. Például támogatja ezzel a véres jemeni háborút, amelyben a szaúdiak derékig belefolytak. Ha a fegyverexportot nem is állíthatják le, visszafogottabbá tehetik az amerikai-szaúdi kapcsolatokat.

Végül a harmadik fontos terület, amelyen az új politikai felállás változást hozhat, a Pentagon költségvetése. A demokrata jelöltek ennek csökkentésével kampányoltak, mondván: a védelemre költött összegek mérséklik a középosztály támogatására felhasználható állami forrásokat. A Trump adminisztráció a 2020-as költségvetési évtől 700 milliárd dollárra akarja csökkenteni a hadügy 2018-ban és 1019-ben 716 milliárdos büdzséjét. Ezt az irányt erősítheti a demokraták befolyásának növekedése.

Ideiglenes vagy sem

Amióta Trump hatalomra került és nekilátott America First! programjának megvalósításához, a világ országai azt találgatják, hogy a jövő kezdődött el ezzel vagy egy átmeneti kitérőről van szó, amely után visszatér az USA hagyományosan internacionalista külpolitikája. Ha a képviselőházat megtartották volna a republikánusok azt követően, hogy az elnök gyakorlatilag elérte, hogy róla szóljon az időközi választás, akkor az előbbi benyomás erősödött volna meg.

Azzal, hogy nem ez történt - bár nem is az ellenkezője, hiszen a szenátust simán megtartották az "elnök emberei" - egy üzenet világosan eljutott a nemzetközi közvéleményhez: a 2018-as időközi választások nem hoztak újabb győzelmet és igazolást a világon az elmúlt években egyre jobban terjedő idegengyűlölő populista politikának.